Lenint idézték Laoszban több helyen is. Lenin ismert mondását, hogy a
kommunizmus nem más, mint az ország villamosítása és szovjethatalom.
Mai nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy a szocializmus mit sem ér, ha az
emberek nyomorognak. A szocializmus azért van, hogy a gazdaság fejlődjék, az
embereknek több rizs, több hús, jobb élet jusson. De igaz az egyenlet másik
oldala is. Hiába a fejlettség, hiába a jólét, ha a hatalom nem a nép, nem a
dolgozók kezében van, nem beszélhetünk szocializmusról.
Laoszban 1975-ben győzött a szocialista forradalom. Az egykori francia
gyarmatból, egy végtelenül kizsákmányolt országból kellett fejlődő szocialista
országot varázsolni.
A laosziak jelentős része még ma is nehéz körülmények között él. De mindenki
tudja, hogy pár évtizede szüleik még tömegesen nyomorogtak, és tudják azt is,
hogy a gyerekeiknek még könnyebb lesz.
Ezért őrizték meg a szocializmust annak ellenére, hogy sok helyütt a világon
megbukott.
A szocialista építésben Laosz is új módszereket alkalmaz. Lényegét tekintve
Lenin egykori új gazdaságpolitikáját, a NEP-et ültetik át a mai viszonyokra. A
politikai hatalom a dolgozók kezében van. Laoszban egy párt van, és egy párt
marad is - mondják el szinte mindenütt. A gazdaság fő arányait, az alapvető
játékszabályokat is az állam dönti el.
A gazdaság működésében ugyanakkor engedik a piaci vállalkozásokat, és nyitottak
a külföldi beruházók felé is. A Shell benzinkútjai mellett már ott vannak a
külföldi mobilszolgáltatók, jelentősek a külföldi beruházások a réz- és
aranybányászatban, a vízi erőművek építésében, és természetesen az
idegenforgalomban is.
A laoszi párt vezetői elmondják, hogy az új gazdasági politika feladata a
szocializmus erősítése, és nem az, hogy elvezessen a kapitalizmushoz. Éppen
ezért nagy figyelmet fordítanak az ideológiai munkára, a tömegek
marxista-leninista képzésére. A párt vezető szerepét megőrzik a jövőben is,
miközben számtalan intézményt hoznak létre a demokrácia fejlesztésére.
