AMIKOR REPÜL A TOJÁS - DE NEM ÚGY, AHOGY ŐK AKARTÁK
Az idei készülődésünk máshogy volt mint eddig. A szélsőjobboldali hőzöngők már április 3-án megzavarták az antifasiszták megemlékezését.
Tudtuk, sejtettük, hogy a mi koszorúzásunkra is el fognak jönni, hogy kegyeletsértő viselkedésükkel botrányt okozzanak. Természetesen nem mondtuk le a rendezvényt, nem hátráltunk meg. Ez fel sem merült, sem a vezetésben, sem a tagságban. Szép számmal el is jöttek a budapesti, Pest megyei elvtársak.
Nem is kezdődött másként a mi ünnepségünk, mint az antifasiszták megemlékezése. De másként folytatódott.
A mi tagjaink, elvtársaink nem tűrték szótlanul az ostoba, gyalázkodó bekiabálásokat. Azt meg főleg nem, hogy a megjelent jobbikos aktivista a nála lévő tojásokat nekünk dobja.
Itt két hősről, két bátor és talpraesett elvtársról kell szólni. Sanyi bácsi kiverte a tojásokat a kezéből, Gyula meg arrébb penderítette a provokátort. Nem csak ideje nem maradt, hogy dobálózzon, hanem egy hang nem jött ki a száján. Láthatólag nem erre számított...
Ilyen emberekre van nekünk szükségünk!
