Legutóbb láttuk, hogy az emberi társadalom történetében többféle termelési mód
volt, ősközösségi, rabszolgatartó, feudális, tőkés, szocialista. Láttuk azt is,
hogy a termelőerők fejlődése meghatározza a termelési viszonyokat.
Ha a termelési viszonyok akadályozzák a termelőerők fejlődését, előbb-utóbb
társadalmi forradalom jön létre, amely új termelési viszonyokat hoz létre, és
ezzel segíti a termelőerők fejlődését. Nézzük meg most, hogyan is épül fel a
társadalom!
Alap és felépítmény
A társadalom olyan, mint egy épület, van alapja és van egy felső része,
felépítménye. A társadalom alapját, gazdasági bázisát a termelési viszonyok
összessége jelenti.
A társadalom felépítménye tartalmazza mindazokat a politikai, jogi, vallási,
erkölcsi intézményeket, tudatformákat, amelyek minden társadalom szerves részei.
Van egy fontos alapszabály. Amilyen az alap, olyan a felépítmény. Ha egy ház
alapja gyenge, arra nem lehet magas épületet húzni. A termelési viszonyok, a
gazdasági alap meghatározza, hogy arra milyen társadalom, milyen felépítmény
épülhet.
Vegyünk néhány példát! Ha egy társadalom alapjára az a jellemző, hogy a
termelőeszközök tőkések magántulajdonában vannk, arra nem lehet olyan államot
felépíteni, amely gondoskodik a tömegek életéről. A magántulajdonnak ugyanis nem
a szolidaritás a jellemzője, hanem a profitérdek. Ezért nem igaz az, amit az
MSZP hirdet a szociális gondoskodásról.
A Gyurcsány-kormány kapitalizmust épít, tőkés érdekeket képvisel. Stratégiai
értelemben nem igaz az sem, amit a Fidesz mostanság mond a gondoskodó államról,
a társadalmi szolidaritásról. Taktikai értelemben, rövid távon minden állam, még
a tőkés állam is tehet a tömegek érdekeit szolgáló lépéseket, de ezek csak
ideiglenesek lehetnek, mert ellentmondanának a tőkés jellegű gazdasági alapnak.
Az állam a felépítmény része. Az állam olyan, mint amilyet a gazdasági alap
igényel és meghatároz. Formálisan lehetnek azonosságok a különböző társadalmi
rendszerek intézményei között, tartalmuk azonban attól függ, hogy milyen
termelési viszonyokra, milyen alapra épülnek. Az állam a tőkés rendszerben a
tőkések érdekeit szolgálja. Magyarországion tőkés rendszer van.
A tőkés állam olyan törvényeket hoz, amely a tőkéseknek jó. Az adótörvények ma
olyan magas adókat szabnak meg, amelyekbe belegebed a munkás, de még a kis- és
középvállalkozó is, de elviselhető a nagytőkésnek és a külföldi tőkésnek. A
tőkések érdeke, hogy a munkásokat megfosszák erejüktől, beleértve jelképeiket,
múltjukat, gondolataikat.
Ezért a tőkés állam törvényben tiltja a vörös csillag nyilvános használatát.
Az alap meghatározza egyebek között a társadalmi gondolkodást. Miért van ma
Magyarországon individualizmus? Azért, mert a tőke természete az önzés, a
mindent nekem felfogás. Erre épül a tőkés gazdaság, és ennek felel meg az
ideológiája is.
A felépítmény viszonylagos önállósága
A felépítményhez tartozó jelenségek, bár az alap határozza meg őket,
fejlődésükben viszonylagos önállósággal rendelkeznek és visszahatnak az alapra.
Minden társadalmi tudatformához bizonyos szervezetek és intézmények is
kapcsolódnak: a politikai eszmékhez politikai pártok, a politikai és jogi
eszmékhez állami intézmények, a vallási eszmékhez az egyház és egyházi
szervezetek stb.
Minél összetettebb egy társadalom gazdasági alapja, annál összetettebb a
politikai felépítmény.
Magyarországon ugyan egy tőkésosztály van, de ez a tőkésosztály nem egységes.
Így a tőkések érdekeit nem egy, hanem több politikai párt is kifejezi, így az
MSZP, a Fidesz, az MDF, a KDNP.
Az alap nem mechanikusan és nem egyformán határozza meg a felépítmény jellegét.
Ebből fakadóan vannak különbségek az egyes tőkés országok között.
Anglia is tőkés ország, Magyarország is tőkés ország, mégis a polgári demokrácia
nem azonos a két országban. Angliában jobban oda figyelnek az állampolgár
jogaira, nálunk kevésbé.
Franciaországban a népszavazás intézménye olyan fejlett, hogy egész társadalmi
mozgalmak vannak az egyes válaszok mögött, és olyan nagy kérdést is
népszavazáson döntenek el, mint az európai alkotmány.
Magyarországon a népszavazás intézménye fejletlen, a hatalmon lévők nem
szeretik, nincsenek fejlett civilmozgalmak. Az európai alkotmányról nálunk a
parlament döntött és végeredményben senki sem kérdezte meg a népet.
