A minap a Nagycsaládosok Egyesülete szervezett tüntetést Budapesten több más
civilszervezettel összefogva. Franciaországban az európai alkotmánnyal
kapcsolatos népszavazás előkészítésében jelentős szerepük volt a
civilszervezeteknek. Számos EU-országban szinte nem is hoznak törvényt a civilek
megkérdezése nélkül.
A mai tőkés társadalom egyik sajátossága a civilszervezetek létrejötte és
széleskörű fejlődése. A civilszervezet olyan társadalmi egyesülést, szervezetet
jelöl, amely a kormányok, politikai pártok szándékától függetlenül, a
társadalmat alkotó emberek kisebb vagy nagyobb csoportjának akaratából, konkrét
célok elérésére jön létre.
Feladatkörüket tekintve vannak településfejlesztési szervezetek, amelyek
többnyire egy-egy falu, város, megye érdekeit képviselik. Azt is mondhatnánk,
hogy lokálpatrióta szervezetek. Vannak szép számmal művelődési és kulturális
egyesületek. A civilszervezetek nagy önálló csoportját képezik a környezetvédő
szervezetek, a zöldek, kékek és más szerveződések.
A civilszervezetek között léteznek kifejezetten politikai szervezetek is,
amelyek valamilyen politikai érdek képviseletére jönnek létre.
Megkülönböztetünk érdekvédelmi szervezeteket is, amelyeket valamilyen speciális
társadalmi csoport érdekeinek védelmére hoznak létre. Jelentős helyet foglalnak
el a sport- és szabadidős szervezetek. A civilszféra fontos részét jelentik az
egészségügyi szervezetek, betegérdekvédő egyesülések.
Jelentős számban léteznek szociális, jótékonysági szervezetek. Fontos szerepük
van az ifjúságnevelő és ifjúságsegítő szerveződéseknek. Ezen kívül rengeteg más
szervezet létezik, amelyeket nem lehet egyértelműen kategorizálni.
Civilszervezetek Magyarországon
Magyarországon elvben minden nagy politikai párt támogatja a civilszervezetek
létrejöttét és működését. Döntően csak elvben, mivel a civilszervezetek
működésének éppen az a nyitja, hogy nem egy politikai csoport mentén jönnek
létre, hanem konkrét érdekek alapján, és ezért szabadon bírálják a mindenkori
kormányokat. Az ilyen bírálatot a magyar kormányok azonban nem szerették az
elmúlt két évtizedben.
A civilszervezetek helyzetét kedvezőtlenül befolyásolja a magyar polgári
demokratikus rendszer számos negatívuma. Ma Magyarországon sokkal több dolgot
nyilvánítanak államtitoknak, mint bárhol az EU-ban. Számos, másutt közérdekűnek
tekintett, információ nálunk nem jut el az emberekhez. A hatalom szervei és
szereplői érzékenyen reagálnak az őket érő támadásokra, számtalan ügyet
egyenesen bíróság elé visznek.
A civilmozgalom viszonylagos fejlettségének oka az is, hogy a társadalomban még
nem alakultak ki elég számban önszerveződések. Ezt a folyamatot tanulják az
emberek. Szerepe van annak is, hogy ehhez a tevékenységhez is pénz is kell, és
ma a magyar emberek nehezen áldoznak ilyen célokra.
A civilszervezetek helyzetét nehezíti az is, hogy könnyen kerülhetnek a
politikai erők ellenőrzése alá. A hatalom tényezői, a nagy pártok megkísérlik
politikai és személyi befolyásuk alá vonni a civileket. Az állam a költségvetési
támogatások odaítélésével nyíltan is befolyásolja a civilmozgalmakat.
A Munkáspárt és a civilszervezetek
A Munkáspártnak a kezdet kezdetén szinte nem volt tapasztalata a
civilszervezetekkel való munkában. Legelőször a nyugdíjas-szervezetek irányába
indult el a párt, lévén, hogy eleve sok nyugdíjas korú taggal rendelkezett. Az
MSZP azonban tért nyert a nyugdíjas mozgalomban, és a munkáspárti emberek sok
helyről kiszorultak.
A Munkáspárt tagjai mind a mai napig sok horgász-, vadász-, lövészszervezetben
vesznek részt, és ezeken keresztül jelentős politikai munkát is végeznek. A
csepeliek például sokáig aktívan részt vettek a csepeli turisztikai klub
munkájában.
A Munkáspárt eredményesen működött együtt például a népszavazási
aláírásgyűjtésben a humanistákkal. Ez a kapcsolat a jövőre is rejt magában
lehetőségeket, csak élni kell vele. Több erőfeszítést tettünk a különböző zöld
szervezetekkel való együttműködésre, és ezen az úton tovább kell menni a jövőben
is.
A Munkáspárt szervezetei több helyütt hoztak létre baloldali baráti köröket, a
pártokon túlmutató szervezeteket. Ezek közé tartozik a szegediek munkás baráti
köre is. A salgótarjániak a közelmúltban hoztak létre baloldali szabadidős
szervezetet, amely már több rendezvényt is tartott.
Ezek a kezdeményezések mindenképpen figyelemre méltóak.
Fontos kezdeményezés volt az Egyszerű Emberek Fórumának és a Semleges
Magyarország Alapítvány létrehozása. Ez utóbbi fontos támogatást adott a
NATO-népszavazás idején, és lehetőségei ma is lennének.
A Munkáspárt annak idején aktív részt vállalt a Magyar Szociális Fórum
létrehozásában. Ma jelentős az igény arra, hogy ezeken a fórumokon aktívan
szerepeljenek munkáspárti orvosok, egészségügyi dolgozók, tanárok
A Munkáspárt ifjúsági szervezete, a Baloldali Front kitűnő lehetőségekkel
rendelkezik ahhoz, hogy nyisson a civilszervezetek felé. Életkoruk, társadalmi
helyzetük miatt könnyebb a bejutásuk, mint az idősebb párttagoknak.
Hasonlóképpen komoly potenciális lehetőségekkel rendelkezik a Nőtagozat is.
Minél inkább eljutnak a pártonkívüli tömegekhez, annál sikeresebb a munkájuk.
Fontos szerepük lehet a Munkáspárt által létrehozott szolidaritási
szervezeteknek, a magyar-kubai, magyar-KNDK barátsági szervezetnek. Még ők sem
merítették ki lehetőségeiket a háborúellenes erők összefogásában.
