Az alábbi levelet a Magyar Orvosi Kamara tette közzé. Tanulságosnak
tartjuk, ezért közlünk belőle részleteket.
Egy átlagos ügyeleti nap késő délutánján egy rövid szünet adódott. Megjegyzem, e
munka semmiben sem különbözik a napközbenitől, bár az előbbit 70%-ban „mérik“
(ez mai árfolyamon bruttó 560 Ft/óra). Szóval kihasználva e röpke szabadidőt,
nagy izgalommal felbontom havi fizetési borítékomat. Ahogy korábban is szoktam,
gyorsan végigfuttatom tekintetem, a részletekkel nem törődve, egészen a nettó
banki átutalásig: 57900 Ft, 57900 Ft, 57900 Ft.
Villog, mint a jackpot a kaszinóban. Snitt. Érzem, kezdek rosszul lenni.
Hányingerem van, szédülök. Igen, tudom, tanultam a pánikbetegség testi tünetei
ezek. Tehát pánikban vagyok. Önfegyelem, majd kicsit összeszedem magam. Közüzemi
számlák villannak fel (tanulságként NOTA BENE: távhő év végi egyenlege: 100.000
Ft). Persze sokadszor is, sokszorosan túlszámlázták, hiába jeleztük. A valós
összeg ennek a töredéke. Fizetés versus számla: örök harc, és győzzön a jobb!
Szorongok. Egy 70 ágyas megyei kórház háromemeletes gyermekosztályán egyedül
vagyok, szintenként két nővér segít. Koraszülöttől serdülőig, 0-18 éves korig,
ha tetszik 1200 grammtól 120 kg-ig széles a betegpopuláció. Minden gyermek
vizsgálata egy próbatétel. Vallomás a tudásról, számadás a lelkiismeretről. A
legkisebb döntésnek is súlya van. Csak egy diagnózis fogadható el. A JÓ.
Nővércsengő, beteg gyermeket hoznak. Ellátom. Két év klinikum után talán van
némi rutinom. Újra egymagam vagyok. Flash back: 57 900 Ft, 57 900 Ft, 57 900 Ft.
Szenvedek. Abbahagyom most, és hazamegyek. NEM! Nem lehet, én felelek minden
gyermek egészségéért. Jó, akkor holnaptól nem dolgozom. Sztrájkolok. NEM! Az
orvosi eskü kötelez a humán szolgálatra, na meg a lelkiismeret. Tovább ötletelek.
Akkor külföld! Jó, de anyaföldbe gyökerezett lábbal hogyan?
Gyógyszercég! NEM! A piacon sem tudok alkudni, vigéckedni különben sincs
gyomrom. Paraszolvencia! NEM! Ehhez meg arcom nincsen. Magas erkölcsi mércém és
fanatikus hivatástudatom foglya vagyok. Gyötrődöm, majd elönt a méreg. Gyűlölök
mindenkit, aki többet keres. Őrjöngök, nem vagyok már önmagam. Nővérhívás.
Megyek. A gyermek üvöltve sír, az anyuka pityeregve panaszkodik. Érzem,
felrobbanok az indulattól, kiáltani tudnék: ELÉG, ELÉG!
Tanulságként a jövő generációnak, aki e pályát választja, összefoglalom: két év
gyermekorvosi gyakorlat után hivatalosan, káprázat nélkül 57 900 Ft volt egyszer
és remélem utoljára egy havi nettó fizetésem. Később megértettem, hogy a fenti
jövedelem nem engem vagy a munkámat jellemez kedves Ágnes, hanem Önt, és
mindazt, amit képvisel. Én továbbra is büszke vagyok, hogy a legszebb hivatást
gyakorolhatom, remélem nem csak a saját, hanem a helyi gyermektársadalom örömére
is. Szégyenkezzen Ön a fizetésem miatt. Ez nem az én, hanem az Ön bizonyítványa.
Nálam elégtelen.
