A polgári társadalomtudományi irodalomból szinte száműzték az osztályharc, az
osztályszemlélet fogalmát. Ezen felfogás szerint kiscsoportok ugyan vannak, de
osztályok ma már nem léteznek. Ez nem más, mint a marxizmus-leninizmus
meghamisítása.
Forrás megjelölése nélkül idézem Marxnak az osztályszemléletéről szóló
tanítását.
Ez ma is érvényes!
Marx, támaszkodva a polgári közgazdászok tanításaira is a következőket írta:
1. Az osztályok létezése csupán a termelés fejlődésének meghatározott
szakaszához van kötve.
2. Hogy az osztályharc szükségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet.
3. Hogy maga ez a diktatúra csak átmenet valamennyi osztály megszüntetéséhez és
az osztálynélküli társadalomhoz.
A mai magyar osztályviszonyokból is következik, hogy a Munkáspártnak mindkét
tőkés párt ellen harcolni kell. Az osztályharc ma nálunk sajátos formában
folyik, ami következik az ország sajátos helyzetéből. Nincs forradalmi helyzet,
a tőke uralja az országot, és elképesztő módon és mértékben igyekszik
manipulálni az embereket. A baloldali érzelmű emberek tanácstalanok. Nem szabad
engedni a tőkés demagógiának, bár egyelőre csak panaszkodnak, a lázadás jelei
viszont immár mutatkoznak.
Hiszen ránk zúdulnak a kormány megszorító intézkedései, ÁFA-emelés, áremelések,
privatizáció, magánbiztosítók, vizitdíj, tandíj a közlekedés drágulása. Nő az
elégedetlenség, zuhan az MSZP, az SZDSZ, a Gyurcsány-kormány támogatottsága. A
FIDESZ bizakodva nézheti a történteket és készül a koalíció megbuktatására.
Nekünk ki kell használni a tőkések közötti ellentéteket.
Harcolni kell mindenütt, ahol a dolgozók érdekeit sértik. Támogatni kell a
kormány intézkedései ellen fellépő sztrájkolókat, tüntetőket.
Az embereket meg kell győzni, és mozgósítani kell a tőkések elleni harcra, hogy
ne higgyenek a kormány hazugságainak, azoknak például: hogy mindenki
életkörülményein javítani akar. Ez a politika hamis, mert az ellenkezője nagyon
is kézenfekvő.
A modern, fegyelmezett Munkáspártnak a tőke elleni harc közepette késznek kell
lennie a taktikai együttműködésre is a dolgozók érdekében olyan erőkkel, amelyek
erre a harcra készen állnak, függetlenül világnézetük, illetve más kérdésekben
vallott politikájuktól.
Donkó Jolán
(a jász-nagykun munkás című megyei lapból)
