József Attila azok közül való, akikbe rendszeresen belerúg a nagytőke, akik nem tudják kifizetni a villanyt és a lakbért, akiket egy vers, egy gondolat miatt kirúgnak az egyetemről, akik senkinek tekintendők a gazdagok kapzsi és ostoba világában.
József Attila a haza hűséges fia, aki ott van 1919 márciusában a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján a csepeli nagygyűlésen, s együtt menetel a tüntetőkkel. József Attila az öcsödi árva, a disznópásztor, a kiszombori kukoricacsősz, a „szépség koldusa” 1928-ban tagja lesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A magyar népet forradalomra tanítja „nem középiskolás fokon”.
1964 óta ünnepeljük a költészet napját Magyarországon, a kommunista költő születésnapján. Vitathatatlanul az volt! Tizennégy esztendős korától lázadó és tanító, teljes egészében vörös és magyar! Ma, amikor a szavak gyakran mást jelentenek, amikor a mondatokat József Attila, Ady, Babits sem értené, amikor naponta harsogva ünneplik az ostobaság tobzódását, a-mikor a kíváncsi, tágra nyílt gyermekszemekbe port hintenek a kibicsaklott elméjű írástudók, ma nekünk József Attilával kell harcba indulni. A magyar beszéd és gondolat szabadságáért, az európai kultúra megmentéséért. Pontosabban kimentéséért a "tátott tőke sárga szájából".
Tanuljuk a marxizmust, mert a többség be fogja látni, hogy véget kell vetni a „burzsikizsákmányolásnak örökre”.
