MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
Balszemmel
Kitüntetési műbalhé
Újabb nyári politikai műbalhé. A miniszterelnök kitüntetésre terjesztette fel
Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából. A köztársasági elnök viszont
kontrázott: ő nem írja alá, mert Gyulánk 1956-ban karhatalmista volt. Ez a
jellegzetesen műbalhé, mert amíg az embereknek napi megélhetési gondjai vannak,
addig nem az a kérdés, hogy a politikai elit kitünteti-e egymást vagy sem. Ne
mondd, hogy túlzok!
A szolnoki polgármester maga mondta nekem a minap, hogy a szolnoki emberek 40
százaléka szegény, és ez csak egy város. Két megjegyzésem van. Ki ne ismerné
Horn Gyulát.
A rendszerváltásban aktívan közreműködő, magyarul a hatalmat átjátszó
Németh-kormány minisztere, később MSZP -főnök. Megmondom őszintén, hogy én sem
adnék Hornnak kitüntetést. Nem azért, mert karhatalmista volt, hanem azért, mert
szerencsétlen országunkat bevitte a NATO-ba, és eladta a
villamos-áramszolgáltatást a külföldieknek.
Ez főbenjáró bűn, aminek ma is isszuk a levét. A másik megjegyzés. A
köztársasági elnök úr jobban tenné, ha nem tenné próbára az alkotmányt és az
emberek türelmét egy piti ügyben.
Nyugodjon bele, hogy Magyarország parlamenti köztársaság és bárhogyan is
vágyakozik Sarkozy babérjaira, neki ilyen jogai nincsenek.
Meddig tűrünk még?
Minap hozta az elektromos posta az alábbi levelet: "Utoljára küldök levelet a
suliból, elviszik a gépem, és én is távozom péntektől. Viszlát kedves iskolám!
Béla". Kinyomoztam. Béla egy 40 éves középiskolai tanár, akit elbocsátottak az
iskolából. Nincs egyedül, sorsában sok ezren osztoznak, akiknek év végén le is
út-fel is út. Mindez a Gyurcsány-féle iskolaracionalizálási program keretében.
Az ismerős, akitől a levél jött, hozzátette: "Gyurcsány lelkén szárad. Lelke,
igaz, az nincs is neki. Meddig tűrünk még?" Tényleg, meddig tűrünk még?
Lassú víz partot mos
Noszvaj egy festői település Eger közelében. Az újgazdag világ igényeit
kielégítő vendégházakkal. Híres a szilvalekvárjáról és természetesen Thummerer
Vilmos tüzes borairól. Nem véletlen, hogy az MSZP vezetése ide vonult vissza,
hogy megtanácskozza ügyes-bajos dolgait. Az MSZP-ellenességgel nem vádolható
Népszabadság is azt írta, hogy az elnökség tagjai "rábólintottak" az új
MSZP-SZDSZ paktumra, ami persze nem több, mint egy Gyurcsány-Kóka egyezség.
Lehet, hogy ilyen csábító környezetben nem illik gondolkozni, pedig kellett
volna. Az MSZP az új paktummal ugyanis maradék önállóságát is átadja az
SZDSZ-nek.
A kiváló Nyakó István - nem tudni, hogy eleve ilyen, vagy csak a környezet tette
meg a magáét - a munka végeztével kijelentette: "a Fidesz kezdeményezése
elbukott. A radikális ellenzék ugyanis nem a vizitdíjról akar szavaztatni, hanem
a reformok ellen, a kormány megbuktatásáról."
Nyakó úr és azok figyelmébe, akik az ilyen sületlenségeket a szóvivő szájába
adják: a népszavazás a nép joga és lehetősége, ebben a Fidesz csak a segítő. A
népszavazás azt jelenti, hogy a nép saját maga dönt olyan kérdésekben,
amelyekben a választott képviselők döntését a lakosság egy jelentős része
kérdésesnek tartja. Ezt a jogát el lehet venni, de amíg van, nem lehet
megkérdőjelezni. Még az egri borok hatása alatt sem. A népszavazás egyébként nem
buktatja automatikusan a kormányt, de az eredménye nem lesz hatástalan. Lassú
víz partot mos - tartja közmondás.
Változnak az idők
Dr. Magyar Levente a rendszerváltás után Jászberény polgármestere volt. Nem
tudom, hogy miért gyűlölte meg a szocializmust, hiszen saját önéletrajza szerint
"alorvosként, adjunktusként, majd főorvosként" tevékenykedett, amit nehéz lenne
keserű felnőtt kornak vagy éppenséggel üldöztetésnek nevezni.
Magyar főorvos úr az SZDSZ színeiben lépett a rendszerváltás utáni politizálás
világot jelentő színpadára. Így már egy fokkal érthetőbb a képlet, mert mint
tudjuk a magabiztos liberális polgárnál kevesen gyűlölik jobban a kommunistákat.
Nos, a mi SZDSZ-es polgármesterünk azzal hiresült el a munkásmozgalom
történetében, hogy 1992-ben nem engedte a Munkáspártot Jászberénybe, hogy ott
tartsuk augusztus 20-i ünnepségünket. Amikor a Munkáspárt a város határában lévő
ligetben mégis megrendezte, a polgármester elzáratta a vízcsapokat.
Magyar Levente tavaly megbukott, ma már nem polgármester, a Munkáspárt viszont
szabadon mozog nem csak egykori városában, de mindenütt Jász-Nagykun-Szolnok
megyében. Sőt, az idei augusztus 20-át is a megye egy másik településén,
Kisújszálláson tartja. Változnak az idők! Nem azt mondom, hogy mindenben a mi
javunkra, de sok mindenben.