Cikkek
 

150 éve született Clara Zetkin

Történelem

Clara Zetkin és Rosa Luxemburg
Clara Zetkin és Rosa Luxemburg

Clara Zetkin 1857. július 5-én a szászországi Wiederauban született.

Tanárnak tanult, 1874-től kezdve kapcsolatokat épített ki a német nőjogi mozgalommal és a munkásmozgalommal. 1878-ban csatlakozott a Szocialista Munkáspárthoz. 1890-ben nevüket Német Szociáldemokrata Pártra (SDP) változtatták, mely jóval modernebb elnevezés.

Mivel Bismarck 1878-ban betiltotta a szocialista mozgalmakat, Zetkin Zürichbe ment 1882-ben, majd később Párizsban élt. Párizsban töltött ideje alatt fontos szerepet játszott az I. Internacionálé létrehozásában. Az SDP-ben Zetkin, és nagyon közeli barátja és elvtársa, Rosa Luxemburg voltak vezetői a forradalmi szárnynak. Vele együtt támadta Eduard Bernstein revizionista nézeteit.

Zetkint érdekelték a nők politikai jogai, harcolt az egyenlő lehetőségekért és a nők választójogáért. Ő a megalapítója a szociáldemokrata női mozgalomnak Németországban. 1907-ben ő lett a vezetője az SDP újonnan alapult női tagozatának. Ő hozta létre az első nemzetközi nőnapot, 1911. március 8-án.

Az I. világháború alatt Zetkin, Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és egyéb befolyásos SDP párti politikusok visszautasították a párt "Burgfrieden" politikáját (vagyis azon szerződés betartását, hogy tartózkodnak a háború alatt minden sztrájktól).

A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek.

Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét, és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés.

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később - ugyan nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek.

Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. Magyarországon a szocializmus éveiben hivatalos ünneppé vált a nők tiszteletére.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1916-ban Zetkin egyike volt a Spartacus Liga és a Független Német Szociáldemokrata Párt alapítóinak. A párt 1917-ben levált anyapártjáról, az SDP-ről, a háború mellett kialakított nézetei miatt. 1919 januárjában megalapult a Német Kommunista Párt (KDP), melyhez Zetkin is csatlakozott, és képviselte a pártot 1920-tól 1933-ig a Reichstagban.

1924-ig Zetkin a KDP Központi Irodájának tagja volt, 1927-től 1929-ig pedig a párt Központi Bizottságának tagja. 1921 és 1933 között a Komintern volt a tagja volt. 1925-ben a német baloldali szolidaritási szervezet, a "Vörös Segély" (Rote Hilfe) elnökévé választották.

1932 augusztusában a Reichstag rangidős házelnökeként felszólította az embereket, hogy harcoljanak a nemzeti szocializmus ellen.

Mikor Adolf Hitler hatalomra jutott, Zetkin ezúttal utoljára száműzetésbe vonult, ezúttal a Szovjetunióba. Moszkva közelében, Archangelszkojéban halt meg 1933. június 20-án, közel 76 évesen. Moszkvában temették el, a Kreml fala mellé.
 

A szervezet alapelvei

1920-ban Clara Zetkin hosszú interjút készített Leninnel. A beszélgetés közben sok minden felmerült. A nők helyzetén keresztül, a nemiségen, a morálon át a nő szerepéig a kommunista pártban. Az alábbiakban ebből közlünk rövid részletet:

Lenin ránézett az órára. „Az idő fele, amit a beszélgetésre szántam már is elment.“- mondta. „Túl sokat beszéltem. Vázold fel nekem a javaslataidat a kommunista munkára a nőkkel kapcsolatban. Milyen javaslatok jutnak eszedbe?“

Elmondtam neki röviden. Lenin folyamatosan egyetértően bólogatott, anélkül hogy közbeszólt volna. Amikor befejeztem kérdően néztem rá.

„Egyetértek“ - mondta. „Csak néhány fontosabb kérdésről szeretnék szólni, amiben teljesen osztom a véleményed. Ezek nagyon fontosak az agitációban és a propaganda munkában, hogyha ez a munka akciókhoz és az eredményes harchoz vezet.“

„Rá kell mutatni, hogy a nők igazi szabadsága csak a kommunizmuson keresztül érhető el. Az elválaszthatatlan kapcsolatot a nők társadalmi és emberi pozíciói között, és a termelőeszközök magántulajdona között ki kell hangsúlyozni. Ez fog rajzolni egy tiszta vonalat a mi politikánk és a feminizmus között. És ez fogja szolgálni az alapját a nők kérdésének, mint a társadalmi kérdés részének, a munkások problémájának részeként, szorosan összekötve az osztályharccal és a forradalommal. „

„A mi ideológiai elképzelésünk ad magaslatot a szervezet alapelveinek. Speciális nőszervezetek nélkül. A kommunista nő tagja a pártnak, csakúgy mint a férfi, egyenlő jogokkal és kötelességgel. Nem lehet véleménykülönbség ezen a ponton. Nem csukhatjuk be a szemünket afelett, hogy a pártnak szüksége van emberekre, munkacsoportokra, szövetségekre, bizottságokra, vagy bármi másra aminek az a kötelessége, hogy felébressze a nők tömegeit, kapcsolatba hozza őket a párttal és megtartsa őket a pártnál.“