A Munkáspárt állásfoglalása a BKV létszámleépítéséről

Belpolitika

Közel 1500 dolgozótól akar megválni a BKV ZRT új vezetése. Felére csökkentenék az igazgatóságok számát, a fizikai munkások 10%-át (1000 fő), a szellemi munkások 20%-át (500 fő) elbocsátanák.

A tervezett leépítések indoklásaként - Antal Attila, a BKV tavaly kinevezett vezérigazgatója - szerkezeti, és szervezeti átalakításokra hivatkozik, valamint költségcsökkentésre, ami az elbocsátott dolgozóknak fizetendő végkielégítéseket tekintve semmiképp nem állja meg a helyét.
A hiányt ezen kívül drasztikus áremelésekkel akarják betömni, amit velünk, az utazókkal akarnak megfizettetni.

Az új vezetés hozzáállását jelzi, hogy az érdekképviseletek előzetes megkérdezése nélkül hozta meg a döntését, ami a szakszervezetek megkerülését, semmibe vételét jelentik.

Látnunk kell, hogy a BKV tudatos leamortizálása évek óta tart. A hiányt elsősorban nem a bliccelők okozzák, hanem a főváros vezetése, akik folyamatosan, évről-évre alulfinanszírozzák a céget, ami miatt az állandó hitelfelvételre szorul, és veszteségeket halmoz fel. Érdemes lenne választ kapni arra, hogy miért kerül egy bérlet 7350 forintba, és miért nem lehet csökkenteni az árát, ezzel ösztönözve az embereket, hogy megvásárolják.
Mindemellett folyik a BKV-vagyon esztelen széthordása. Erre jó példa a Gépjárműjavító és Szolgáltató KFT Gyömrői úti telephelyének most zajló eladása. A vevő, aki nagy valószínűséggel cégen belüli személy lesz, a vétellel monopolhelyzetbe kerül, hiszen itt szerelik a BKV járműveit.

De a korábbi kiszervezések is csak az eladósodás felgyorsítására voltak jók, hiszen az egyszeri bevétel után, az eladott szolgáltatásokért fizetni kellett.
A BKV vezetése által említett szerkezeti, és szervezeti átalakítások a kormány neoliberális politikájának része, valójában a 2012-es piacnyitást készítik elő, hiszen az EU kötelezővé teszi a vállalkozások beengedését a nem kötött pályás járatok üzemeltetésébe.
A piacnyitással nem csak a budapesti, hanem a vidéki tömegközlekedés egy része is magánkézbe kerülhet. A Volánra is hasonló sors vár, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a szárnyai alá veszi, majd némi pofásítás után piac-készre formázza.
Ezekhez fog asszisztálni a GKM égisze alatt létrehozott Regionális Közlekedési Irodák (RKI) rendszere, melynek személyközlekedési igazgatója, a BKV előző vezérigazgatója, Aba Botond lett. Aba úr - pestiesen szólva - felfelé bukott, már nem a főváros, hanem az ország közlekedését fogja irányítani.

Az ő feladata lesz, egy regionális tagoltságban működő, többszereplős, magáncégeket is működtetni tudó, országos közlekedési rendszer létrehozása.
A Munkáspárt a jelen helyzetben úgy látja, hogy, sem a fővárosnak, sem a kormánynak nincs szándéka, hogy a BKV problémáit megoldja. Az átalakítások igazi vesztesei ismét a dolgozók tömegei lesznek.

Egyetlen lehetőségként a közlekedési dolgozókat tömörítő összes szakszervezet közös nyomásgyakorlását látjuk, melyhez a Munkáspárt is csatlakozna, hiszen csak együtt, összefogva tudjuk megvédeni a munkahelyeinket.