Clara Zetkin 1857. július 5-én a szászországi Wiederauban született.
Tanárnak tanult, 1874-től kezdve kapcsolatokat épített ki a német nőjogi
mozgalommal és a munkásmozgalommal. 1878-ban csatlakozott a Szocialista
Munkáspárthoz. 1890-ben nevüket Német Szociáldemokrata Pártra (SDP)
változtatták, mely jóval modernebb elnevezés.
Mivel Bismarck 1878-ban betiltotta a szocialista mozgalmakat, Zetkin Zürichbe
ment 1882-ben, majd később Párizsban élt. Párizsban töltött ideje alatt fontos
szerepet játszott az I. Internacionálé létrehozásában. Az SDP-ben Zetkin, és
nagyon közeli barátja és elvtársa, Rosa Luxemburg voltak vezetői a forradalmi
szárnynak. Vele együtt támadta Eduard Bernstein revizionista nézeteit.
Zetkint érdekelték a nők politikai jogai, harcolt az egyenlő lehetőségekért és a
nők választójogáért. Ő a megalapítója a szociáldemokrata női mozgalomnak
Németországban. 1907-ben ő lett a vezetője az SDP újonnan alapult női
tagozatának. Ő hozta létre az első nemzetközi nőnapot, 1911. március 8-án.
Az I. világháború alatt Zetkin, Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és egyéb
befolyásos SDP párti politikusok visszautasították a párt "Burgfrieden"
politikáját (vagyis azon szerződés betartását, hogy tartózkodnak a háború alatt
minden sztrájktól).
A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet
alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők
évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és
lehetőségekkel élhessenek.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét
napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a
munkához, az anyák és gyerekek védelmét, és a nők széleskörű részvételét az
országos és nemzetközi eseményekben. A határozatot a kongresszus elfogadta,
de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés.
1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz február
utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy
nappal később - ugyan nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II.
Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot
biztosított a nőknek.
Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában
március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja
számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az
Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben,
1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. Magyarországon a
szocializmus éveiben hivatalos ünneppé vált a nők tiszteletére.
1916-ban Zetkin egyike volt a Spartacus Liga és a Független Német
Szociáldemokrata Párt alapítóinak. A párt 1917-ben levált anyapártjáról, az
SDP-ről, a háború mellett kialakított nézetei miatt. 1919 januárjában megalapult
a Német Kommunista Párt (KDP), melyhez Zetkin is csatlakozott, és képviselte a
pártot 1920-tól 1933-ig a Reichstagban.
1924-ig Zetkin a KDP Központi Irodájának tagja volt, 1927-től 1929-ig pedig a
párt Központi Bizottságának tagja. 1921 és 1933 között a Komintern volt a tagja
volt. 1925-ben a német baloldali szolidaritási szervezet, a "Vörös Segély" (Rote
Hilfe) elnökévé választották.
1932 augusztusában a Reichstag rangidős házelnökeként felszólította az
embereket, hogy harcoljanak a nemzeti szocializmus ellen.
Mikor Adolf Hitler hatalomra jutott, Zetkin ezúttal utoljára száműzetésbe
vonult, ezúttal a Szovjetunióba. Moszkva közelében, Archangelszkojéban halt meg
1933. június 20-án, közel 76 évesen. Moszkvában temették el, a Kreml fala mellé.
A szervezet alapelvei
1920-ban Clara Zetkin hosszú interjút
készített Leninnel. A beszélgetés közben sok minden felmerült. A nők
helyzetén keresztül, a nemiségen, a morálon át a nő szerepéig a kommunista
pártban. Az alábbiakban ebből közlünk rövid részletet:
Lenin ránézett az órára. „Az idő fele, amit a beszélgetésre szántam már is
elment.“- mondta. „Túl sokat beszéltem. Vázold fel nekem a javaslataidat a
kommunista munkára a nőkkel kapcsolatban. Milyen javaslatok jutnak eszedbe?“
Elmondtam neki röviden. Lenin folyamatosan egyetértően bólogatott, anélkül
hogy közbeszólt volna. Amikor befejeztem kérdően néztem rá.
„Egyetértek“ - mondta. „Csak néhány fontosabb kérdésről szeretnék szólni,
amiben teljesen osztom a véleményed. Ezek nagyon fontosak az agitációban és
a propaganda munkában, hogyha ez a munka akciókhoz és az eredményes harchoz
vezet.“
„Rá kell mutatni, hogy a nők igazi szabadsága csak a kommunizmuson keresztül
érhető el. Az elválaszthatatlan kapcsolatot a nők társadalmi és emberi
pozíciói között, és a termelőeszközök magántulajdona között ki kell
hangsúlyozni. Ez fog rajzolni egy tiszta vonalat a mi politikánk és a
feminizmus között. És ez fogja szolgálni az alapját a nők kérdésének, mint a
társadalmi kérdés részének, a munkások problémájának részeként, szorosan
összekötve az osztályharccal és a forradalommal. „
„A mi ideológiai elképzelésünk ad magaslatot a szervezet alapelveinek.
Speciális nőszervezetek nélkül. A kommunista nő tagja a pártnak, csakúgy
mint a férfi, egyenlő jogokkal és kötelességgel. Nem lehet véleménykülönbség
ezen a ponton. Nem csukhatjuk be a szemünket afelett, hogy a pártnak
szüksége van emberekre, munkacsoportokra, szövetségekre, bizottságokra, vagy
bármi másra aminek az a kötelessége, hogy felébressze a nők tömegeit,
kapcsolatba hozza őket a párttal és megtartsa őket a pártnál.“
