Mondd meg, milyen az ideológia, megmondom milyen a társadalom
A társadalom gazdasági alapon nyugszik, amely fölé a társadalom politikai,
eszmei, jogi felépítménye magasodik. A termelőerők fejlődése meghatározza a
termelési viszonyok fejlődését, és ezek együtt meghatározzák a felépítmény
jellegét. Az ideológia is a felépítmény része.
Az ideológia jellege is a társadalom alapjától függ. Úgy is fogalmazhatnánk:
mondd meg, milyen az ideológia, megmondom milyen a társadalom!
Nézzünk példákat a mából! Ideológia például a liberalizmus. A liberalizmus ma
azt hirdeti, hogy az egyén teljes szabadsággal rendelkezik a környezetével
szemben. A társadalom nem korlátozhatja az egyén szabadságát.
A társadalomban a piaci verseny dönti el, hogy mi az életképes, mit érdemes
fejleszteni. Ez a tőkésosztály ideológiája, amely több-kevesebb mértékben minden
tőkés párt nézeteiben benne van. Azért van benne minden tőkés párt
ideológiájában, mert a magyar tőkésosztály az egyén szabadságában érdekelt,
hiszen ez a vállalkozás feltétele.
Nem akar korlátokat, hanem saját boldogulását akarja mások rovására is. Kinek a
rovására? Nos, természetesen mindenekelőtt a munkások, a dolgozók kárára. A
tőkés boldogulása a tőkével nem rendelkezők kizsákmányolásától függ.
A liberalizmus tiszta formában azonban mindenekelőtt a nagytőke ideológiája. A
nagytőke képes leginkább akaratát ráerőltetni másokra. A nagytőke van leginkább
kapcsolatban a külföldi tőkével, ezért ő érdekelt a multik jelenlétében, az
általános és teljes privatizációban. Politikai téren ez az SZDSZ és részben az
MSZP ideológiája.
A magyar tőkésosztály más rétegei - miközben érdekeltek az általános tőkés
értékekben - féltik saját sorsukat a multik egyeduralmától, a
kiszolgáltatottságtól. A kis- és középosztályok ideológiájává válik a
konzervativizmus, amely hirdeti a család, a kisebb és nagyobb közösségek
megőrzését, beleértve a nemzet megvédését, az állam felelősségét és az állami
támogatás szükségességét. Politikailag ma ez a Fidesz ideológiája.
Mi jelent az ideológia?
Ha ezt a két példát alaposan végiggondoljuk, meg tudjuk határozni az ideológia
fogalmát is. Láthatjuk, hogy az ideológia azon eszmék és nézetek összessége,
amelyeket az emberek kialakítanak a világról, arról, hogy miként működik a
társadalom, milyen a társadalom jövőképe. Az ideológia nem egyszerűen egy-egy
ember világképét jelenti, hanem a társadalom osztályainak közös felfogását. Az
ideológiák általában elméleti-tudományos formában jelennek meg.
Az emberek helye a társadalomban, mint tudjuk már korábbról, attól függ, hogy
van-e termelőeszközük, vagy nincs, milyen a helyük a társadalmi
munkamegosztásban, és végül milyen módon és milyen mértékben részesülnek a
megtermelt javakból. Az emberek, illetve azok a társadalmi osztályok, ahova
tartoznak, megalkotják a saját elképzelésüket világról és a társadalomról.
Minden társadalmi osztálynak meg van a maga felfogása a környezetről, a
társadalomról. Ez az adott osztály ideológiája.
Sohasem lehet osztályon kívüli vagy osztályok feletti ideológia
Az osztálytársadalomban az ideológia mindig osztályjellegű, azaz az adott
osztály társadalmi helyzetét, az osztályok közötti viszonyokat, az
osztályérdekeket tükrözi. Lenin azt írta: "Osztályellentétektől marcangolt
társadalomban sohasem lehet osztályon kívüli vagy osztályok feletti ideológia."
Ha van a tőkésosztályoknak ideológiája, akkor nyilván kell lennie a munkásoknak,
dolgozóknak is. Számtalanszor elmondtuk, hogy a Tesco pénztárosa és a Tesco
tulajdonos-menedzsere nem egyformán látja a világot, nem egyformán ítéli meg
helyzetét, és vágyait, egyszerűen ezért más osztályhoz tartoznak. Ha két
különböző osztályról van szó, akkor két ideológiának is kell lennie. A
munkásosztály ideológiája a marxizmus-leninizmus.
A gyakorlatban azt is látjuk, hogy az egyszerű munkás, dolgozó gyakran bedől a
polgári ideológiát tükröző reklámnak és propagandának. Lenin írta:
"Az imperialista ideológia behatol a munkásosztályba is. A munkásosztályt nem
választja el kínai fal a többi osztálytól."
A mai reklámok éppen a tulajdonosi szemléletet gerjesztik az emberekben. Legyen
autód, mosógéped, de legalább is egy Gillette borotvád. A tőkés propaganda olyan
célokat sugall a tömegeknek, amelyek könnyen elérhetőnek látszanak, sőt akár
elérhetőek is, és így az a látszat áll elő, hogy a munkás nem is munkás, hanem a
nagy vállalkozói osztály része.
Lenin erre mondta: "A munkásosztály ösztönösen vonzódik a szocializmushoz, de
ennek ellenére a leginkább elterjedt (és a legkülönbözőbb formákban újra meg
újra feltámasztott) burzsoá ideológia mindennél inkább ösztönösen hatalmába
keríti a munkást."
Ha a munkás érvényesíteni akarja saját érdekeit, a saját ideológiáját kell
képviselnie, hiszen csak az ő saját ideológiája fogalmazza meg az ő érdekeit.
Ez pedig azt jelenti, hogy harcolnia kell a tőkések ellen nem csupán gazdasági
és politikai téren, de eszmei és ideológiai téren is.
