Abaúj térségébe, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, de talán egész Magyarország
egyik legszegényebb térségébe kalauzolta el Szádváry Gyula, Baktakék munkáspárti
alpolgármestere, a választókerület KB-megbizottja Thürmer Gyulát, a Munkáspárt
elnökét.
Az első falusi séta során rögtön meg lehetett érteni, miért sikerült Szádváry
Gyulának a legutóbbi választásokon is gyorsan összegyűjteni a
kopogtatócédulákat. Mindenki ismeri a faluban. Kit az iskolában tanított, kivel
a tsz-ben dolgozott együtt. De nem csak a múlt számít, sőt!
A Munkáspárt Központi Bizottságának tagja takaros, példásan rendben tartott
házában Baktakéken él. Ma is a falu legaktívabb embere. Minden társadalmi
megmozduláson ott van, szervezi a polgárőrséget, intézi a falu ügyes-bajos
dolgait.
Nevelős Gábor körjegyző számokkal támasztotta alá mindazt, amit a térség
falvaiban látni lehet. A falvakban nagyon sok az idős ember, a munkanélküliek
száma sokszorosa az országosénak.
Vállalkozások alig vannak. Ez a térség már nem érdekli a multikat, a magyar
vállalkozókat pedig nem támogatja az állam. Ilyen magas adók mellett mindenki
feketén javíttatja a kocsiját - mondta el az egyik autójavító tulajdonosa, aki
semmilyen jövőt nem lát. Az önkormányzatok az állami normatívából nem képesek
ellátni feladataikat.
A gond azonban újakat szül. Pénzhiány miatt be kellett zárni az egész napos
iskolát, ahol a gyerekek enni is kaptak, szervezetten foglalkoztak velük. Most a
gyerekek szanaszét mennek, senki sem törődik velük. Mindez egy olyan térségben,
ahol a cigánylakosság aránya 20-60 százalék között mozog.
A cigánylakosság problémáira a mostani kormányzat kettős választ ad: védi a
kisebbségi és emberi jogokat, és segélyt ad a cigány lakosoknak. Ezt már Madzin
Tibor, a közel ötezer lakosú Onga polgármestere mondja. A cigányság problémája
nem csak emberi jogi kérdés, hanem gazdasági, szociális. Erre viszont nem válasz
a segély. Ha minimálbér alig valamivel több, mint a segély, senki sem fog
dolgozni.
