Cikkek
 

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
Balszemmel

Balszemmel

Ki a veszély: az USA vagy Oroszország?

A legnagyobb ellenzéki pártnak mindig kell mondania valami nagyot, mert egybe kell tartani a híveket, miközben mindenki tudja, hogy a parlamentben nem fogják megszavazni. A Fidesz most már két éve azon fáradozik, hogy rádöbbentse a társadalmat: most már nem az MSZP-SZDSZ van többségben, hanem a Fidesz. A népek talán még el is hinnék, hogy így van, de ettől a helyzet nem változik. Az új többség, ahogyan a Fidesz politikusai szépen hangzóan elnevezték a változást, éppen azokat nem hatja meg, akiket meg kellene hatnia, a hatalmon lévő szocialistákat.

Igaz persze, hogy az MSZP-s polgármesterek visszalökték Gyurcsány elképzelését arról, hogy a polgármesterek ne legyenek képviselők. Igaz az is, hogy Medgyessytől is, Szilitől is hallani elmarasztaló szavakat, de ettől még a kormány a helyén van, nem mond le, nem írnak ki előrehozott választásokat.

A mostani október 23-án Orbán Viktornak egyszerre kellett megnyugtatónak és lelkesítőnek lennie. Az emberek, és nem utolsó sorban az EU, nyugalmat akar a pesti utcán, és ezt Orbán maradéktalanul respektálta. Az összetrombitált seregnek azonban valami biztatót is kellett mondani, nehogy a seregek új vezér után kiáltsanak. Van egy jó recept. Fel kell rajzolni egy veszélyes és szörnyűséges ellenség képét! Orbán a nagy veszélyt egy új "életerős, újratatarozott" hatalomban látja, amely "terjeszkedik Ukrajnától Közép-Európán át a Balkánig".

Akárhogy is nézem, ez a leírás csak Oroszországra illik rá. Orbán Viktor persze dühönghet amiatt, hogy Gyurcsány lenyúlta az orosz kártyát. De nem a keleti veszélyt kellene az égre festeni, hanem kijelenteni: ha én leszek a miniszterelnök a magyar-orosz együttműködés nem lesz többé néhány multi és MSZP-közeli haverok boltja, hanem bevenném a magyar középvállalkozókat.

Még valami. Orbán elnök úr biztosan tudja, hogy Merkel kancellár azzal lett népszerű odahaza, hogy beolvasott az amerikaiaknak. Érted? Nem az oroszoknak, nem a kínaiaknak, hanem az amerikaiaknak. Szerintem ez a recept itthon is működne. Nem sok olyan embert ismerek, aki átlátná az Orbán-féle keleti veszélyt, de olyat éppen eleget, akinek tele van a hócipője a pökhendi és undorító amerikaiakkal.

Történelmi szövetség, vagy ki-ki a saját zászlaja alatt

A biztató jövőt Orbán elnök úr abban látja, hogy a "lesüllyedőben lévő polgárság történelmi szövetséget köt a lemaradókkal, s hitet tesznek a népuralom, vagyis a demokrácia helyreállítása és az erőszakmentesség mellett." A gondolat nem új, a Fidesz kongresszusán is elhangzott, most kínálkozott egy lehetőség, hogy a Fidesz részleteiben elmondja, hogy mire is gondolnak.

Nem éltek ezzel a lehetőséggel. Annyit azért megtudtunk, hogy "a történelmi szövetség első lépése a népszavazás, és ezt az első lépést majd továbbiak fogják követni." Anélkül, hogy a mi munkáspárti szemléletünket belebeszélném a Fidesz hasába, valamit szeretnék elmondani. Egy: ma a szoc-liberális kormány a külföldi tőkét és a magyar nagytőkét képviseli. Az ő szájízük szerint növelik az adókat, nekik csinosítják ki a magyar kórházakat, és a több-biztosítós rendszer meghirdetésével is nekik ágyaznak meg.

Kettő: ha ez így van, akkor ez nem jó a magyar társadalom többségének, a munkásnak sem, a kis- és középvállalkozónak sem, az értelmiségnek sem. Három: ebből következik az, hogy a népellenes és nemzetellenes politika ellen össze lehet fogni, sőt, össze kell fogni, ha változást akarunk.
Ezt az összefogást lehet új többségnek, történelmi szövetségnek nevezni, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy miként lehet megteremteni.
A népszavazás sok mindenkit összekovácsolhat, de kár lenne elfelejteni, hogy a népszavazás már most több sebből vérzik, s most már inkább bohózat, mintsem össznépi döntés. S, ami a fő: a népszavazás, még ha sikeres is lenne, nem intézményesítené azt a történelmi szövetséget, amelyről Orbán beszél.

A közelmúltban a KDNP kezdeményezte, hogy vasárnap legyenek zárva az üzletek. A Munkáspárt támogatta. A KDNP nyilván a saját szavazói, a hivő emberek fejével gondolkodott. A Munkáspárt pedig azért támogatta, mert a hipermarket rakodómunkásának is jár a vasárnap. Mindenki a saját zászlója alatt ment, egy közös célért. A Schöpf-Mérei kórház bezárása ellen a Munkáspárt vörös zászlók alatt, a Fidesz narancssárga lobogók alatt tiltakozott, de együtt.

Közösen, de saját zászlóink alatt léptünk fel a közelmúltban a józsefvárosi egészségügyi szolgálat privatizálása ellen is. Amikor együtt tüntettünk, nem a múltat hánytorgattuk fel egymásnak, nem is az elképzelt távoli jövőt ecseteltük. Nem borultunk egymás nyakába, de egy pillanatra szövetségre léptünk. Saját zászlók alatt értelmes közös célért!

Thürmer Gyula