Cikkek
 

MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
Balszemmel

Balszemmel

Köszönöm, ombudsman úr!

Lenkovics Barnabás urat, aki eddig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, azaz ombudsmanja volt, csak látásból ismerem. Találkoztunk az Alkotmánybíróságon, amikor a kórháztörvényben elért győzelmet hirdették ki. Nem csak a Munkáspárt győzelme volt, mindenkié, aki magyar emberként, politikusként szót emelt az MSZP-SZDSZ kormány egészségügyi pusztítása ellen. Ilyen magas tisztség betöltőjét, mint az övét, védi mindenféle törvény, nem lehet csak úgy elvinni, megvádolni, meghurcolni, akármit is mondjon a pillanatnyi kormány politikájáról. De Lenkovics úr nem ezért mer szót emelni az egészségügy rombolása, a vasúti szárnyvonalak eszeveszett szétrombolása, vagy éppenséggel Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása ellen. Lenkovics úr olyan politikai személyiség, amilyennek valamennyiünknek kellene lennünk, akik belemártjuk magunkat a politikába: tisztességes, a józan ész, a magyar érdekek iránt elkötelezett ember. Gratulálok alkotmánybíróvá történt választásához.

Valóságos pénz, fals dicsőség

Emberileg megértem Charles Simonyit, nem is akarom bántani. 1948-ban megszületik kis hazánkban, majd 20 évesen elmegy az Egyesült Államokba. Akkoriban nem mindenki mehetett el, és nem is mindenki akart elmenni. Ő elment. Számítógépes zseni, a Microsoftnál milliomos lett. Most úgy érezte, hogy van fölösleges 20 millió dollárja, és befizessen egy űrutazásra. A részéről ennyi. A többi a magyar kormány, a politikai elit reagálása. Hőst akarnak faragni belőle. Nem űrhajósként, hiszen ma már egy jó egészségi állapotú ember minden további nélkül felkészíthető egy ilyen utazásra. Nem adnak érte hősi címet. Az oroszok nyilván azért is vállalkoznak gazdag emberek utaztatására, mert tudják: a kiruccanás nem teljesen veszélytelen, de semmiképpen sem hőstett.
A magyar politikai elit más "hőst" rak elénk. Látod, kisfiam, mire viheted, ha van pénzed? Ma már nem illik azzal altatni Balázskát, hogy katona leszel és tűzoltó, vadakat terelő juhász, de a milliomos, és ráadásul űrhajós, az már igen! A hét végén Mr. Simonyi Magyarországra jött. Kitüntetést kapott. Nem hiszem azonban, hogy az emberek elhalmoznák szeretetükkel, mint annak idején Farkas Bertalant, aki hős volt, Magyarország hőse. Az egész valahogy olyan fals. A pénz valóságos, a dicsőség fals. Szerencsére még van egy-két dolog, amit nem lehet pénzért megvenni. A valóságos dicsőséget és talán az emberek szeretetét.

Mit mondjak a lányomnak?

Kérem, segítsenek! Mit mondjak 19 éves lányomnak? Mit mondjak: miért kell rendesen tanulni az egyetemen? Mondjam neki, hogy ez olyan öt év az életében, ami soha sem tér vissza? Mondjam neki, hogy a tudást senki sem veheti el tőle, és hosszú távon a tudás mindennél többet ér? Mondom is, de ő is hallott a Corvinus Egyetem idei állásbörzéjéről. Az egyetemisták többsége úgy véli, hogy az álláskeresés sikeressége 70 százalékban a kapcsolatrendszeren áll vagy bukik, és csak 30 százalékban a rátermettségen és a felkészültségen. Ő is tudja, hogy tudás ide, tudás oda, a pályakezdők 20-22 százaléka munkanélküli. Ő is tudja, hogy egy multinacionális bevásárló központban kikapott osztályvezető állás több pénzt hozna neki, mint az egyetemi katedra a germanisztika ismert professzorainak. Az életre tanítsam, vagy a tisztességre? A "nyugi, megoldjuk" szemléletre, vagy a becsületes, kitartó munka értékére? Kérem, segítsenek!

A svéd kapitalizmus

A magyar szocializmus nem olyan volt, mint a román. Szerencsénkre! A magyar kapitalizmus nem olyan, mint a svéd. Pechünkre! Mondok egy példát. Reggel nyolckor találtam egy sajtóhírt az interneten. A svéd kormány programot fogadott el a Belaruszhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésére. Kíváncsi lettem a teljes anyagra, kerestem, de nem találtam. Fél kilenckor írtam egy elektromos levelet a svéd külügyminisztérium kiadványi osztálya vezetőjének. Tíz perc múlva válaszolt. Nem 30 nap múlva, nem másnap, tíz perc múlva. Három nap múlva fenn lesz az Interneten, de ha most kell, írjak, s küldik. Ez volt a válasz. Kellett az anyag, visszaírtam, s láss csodát: kilenc órakor megkaptam. A magyar kapitalizmus nem olyan, mint a svéd. Pechünkre! Nálunk az állami papírok elenyésző részét ismerheti meg a polgár. Svédországban mindent, ami nem államtitok. Nálunk senkit nem érdekel a polgár baja. Lehet, hogy Svédországban sem, de legalább foglalkoznak vele.

Thürmer Gyula