60 évvel ezelőtt, 1947. április 5-én, hazánk német-náci felszabadulásának második évfordulója alkalmából avatták fel Budapest egyik szimbólumát, a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot.
A gellérthegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása.
A dunaparti hegyen, a Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből, szerepel minden Budapestről készült útikönyvben, és az évtizedek alatt rengeteg postai képeslap készült róla.
Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellérthegy fölé.
A Budapestet felszabadító szovjet hadsereg emlékművének készült: a több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíciót az eredeti üzenet megváltoztatása végett az 1989-es rendszerváltás után jelentősen átalakították.
Felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelkezett 1945 januárjában, alig ért véget Budapest ostroma és felszabadítása. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta ki Kliment Jefremovics Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmű költségeit természetesen a magyar állam fizette. (Kisfaludi Strobl évekkel később elkészítette a marsall mellszobrát is.)
1980-BAN A SZABADSÁG-SZOBOR KICSINYÍTETT MÁSA BEKERÜLT AZON TÁRGYAK KÖZÉ, AMELYEKET AZ ELSO MAGYAR URHAJÓS, FARKAS BERTALAN JELKÉPKÉNT MAGÁVAL VITT A VILÁGURBE.
Az országgyűlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta az emlékmű felállítását. A munkát először a Honvédelmi Minisztérium, később az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelte és Vorosilov maga is folyamatosan figyelemmel kísérte. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók javaslatára változtatták meg az emlékműnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertről a Gellérthegyre, a méretét pedig 8-10 méterről 40 méterre.
A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobboldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit az 1956-os ellenforradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később újra kifaragták.
Az eredeti felirat szerint a felszabadító szovjet hősök emlékére, a hálás magyar nép emelte az emlékművet, amelyet Magyarország felszabadításának napja második évfordulóján, 1947. április 4-én avattak fel. Az emlékművön az elesett szovjet katonák nevei is olvashatóak voltak, azt 1992-ben barbárul levésték.
