A SZÍRIAI BAATH ARAB SZOCIALISTA PÁRT KÜLDÖTTSÉGE THÜRMER GYULÁNÁL, A MUNKÁSPÁRT ELNÖKÉNÉL
A Munkáspártot és a szíriai Baath Arab Szocialista Pártot hagyományos szálak kötik össze. A Baath az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, és ebből az alkalomból szír küldöttség látogatott el a Munkáspárthoz Mohammad Habash úrral, a Baath Arab Szocialista Párt Kommunikációs Iroda vezetőjével. Thürmer Gyula, a párt elnöke és pártunk több más vezetője megbeszélést folytattak a vendégekkel.
A Munkáspárt Elnöksége az évfordulón barátsági gyűlést szervezett. Thürmer Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy "ma mi nagy ügyet folytatunk, a Magyar Kommunista Munkáspárt és a Baath Arab Szocialista Párt barátságának ügyét, azt a nemes ügyet, amelyet történelmünk kiemelkedő személyiségei, Kádár János és a néhai Hafez al-Assad elnök kezdtek el. Apáink együtt küzdöttek 1967-ben és 1973-ban. Ma mi együtt küzdünk azért, hogy megakadályozzuk új háborúk keletkezését, és biztonságos, igazságos jövőt teremtsünk fiainknak és lányainknak". A párt elnöke megerősítette a Munkáspárt szolidaritását Szíriával.
A Közel-Keletről szólva kiemelte, hogy az izraeli hadseregnek ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt területekről. Az ENSZ határozatait végre kell hajtani. A palesztin népnek joga van saját szabad, független és sérthetetlen Államához, és ahhoz is, hogy ennek fővárosa Jeruzsálem legyen. Külön szólt Irakról. Irak megszállása mást sem hozott az iraki népnek csak halált, pusztítást és bizonytalanságot. Az Irak elleni háború és a megszállás 150 ezer iraki halálát okozta, legalább 600 ezer ember sebesült meg, és milliók váltak hajléktalanná. Követeljük, hogy vessenek véget Irak megszállásának! Követeljük a külföldi csapatok kivonását! A kivonást pedig kezdjük a magyar katonákkal!
Befejezésül Thürmer Gyula aláhúzta: "Szeretném világosan kijelenteni: Irán a nemzeti függetlenség, a szuverenitás, az antiimperialista magatartás új jelképe. Mi, Magyar kommunisták az iráni nép oldalán állunk. Iránnak joga van az atomenergia fejlesztésére. Kategorikusan ellenzünk minden fajta erőszakot a konfliktusok kezelésében."
MOHAMMED HABASH AZ ELOADÁSA UTÁN A BARÁTSÁG JELÉÜL ÁTNYÚJTA A PÁRT ÉS AZ ORSZÁG ZÁSZLAJÁT
Mohammad Habash beszédében elmondta:„Először engedjék meg, hogy a Szíriai Baath Arab Szocialista Párt vezetősége nevében kifejezzem szívélyes üdvözletemet és hálás köszönetemet a Munkáspártnak a meghívásért és pártunk megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett baráti találkozóért. Örömömre szolgál tolmácsolni pártunk nagyrabecsülését pártjuk építésében, megszilárdításáért tett fáradhatatlan munkájukért, amely az országuk közéletében játszott szerepe megerősítésére irányul.
Szíria mindig az összefogás politikájának a híve, nem pedig a megosztottságé. A szabadság útját folytatva, elutasítja a hegemónia politikáját. Mindig törekszik az átfogó és igazságos béke megteremtésére a térségben.
Szükségesnek tartja az izraeli kivonulást a megszállt arab területekről az 1967. június 4-i határokig és a még megszállás alatt lévő dél-libanoni területekről is.
A palesztin nép nemzeti jogainak elismerését, elsősorban a visszatérésre való jogát, független államának létrehozását jeruzsálemi fővárossal.
Kiáll az iraki nép mellett addig, amíg fel nem tud szabadulni a megszállás alól, élvezheti a szuverenitást hazájában és felzárkózik a haladás folyamatában.
Tudván, hogy a megszállás mindig akadályozza a haladást.“
A Baath Párt
A Baath párt 1947-ben, három csoportosulásnak egyesülésekor alakult meg, amelyet, három, egymástól eléggé különböző személyiség neve fémjelzet az első időben: Michel Aflak, Szaláh el-Din al-Bitár és Zaki al-Arszuzi.
A Baath párt ideológiája nemcsak Szíriában vált egyre népszerűbbé, hanem az arab világ számtalan pontján is sorra alakultak meg a szervezetei. Főként Irakban és Jordániában értek el a párt ottani szervezetei komolyabb sikereket és tudtak szert tenni nagyobb támogatásra, de Szaúd-Arábiában, Marokkóban, Kuvaitban és Egyiptomban is megalakult a Baath párt, bár sok helyen illegalitásban kellett működnie.
1963-tól a jobboldali baathisták már egyre kevésbé ragaszkodtak az eredetileg megfogalmazott célokhoz, míg a párt baloldali szárnya - a katonaságra támaszkodva - fontosnak tartották a hatalom csúcsán is, az egység és a szocializmus jelszót. Végül a belső csatározásokból a baloldal került ki győztesen. A párt alapítói (Aftar, Bitar és az ország akkori elnöke, al-Hafez) külföldre kényszerültek menni és megalakult az un. "orvosok" kormánya. 1966-ra nem csak a belső, hanem a külső problémák is sokasodtak, például egyre gyakoribbá váltak a határincidensek a szír-izraeli határon, amelyek végül is a hatnapos háborúba torkollottak, amelyben Szíria nemcsak területeket veszített, hanem majdnem a teljes ipara megsemmisült. 1968-tól egy baloldali kormány került hatalomra, amelyben főként radikális, Izraellel megalkudni nem hajlandó vezetők foglaltak helyett. Ennek a csoportnak volt az egyik főreprezentánsa: Hafez al-Asszád.
