Cikkek
 

Ukrán választások: kommunista siker

Külföld

Az Ukrán Kommunista Párt választási plakátja
Az Ukrán Kommunista Párt választási plakátja

Az ukrajnai parlamenti választások pontos eredménye - lapzártakor - még nem ismert, de a szavazatok 93 százalékának összeszámlálása után a végeredmény nagy pontossággal kikövetkeztethető.

A választásokon a szavazók 62 százaléka vett részt. Julija Tyimosenko Blokkja 30,96 százalékot kapott a korábbi 22,9 helyett. A Régiók Pártja, amelyet Viktor Janukovics miniszterelnök vezet 33,96 százaléknál állt lapzártakor, miközben a megelőző választásokon 32,14 százalékot kapott. A Juscsenkó elnök nevével fémjelzett Mi Ukrajnánk Blokk 13,95 százalékról 14,37 százalékra emelkedett. A mi szempontunkból a leglényegesebb, hogy a kommunisták javítottak, a korábbi 3,66 százalékról felhozták 5,35 százalékra az eredményüket. Nyitott a kérdés, hogy ki alakít kormányt.

Akár Tyimosenkó, akár Janukovics kap megbízást, koalíciós partnereket kell keresni.

A mostani választások nem oldják meg Ukrajna alapvető problémáit. Az alapkérdés az, hogy merre menjen az ország. A Juscsenkó elnök körül tömörülő erők a multinacionális tőke és a hozzá kapcsolódó ukrán nagytőke érdekeit képviselik. Ha ez az irányvonal képes lenne átütő győzelmet elérni, Ukrajna teljes mértékben a külföldi tőkéhez kötődne, teljes gőzzel beindulna a Magyarországról is jól ismert neoliberális politika. Ukrajnát felvennék a NATO-ba, sőt talán az EU-ba is.

Ezek az erők azonban eddig nem tudtak átütő győzelmet elérni. Ennek egyik oka a saját táboron belüli megosztottság. Juscsenkó és Tyimosenkó már kormányzott együtt 2005-ben, de két dudás nehezen fért meg egy csárdában. A 47 éves egykori kibernetikus mérnök, Tyimosenkó kétségtelenül az ukrán jobboldal egyik legkarizmatikusabb személyisége. Most, úgy tűnik, változhat a helyzet. Mindketten megértették, hogy egyedül nem megy.

A másik ok, hogy Ukrajnában van erős nemzeti tőke is. Ezek a cégek jobban kötődnek a hagyományos ukrán ágazatokhoz, és az orosz gazdasághoz is, mint Ukrajna meghatározó jelentőségű partneréhez. Leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy e két erő küzdelme folyik az elmúlt években. Nem a szocializmus és a kapitalizmus között választ Ukrajna, hanem a kapitalizmus két lehetséges útja között.

Az Ukrán Kommunista Párt ezzel tisztában van. Sőt azt is tudják, hogy a tőke éppen azért egyszerűsíti le a választást "narancsosokra" (Juscsenkó és Tyimosenkó) és "kékekre" (Janukovics), hogy az embereknek ne jusson eszükbe a szocializmus, mint választási lehetőség. Az is ismert, hogy Ukrajnában is megkezdődött a kommunista erők kiszorítása és fokozatos felszámolása. 1998-ban a kommunisták még 24,7 százalékot kaptak a választásokon, 2002-ben is 19,9 százalékot.

A 2004-es elnökválasztásokon már 5 százalék alá mentek, sőt a 2006-os parlamenti választásokon csak 3,66 százalékot tudtak elérni.

Ebben a helyzetben a kommunisták világos elvi politikát fogadtak el. Kijelentették, hogy semmiféle kompromisszumot nem kötnek a multinacionális érdekeket kiszolgáló Juscsenkó-féle erőkkel. Részben azért sem, mert éppen ők sértik meg leginkább az alkotmányos játékszabályokat.

A Kommunista Párt ugyanakkor vállalta a kompromisszumos együttműködést az ukrán tőkésosztály másik fő erejével, a Janukovics-vezette erőkkel.
Janukovics nem kommunista, semmi köze sincs a szocializmushoz, ugyanúgy kapitalizmust akar, mint Juscsenkó és Tyimosenkó, de más módszerekkel. A kommunisták ezért az elmúlt két évben támogatták a miniszterelnököt. Támogatták minden olyan kérdésben, ami a demokrácia megőrzését, az emberek életkörülményeinek javítását szolgálták.

A kommunistákat az 55 éves Pjotr Szimonyenkó vezeti, aki a kezdetektől fogva a párt első titkára. Az elmúlt választások óta ő irányította a párt 21 fős parlamenti frakcióját is. Az elmúlt években sokat tettek a párt fiatalításáért, a kijevi szervezet megerősítéséért. Az Internetet tették a tájékoztató munka egyik fő eszközévé.

Janukovics eredménye azt is jelentheti, hogy a Régiók Pártja képes lesz kormányt alakítani, amiben a kommunisták támogatnák, hasonlóan ahhoz, ahogyan ez az elmúlt időszakban történt. A kommunisták joggal számítanak jelentős pozíciókra. Felmerült, hogy Pjotr Szimonyenkó lesz az új ukrán parlament elnöke.

Az igazi veszély azonban nem abban van, hogy Janukovics tud-e kormányt alakítani vagy sem. A kommunisták úgy vélik, hogy az óriási nyomás alatt álló nemzeti tőke beleunhat a sikertelenségekbe és az évek óta húzódó politikai öldöklésbe, és kiegyezhet az ukrán tőkések másik csoportjával. Ez a külföldi tőke totális uralmát jelentené, egyoldalú USA-barát külpolitikát, belpolitikai téren pedig az egyetlen baloldali parlamenti erő, a kommunisták felszámolását.