A Munkáspárt Központi Bizottsága a közelmúltban irányelveket fogadott el a Nagy
Októberi Szocialista Forradalom 90. évfordulójának megünneplésére. A dokumentum
hamarosan megjelenik A Szabadságban.
Mostani számunkban folytatjuk a dokumentum részletes bemutatását. Miben mondunk
újat ma, 2007-ben?
1945 kiemelkedő esemény Magyarország életében is, még akkor is, ha a tőkés
politikai erők ezt tagadják is. Sok minden történt akkor egyszerre.
Először is, véget ért a második világháború, megszűnt az a veszély, hogy
Magyarország a fasiszta Harmadik Birodalom gyarmata legyen.
Másodszor, a győztes hatalmak megállapodtak arról, hogy milyen legyen a háború
utáni Európa. Az új rendszer az 1945. évi jaltai megállapodás nyomán jaltai
rendszerként ismeretes. Ez azt jelentette, hogy Németországot kettéosztották.
Azt is jelentette, hogy Európa keleti része a Szovjetunió, nyugati része pedig
az USA és szövetségeseinek befolyási övezetébe került.
Erről a szocializmus idején kevesebbet beszéltek, mivel úgy gondolták, hogy a
nagyhatalmi megállapodás ténye elhalványítja az 1945-48 között végment
társadalmi forradalmak jelentőségét.
Ma már új módon kell szólnunk erről is. Tény, hogy a szocialista Szovjetunió a
nemzetközi jog adta lehetőséget felhasználva elősegítette, hogy Kelet-Európa
népei megszabaduljanak a feudalizmus maradványaitól és a tőkés
kizsákmányolástól. Magyarán szólva a kommunista erőket segítette az 1945-48
közötti belpolitikai harcokban. Hogyan? Például úgy, hogy pozitívan reagálták a
kommunista miniszterek kéréseire.
Segítették a kommunisták által vezetett romeltakarítást, az utak, vasutak
helyreállítását. De azzal is, hogy teherautókat, motorkerékpárokat adtak a
kommunista párt aktivistáinak. A szocialista forradalmat azonban a magyar
munkásságnak kellett kivívnia. A szovjet szuronyok ahhoz nem lettek volna
elegendőek.
Vagyis nem igaz, hogy csak a jaltai rendszer miatt győzött a szocializmus. A
magyar munkásság élt a kedvező nemzetközi lehetőséggel és kiharcolta magának a
forradalmat.
Társadalmi haladás és nemzeti érdek összekapcsolása
A magyar munkásság is megharcolta a maga forradalmát. 1945-48 között jelentős
nemzeti feladatokat teljesített: földhöz juttatta a parasztságot, választójogot
adott a széles tömegeknek, létrehozta a népi-demokratikus államot. Példát
mutatott abból, hogy a nemzet felemelkedése érdekében lehetséges a különböző
ideológiájú pártok együttműködése.
Elmondható azonban, hogy a magyar munkásság a szocialista forradalmat némileg
szinte ajándékba kapta a történelemtől. S, bár megoldott nemzeti feladatokat,
nem kapcsolódott össze a nemzeti sorskérdésekkel. Nem kellett például kivívni
Magyarország függetlenségét, mivel Magyarország még a hitleri megszállás idején
is független ország maradt. 1949-ben, amikor Kínában győzött a szocialista
forradalom, Kína egyúttal nemzeti függetlenségét is megszilárdította. Az új,
szocialista Kína egyben a független Kínát is jelentette.
Nálunk nem kellett a gyarmatosítók ellen sem küzdeni. Vietnamban, Koreában,
Kubában is, és valamivel később Laoszban is a szocializmus és a nemzeti
önállóság ügye összekötődött, és tartós, szilárd bázist biztosított ezeknek az
országoknak, amelyeket még az 1989-91. évi tőkés ellenforradalmak sem ingattak
meg.
Mivel a társadalmi haladás és a nemzeti sorskérdések nem fonódtak össze, a tőkés
erők könnyedén szembeállíthatták egymással a kommunistákat és a lakosság nem
kommunista részét.
Ezt történt 1956-ban is, 1989-ben is. Az is igaz, hogy maga a munkásosztály sem
becsülte meg kellőképpen a megszerzett hatalmat. A könnyen kapott szocializmust
könnyedén is adták fel negyven évvel később, az 1989-90-es tőkés ellenforradalom
idején.
A mára nézve ezekből a történelmi tényekből nagyon fontos következtetés adódik.
A mai viszonyok között mi kommunisták akkor tudjuk túlélésünket biztosítani,
akkor tudunk megerősödni, ha szervesen kötődünk a magyar társadalom, a magyar
nemzet közös gondjaihoz. A Munkáspárt ezért védi a magyar nemzeti gazdaságot, a
magyar kis- és középvállalkozókat, a magyar nyelvet és kultúrát. Védjük a
nemzeti hagyományokat még akkor is, ha azok eredetileg az egyházhoz, vagy más
ideológiai áramlatokhoz kötődtek.