Nemzetközi visszhang a Munkáspárt elleni perről A magyar szpartakisták üldöztetése

Per

A Munkáspárt elleni perről szóló cikk a The Guardian című lapban

A The Guaedian című brit lap 2007. szeptember 25-i számában jelent meg egy cikk a Munkáspárt elleni perről.

A The Guardian Nagy-Britannia harmadik legnagyobb napilapja, napi 355.750 példányszámmal. Tavaly megnyerte az év nemzeti újságja címet, és megnyerte a legjobb újság címet is, ahol megelőzte a New York Times-t. Olvasói főleg függetlenek, liberálisok.

"Botrány a javából, hogy a NATO és EU e tagállamában mélyen antidemokratikus módon leszámolnak egy legális ellenzéki párttal.

Melyik országban indítanak bírósági pert egy ellenzéki párt teljes elnöksége ellen, nem azért, amit tett, hanem azért, amit mondott? Iránban? Oroszországban? Zimbabwében?

Nem! A helyes válasz: mindez a kedves, Nyugat-barát Magyarországon történik, amely hűséges tagja mind a NATO-nak, mind az EU-nak.

A Magyar Kommunista Munkáspárt vezetésének üldöztetése csupán a legutóbbi részlete annak a növekvő önkényuralmi boszorkányüldözésnek, amelyet azok ellen folytatnak, akik a „demokratikus” Kelet-Európában nem ortodox támogatói a „szabad piacnak”. A Munkáspárt egész Elnökségének azt követően kell bíróság elé állnia Székesfehérváron, hogy a Fővárosi Bíróság érvénytelenítette és megsemmisítette a párt 21. kongresszusát.

Amennyiben bűnösnek találják őket, az egész párt Elnökségének két év börtönbüntetéssel kell szembenéznie. Hivatalosan „nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazással” vádolják őket – azért, mert azt nyilatkozták, hogy a bíróság ítélete politikai ítélet volt, és jogtalanul avatkozott bele a párt belügyeibe. Azonban nincs kétség afelől, hogy az igazi oka annak, hogy a Munkáspárt Elnöksége bíróság előtt áll, (és a valós oka annak, amiért a cseh kommunista párt ifjúsági szervezetét betiltották) nem más, mint, hogy a párt egyértelműen a kormány agresszív neoliberális és USA-barát politikája ellen van. (A csehek legalább őszinték voltak: hivatalosan azért a szörnyű „bűnért” tiltották be a kommunista ifjúsági szervezetet, mert a termelőeszközök köztulajdonba vételét hirdették.)

Cseh társához hasonlóan a Munkáspárt is vezetője volt a magyar kormány tömeges privatizációs programja elleni kampánynak; olyan program ellen lépett fel, ami zsíros falatokat juttat a külföldi multinacionális cégeknek és a nyugati pénzügyi szervezeteknek, viszont nehéz helyzetbe sodorja a magyarok többségét. Ők is felléptek a Jugoszlávia és Irak elleni törvénytelen agresszió ellen, amit a magyar kormányzó elit egyébként nagy lelkesedéssel támogatott, és ellenzik az ország NATO tagságát is.

A párt Elnöksége úgy gondolja, hogy üldöztetésük nem más, mint bosszú a Munkáspárt által az egészségügy privatizációja ellen kezdeményezett népszavazás miatt, amelyre 2004. decemberében került sor (majdnem 2 millióan a privatizáció ellen szavaztak). A kormányzó neoliberális koalíció attól is fél, hogy együttműködés lesz olyan baloldali csoportok, mint a Munkáspárt és a konzervatív ellenzék között, hasonlóan ahhoz, ahogyan a 2004-es népszavazásnál a Munkáspárt ugyanazon az oldalon kampányolt, mint amelyen a Fidesz, az ország legnépszerűbb pártja is.

Természetesen lesznek olyanok, akik azt mondják majd, hogy a kommunista pártok üldöztetése és a vezetésük elleni bírósági eljárás nem más, mint költői igazságtétel – hiszen a kommunizmus idején nem engedélyezték az ellenzéki pártokat, sőt azt is mondhatják, hogy az antidemokratikus gyakorlat mindkét országban a 40 évig tartó egypártrendszer következménye, ahol nem engedték a másként gondolkodást. De vajon jutunk-e valahova, ha a korlátozó ortodoxizmus egyik formáját egy másikra váltják, még akkor is, ha az új „demokráciáról” van szó, amit 1989-ben oly’ büszkén hirdettek meg az egész térségben?

Magyarország és Csehország az EU tagja, egy olyan szervezeté, aminek célja, hogy jogállami demokráciák szövetsége legyen. A politikai vezetők bíróság elé állítása, a pártok betiltása azonban nem a demokráciák jellemzője, hanem a diktatúráké. Nem kell ahhoz kommunistának lenni, hogy higgyük: a Munkáspártnak és a cseh kommunista ifjúsági szervezetnek minden joga megvan arra, hogy országuk politikai életében aktív szerepet játszanak.

Szégyelljék magukat a magyar és a cseh hatóságok! "