Április elején adta át megbízó levelét Zhang Chunxiang, a Kínai
Népköztársaság új budapesti nagykövete. A nagykövet Zhu Zushou helyére érkezett,
aki az elmúlt években képviselte hazáját Magyarországon. Zhang Chunxiang sikeres
pakisztáni küldetés után vette a budapesti képviselet vezetését.
Az elmúlt években a magyar-kínai kapcsolatok jelentős fejlődésen mentek át.
Medgyessy Péter, a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ kormány fejeként 44 év
után az első magyar miniszterelnök volt, aki ellátogatott Kínába. 2005
szeptemberében Gyurcsány Ferenc is Kína vendége volt, ezzel mindkét irányban
rendszeressé vált a felsőszintű érintkezés. Kína államfője, aki egyben a Kínai
Kommunista Párt főtitkára is, Hu Jintao 2004. júniusában érkezett
Magyarországra, és tárgyalt az ország vezetőivel.
Zhang Chunxiang, a Kínai Népköztársaság
új budapesti nagykövete
A nagy pártok közül az MSZP lépte a legnagyobbat a pártközi kapcsolatok terén
is. Az MSZP és a Kínai KP között rendszeres kapcsolat van. A korábbi elnök,
Hiller István is járt Kínában.
A Fidesz részéről is van érdeklődés, de Orbán Viktor mindezidáig nem ment el
Kínába.
Az új nagykövetre is felelős feladat vár. A közeljövőben Budapestre látogat Wu
Bangguo, a Kínai Népi Kongresszus Állandó Bizottságának elnöke, aki lényegében a
második legfontosabb személyiség a kínai párt- és állami vezetésben.
Budapesti diplomáciai források szerint Gyurcsány miniszterelnök is Kínába készül
szeptemberben.
A kínai fél tisztában van Magyarország lehetőségeivel. Elégedett azzal, hogy
Magyarország tartja magát az egy Kína elvéhez, azaz nem ismeri el önálló
államként Tajvant. A kínai vezetők magyarországi látogatásai során ugyan
megtűrik a Kína-ellenes tüntetéseket, de ennek nincs érdemi kihatása a
kapcsolatokra. A magyar vezetők ugyan rendre szóba hozzák az "emberi jogi
kérdések" ügyét, de a kínai fél gyorsan túllép az ügyön.
A kereskedelem a két ország között gyorsan nő, de magyar oldalon van mit
dolgozni, hiszen 2006-ban hazánk 3 milliárd euró értékben importált Kínából, de
csak 0,6 milliárd euró értékben exportált. A magyar vezetés dédelgetett vágya,
hogy Magyarország Kína számára kelet-európai logisztikai bázis legyen. Ami ebből
igazán reális, azt a kínaiak már elérték. A kínai tőke uralja a gyorsétkeztetési
piac, a ruházati forgalom jelentős részét. Kína saját bankkal rendelkezik
Magyarországon. Gazdaságilag és lassanként politikailag is kezelendő kérdést
jelent a magyarországi kínai gazdasági jelenlét. Az olcsó kínai árukkal és
szolgáltatásokkal a magyar kis- és középvállalkozók nem tudnak versenyezni. A
magyar kis- és középvállalatok tőke- és helyismeret hiányában gyakorlatilag nem
tudnak eljutni Kínába. A magyar állami támogatás ezen a téren sem elegendő.
A magyar-kínai kapcsolatok szerény, de fontos részét teszi ki a Munkáspárt és a
Kínai KP viszonya. Thürmer Gyula rendszeres vendég Pekingben. A Munkáspárt
jelentős munkát végez magyar és kínai üzletemberek közötti kapcsolatok
megteremtésében. A Munkáspárt tavaly sikeres fotókiállítással emlékezett meg a
Kínai KP megalakulásának 80. évfordulójáról.
