Cikkek
 

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
Balszemmel

Balszemmel

Szakszervezeti szerepzavar

Most már, dőzs! - mondaná Hofi Géza. A múlt héttől már van saját különbejáratú "a feketegazdaság kifehérítéséből származó bevételeket elemző és értékelő bizottságunk".

Ez már valami, ezért érdemes vállalni a lemondást, az áremelkedést, a munkanélküliséget, mindent! A hírek szerint Gyurcsány Ferenc tagnak felkérte Fekete Istvánt, a Joint Venture Szövetség elnökét, Ligeti Csák makrogazdasági statisztikával foglalkozó szakértőt és Pataky Pétert, az MSZOSZ elnökét. Az első kettőt sem értem, de a szakszervezet jelenlétét végképpen nem tudom hova tenni.

Miből is származik ugyanis a feketegazdaság, ami Veres pénzügyminiszter szerint 4 ezermilliárd forintot tesz ki? Megmondom. A feketegazdaság a gazdaságnak az része, amely nem fizet adót az államnak. A cigaretta-csempész nem fizet adót. Miért veszik mégis a termékét? Azért, mert az állam monopolárat szab meg, és az bizony egyre drágább.

Az áfa-csaló ugyancsak kikerüli az adófizetést. Miért éri meg? Azért, mert ma Magyarországon túl magas az áfa, és minden más adóval együtt egyszerűen elviselhetetlen a vállalkozók többsége számára. Na és, a mai árak mellett te is jobban jársz számla nélkül.

Hogy lehet harcolni a feketegazdaság ellen? Két módszerrel. Az egyik, amit most csinál a kormány: sok APEH-ellenőrrel, rendőrrel, csendőrrel, ítéletvégrehajtóval. A másik, amit kellene tenni: okos gazdaságpolitikával, olyan adókkal, amelyek az államnak még hoznak jövedelmet, de a vállalkozónak már megéri fizetni. De hogy jön ide az MSZOSZ? Sehogy!

Egy szakszervezet sohasem vállalhat szerepet egy olyan ügyben, amely állami feladat. A szervezett munkások elszenvedői a Gyurcsány-kormány buta és a nemzetet tönkretevő gazdaságpolitikájának. A szervezett munkásnak ez ellen harcolnia kell, a szakszervezetnek meg vezetnie kell ezt a harcot, és nem állami látszatbizottságokban üldögélni. Most az MSZOSZ nevét adja a figyelemelterelő kormányzati lépéshez. Pataky úr! Lépjen ki, amíg nem késő!

Ellopták a bőröndömet

Az egészségügyi miniszter, aki alighanem már elnyerte a rendszerváltás utáni időszak legundokabb miniszterének kétes értékű címét, minden létező szocliberális műsorban győzködi a nagyérdeműt, mondván, hogy a több-biztosítós rendszerben a kedves beteg maga válogathat a jobbnál-jobb ajánlatok közül, azokat szakmai alapon összevetheti, a legjobb helyen gyógyíthatja magát, és mindez nem lesz drágább, mint mostanság. Nem kell találgatni, hogy mi lesz, elég, ha a mai valóság példáiból merítünk. A nyáron, egy repülőút során elveszett a bőröndöm. Képzeld, volt utasbiztosításom!

Amikor megkötöttem, nem végeztem összehasonlító elemzéseket. Kifizettem azt, amit az utazási iroda ajánlott. Részben nem volt rá időm, részben nem is értem a kisbetűs jogi szövegeket. Az utazási iroda azért ezt a céget ajánlotta, mert vele van szerződése. Én nagyon egyszerűen döntöttem: ne legyen túl olcsó, mert ma kis hazánkban az eleve rossz, de ne legyen túl drága sem, mert azt nem tudom kifizetni. A mellettem ülő utasnak nem volt biztosítása. Ő azért imádkozott, hogy ne vesszen el a bőröndje. Az enyémet ellopták. Nehogy azt hidd, hogy a biztosító rohant segíteni. Telefonon el sem lehetett érni őket, csak személyesen. Nagy nehezen be lehetett jelenteni a kárt. Lassan két hónap telt el, de még nem fizettek.

A gépkocsi-biztosítás rémtörténeteivel, gondolom, már tele a hócipőd. Ott is azt mondták, hogy legyen sok biztosító, amelyek majd versengenek a kegyeidért. Végeredményben minden olcsóbb lesz, az ügyintézés pedig kész Amerika. Nem tudom, próbáltad-e összevetni a különböző biztosítók ajánlatait? Először is venni kell egy biztosító-magyar szótárt. Másodszor, legjobb, ha szépen előre megtervezed a balesetet. Jó időben összegyűjtesz minden papírt. Akkor talán van komoly esélyed, hogy a biztosító fizessen is.

Nem lesz ez másként az egészségbiztosítóval sem. Nem tudom, hogy vagy vele, de én nem szoktam előre megtervezni a betegségeimet. Ezért aztán nem is tudok felkészülni, hogy, mondjuk, egy barátságos tüdőgyulladással hova forduljak. A betegség jön magától, te pedig mész a legközelebbi helyre, ahol segítenek. Ha túléled, esetleg gondolkodhatsz azon, hogy átmész máshova. De ha történetesen fel is készülnék egy-két betegségre, miként tudnám megítélni, hogy melyik kórház jó és melyik nem. De egye fene, tételezzük fel, hogy megtalálom a legjobb helyet a betegségem kezelésére!

Gondolod, hogy a többiek előbb-utóbb nem jönnek rá? Attól, hogy több biztosító lesz, még nem lesz több jó szívgyógyász, sebész.

Akkor pedig, ha be akarsz jutni a jó orvoshoz, a jó kórházba, fizetni kell. Ha igaz az, amit a miniszter mond, és a biztosítók a jó orvosokkal kötnek majd szerződést, akkor a biztosító tőled fog sokkal több pénzt kérni, hogy bejutasson a jó orvoshoz.

A helyzet akkor változna, ha az állam lényegesen többet költene az egészségügyre. De nem ezt teszi, most éppen elvenni fognak, nem hogy hozzátenni. Látod, ilyen egyszerű ez a dolog. Mond el mindenkinek!

Thürmer Gyula