A Támpont című időszaki kiadvány 2007. április 13-i számának közlése szerint
Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke a Tanácsköztársaság 88.
évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében „Rákosi Mátyást a magyar
munkásmozgalom legnagyobb formátumú személyiségének nevezte.
Aki nem szenved amnéziában, kivétel nélkül osztja ezt a nézetet, nyilván annyi
kiegészítéssel, hogy Rákosi történelmi szerepe mellett, értékelendőek „hibái és
bűnei“ is.
Ám nem így van ez egy akkora formátumú lapban, amilyen a Támpont, amelyben nincs
hely, sem mód bármely történelmi személyiség munkásságának átfogó értékelésére.
Aki „Rákosi kritikátlan magasztalásával“ rágalmazza a központi ünnepség
szónokát, egyoldalúan közelíti meg a kérdést
Nem veszi figyelembe a Rákosi Mátyás életútján folyamatosan végigvonult harcot,
hol Horthyék bírósága előtt, később saját hazájában, ahonnan száműzetésbe
kényszerült, s e minőségében hunyt el távol a szülőföldjétől.
Legkevésbé az állítólagosan baloldali összefogást szorgalmazó „Magyarországi
Munkáspárt 2006“ sajtóorgánumától volt elvárható egy ilyen irányú kirohanás a
Munkáspárt elnöke ellen. Hacsak nem vesszük tekintetbe, hogy testvériségről,
történelmi materializmusról szó sem lehet amott, maximum egy halovány
névazonosságról.
