Az egykori bányásztelepülés bányász-nyugdíjasai a múlt heti választási
kampánygyűlésen Gyurcsány miniszterelnök színe elé járultak, és valódinak tűnő
őszinteséggel fordultak hozzá: Ferikém, hoztunk neked ajándékot! És elénekelték
a bányászindulót.
„Szerencse fel, szerencse le!
Ilyen a bányász élete.
Váratlan vész rohanja meg,
Mint bérctetőn a fergeteg.“
A dologban biztosan benne volt a szocik látvány- és arculattervező csapata
is, de a nyugdíjas bányászok szavai nem csupán őszintének tűntek, de azok is
voltak. Komolyan gondolták, hogy a milliárdos miniszterelnök az ő emberük. Ezt
követően még meg is hallgatták a miniszterelnök kioktató előadását.
Nos, véget ért a választási csata Bátonyterenyén. Nem történt csoda, az MSZP
megnyerte. Megnyerte annak ellenére, hogy a korábbi polgármester lemondatásával
maguk idézték elő a választási hercehurcát. Annak ellenére, hogy városszerte
beszélnek visszaélésekről, egymás zsebébe rakott pénzekről. Annak ellenére, hogy
az emberek panaszkodnak a munkanélküliségre, annak ellenére, hogy az egyszerű
vidéki emberek undorítónak tartják, hogy a miniszterelnök felesége és
miniszterei nyíltan a melegek mellé állnak, és ebből közügyet faragnak. Annak
ellenére, hogy tucatjával panaszkodtak, hogy egy család nem tud a minimálbérből
megélni. Annak ellenére, hogy egy kisterenyei gyerek operációjára éppen most
koldulnak össze 800 ezer forintot, mert az állam nem fizeti.
Mindezek ellenére a választók elhitték, hogy Lavajné Dóka Éva tisztára tudja
mosni a helyi és országos kormányzásban besárosodott MSZP-t, és a milliárdosok
holnaptól kezdve a szegények, az elesettek gondjaival lesznek elfoglalva.
Lehet persze a választási rendszer disznóságaira utalni, arra, hogy de facto
kétpártrendszer van Magyarországon. Ez igaz. Lehet az országos közönyről
beszélni, ez is igaz. De nem lehet hallgatni a bátonyterenyiek felelősségéről,
pontosabban felelőtlenségéről. Nem mentek el szavazni, nem akartak saját
sorsukba beleszólni. A választásra jogosult 11364 lakos közül csak 3821-en
voksoltak.
Thürmer Gyula kampányol: vérnyomás rendben
Vannak új jelenségek is a választásokon. A választás jelezte, hogy a Fidesz
előbb-utóbb átveszi a vezetést a városban. 2006-ban a korábbi polgármester még
56,58 százalékkal nyert, és Oláh Károly, a Fidesz embere csak 35 százalékot
kapott. Mára az erőviszonyok kiegyenlítődtek. Picivel többen mennek el szavazni,
az MSZP veszített volna. Most azonban a nyugdíjas bányász benntartotta őket a
hatalomban.
A Munkáspárt indult a választásokon, és jól tette. László Sándor kitűnő jelölt
volt, aki emberi és szakmai tisztességgel képviselte a mi politikánkat. A
Munkáspárt köszönettel tartozik László Sándornak. Bizonyára nem esik jól neki,
hogy csak 79 szavazatot kapott, hiszen százak biztatták és ígérték meg
szavazatukat. A lényeg azonban nem ez!
A lényeg az, hogy ezen a választáson újra talpra állt a Munkáspárt
Bátonyterenyén, újra hallatta szavát, újra megmutatta a választás lehetőségét. A
lényeg az, hogy ez a kis csapat most ne veszítse hitét, lelkesedését, és a jövő
új feladatait lássa maga előtt, és legyen ereje újra és újra, ha kell milliószor
elmagyarázni a munkásságnak, a dolgozó embereknek, hogy nem számíthatnak senki
másra, csak önmagukra és a Munkáspártra.