a VIT-ek 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség megnyitója
Caracasban
A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) 2007. augusztus 23-25 között,
a Venezuelai Bolivári Köztársaság fővárosában, Caracasban ünnepelte a
világifjúsági találkozók mozgalmának 60. évfordulóját. A rendezvényre a világ 80
országából mintegy 130 szervezettől érkeztek résztvevők. A Baloldali Front -
Kommunista Ifjúsági Szövetséget Kupi László vezetőségi tag képviselte.
1947 júliusában Prágában tartotta a két évvel korábban megalakult DIVSZ az első
Világifjúsági és Diáktalálkozót, azaz a VIT-et.
A Világszövetség - mondhatni - a II. világháború terméke volt, mivel azzal a
céllal hozták létre, hogy összefogja a világ haladó fiataljait, s együtt
akadályozzák meg, hogy a fasizmus újra erőre kapjon. Az első VIT szimbóluma
ennek megfelelően Lidice volt, az a cseh falu, amit a nácik porig romboltak.
Az első VIT-et máig még tizenöt követte. A legutóbbit, a 16. VIT-et a mostani
ünnepségek helyszínén, a Venezuelai Bolivári Köztársaságban tartották 2005-ben.
A dátumból láthatjuk, hogy a VIT-ek mozgalmát a '90-es évek eleji kelet-európai
ellenforradalmak és a Szovjetunió összeomlása sem törte meg. A konkrét évforduló
- 60 éve volt az első VIT - mellett a világ kommunista, haladó ifjúsági
szervezeteit képviselő fiatalok ezt is ünnepelték Caracasban.
Az ünnepség megnyitója augusztus 23-án a caracasi Teresa Carreno színházban
volt, ahol a résztvevők egy csaknem három órás kulturális műsort tekinthettek
meg. Bemutattak egy táncjátékot Che Guevaráról, majd ezt több koncert követte,
amelyek során a nézőtéren ülők együtt énekelték a mozgalmi dalokat az
énekesekkel, egyes országok képviselői - elsősorban a népes kubai delegáció -
pedig táncra is perdültek. Ünnepi beszédet mondott Miguel Madeira, a DIVSZ
elnöke, amelyben a haladó fiatalok 60 éve tartó összefogását méltatta,
hangsúlyozva a mozgalom antiimperialista elkötelezettségét. Este a kubai
Giovanni Barrutea, a DIVSZ főtitkára megnyitotta a VIT-ek történetét bemutató
kiállítást.
Az ezt követő nap délelőttje szemináriumokkal telt. Elsősorban az amerikai
imperializmus terjeszkedéséről beszéltek a felszólalók, rávilágítva arra, hogy
az Egyesült Államok hadibázisai szerte a világon fenyegetést jelentenek
mindenkire, mert az USA, ahogy ezt már Irak esetében láttuk, kész eltiporni
bárkit, akinek viselkedését, kultúráját, gondolkodásmódját neki nem tetszőnek
találja. Milan Krajca, a nemrégiben betiltott cseh Kommunista Ifjúsági Unió
elnöke elmondta, hogy a '47-es prágai VIT résztvevői újjáépítették a náci
imperializmus által lerombolt Lidicét, amelyre most újabb imperialista
fenyegetés veti árnyékát: az Egyesült Államok rakétarendszere mellette húzódna.
Omar el Deeb, a DIVSZ frissen megválasztott libanoni alelnöke elsősorban a
közel-keleti helyzetet elemezte. Élesen elítélte a mindennapos izraeli
agressziót a palesztin nép ellen és a hallgatóság közvetlen szemtanútól
hallhatott az egy éve történt gyalázatos libanoni háborúról. Omar el Deeb úgy
fogalmazott, hogy az arab népek úgy látják, azt tapasztalják, hogy Izrael nem
egy ország hadsereggel, hanem egy hadsereg országgal. Az előadók a emberiség
elleni bűncselekménynek nevezték az Irak, Libanon, Jugoszlávia elleni katonai
agressziókat, valamint a Kubát, Venezuelát és Észak-Koreát sújtó blokádokat. A
latin-amerikai hozzászólók elítélték, s elfogadhatatlannak tartották az ún.
Kolumbia-tervet. A résztvevők mindegyike egyetértett abban, hogy mindannyiunk
felelőssége, hogy harcoljunk egy jobb világért.
Délután a "Világifjúsági és Diáktalálkozók mozgalmának történelmi szerepe" című
konferencia keretében a delegáltak meghallgathatták a mozgalom veteránjainak
ünnepi szavait. A konferencián felszólalt Irma González, René González, az
Egyesült Államokban bebörtönzött öt kubai hazafi egyikének lánya is. Elmondta,
hogy mennyire fájdalmas családja számára, hogy édesapját, akit 1998 óta tartanak
fogva, nem láthatják hat éve, mert azóta folyamatosan elutasítják a
vízumkérelmüket az USA-ban. Húga még soha nem találkozott az apjával.
Megköszönte azt a nemzetközi szolidaritási kampányt, ami lényegében az ügy
kezdete óta folyik a világ számos országában. Elítélte az országa elleni
terrorizmust, valamint a blokádot, ami Kuba függetlenségét "börtönbe zárta".
Az ünnepség zárása előtti délelőtt a delegációk bepillantást nyerhettek a
Caracas melletti hegyeken élő ún. közösségek életébe. (Lásd következő
írásunkat!) A három napos ünnepség méltó befejezése volt a VIT-ek eddigi
történetét bemutató film levetítése. Ezt követően Miguel Madeira záróbeszédet
mondott, amelyben abbéli reményét fejezte ki, hogy a VIT-ek mozgalma az
eddigiekhez méltó, tiszta, antiimperialista gondolkodással, önfeláldozó
elkötelezettséggel harcol majd a békéért, barátságért és szolidaritásért: egy
jobb világért.
