Manapság, amikor ilyen-olyan nemzetieskedő jelzőkkel illetett valóságos
gárda-alapítási láz vonul végig kis hazánkban - még akkor is, ha ennek nincs
semmiféle évfordulós apropója -, talán nem érdektelen feleleveníteni, hogy mi is
volt az a leventemozgalom, a Horthy-rendszer e sajátos ifjúsági és egyben
katonai intézménye.
A Horthy-rendszer legnagyobb és a rezsim szempontjából egyik legjelentősebb
ifjúsági szervezete a leventemozgalom volt. Jellegénél és céljainál fogva
különbözött a fiatalság más csoportosulásaitól, mert "tagsága" nem önként
toborzódott, hanem kötelező, törvény által előirt módon szerveződött.
Valójában az előkatonaság feladatát töltötte be. Célja volt fizikailag és
ideológiailag felkészíteni a fiatalságot a "honvédelemre", a trianoni
békediktátum által elszenvedett sérelmek orvoslására. "A nemzet mai helyzete
szükségessé teszi, hogy a magyar nemzeti álláspont telítve legyen harcias
szellemmel."
Írta a mozgalom egyik előkészítője. A leventeszervezet l921 decemberében alakult
(l921. évi LIII. tc.) „A trianoni békeszerződés szigorú korlátozó katonai
szankciói miatt testnevelési törvény" címszó alatt. Ezzel a rendelkezéssel maguk
mellé kényszerítették a magyar ifjúság jelentős részét.
Nacionalista-irredenta, rasszista agymosás, militáns szellemiség, kemény olykor
kegyetlen poroszos katonai drill alkalmazásával igyekeztek betörni, s ezzel a
Legfőbb Hadúr iránti feltétlen engedelmességre nevelni a jórészt munkás-paraszt
fiatalokat.
A gyűlölt alaki kiképzés, lövészet oldására oktatófilmek vetítésével,
vetélkedőkkel, "hazafias" előadásokkal akarták vonzóvá tenni a foglalkozásokat.
A rendezvényeken a részvételt kötelezővé tették.
A kimaradás büntetendő cselekménynek számított. Nem csodálkozhatunk tehát, ha az
intézmény gyűlöletes volt a megcélzottak körében.
A leventeköteles fiatalok politikai tevékenységét erősen korlátozták (3O5O /1942
ME. Sz. rendelet). Egyik utasítás világosan fogalmazott: "Fokozott figyelemmel
kell arra vigyázni, hogy ifjúságunk lelkét lelkiismeretlen egyének meg ne
fertőzzék, és ne izgassanak a nemzet és a társadalmi rend ellen."
Ez a szándék nem tudta megakadályozni az idegenkedés felerősödését, a
távolmaradók számának növekedését. A baloldaliak, mindenekelőtt a kommunisták
naponta támadták a mozgalmat, leleplezve a kiképzés embertelenségét, a
fasiszta-fasisztoid ideológiai célok fiatalok lelkébe történő beplántálásának,
az agresszív háborúra készülődés szándékát.
Az államilag intézményesített antiszemitizmus jegyében az 1942-ben megszületett
a zsidó fiataloknak a leventeszervezetből való kizárásáról szóló törvénycikk:
"Zsidók leventeképzésben nem részesülnek. A zsidókat leventekötelezettség
helyett a kisegítő szolgálatra való előképzés kötelezettsége terheli."
Noha a leventeintézmény a második világháború vége felé feloszlott, a nyilas
hadvezetés a leventéket bevonulásra kötelezte. Sokan közülük fogságba kerültek,
elestek, vagy megsebesültek.
