Ha az ember odafigyel, elejtett szavakból hallhatja a rádió híreiből, vagy a
sorok között olvashatja az újságokban, hogy az egykori magyar gyárak, üzemek,
vállalatok, színvonalasabb szállodák, a bankok és egyéb pénzintézetek,
biztosítók, stb. külföldi tulajdonba kerültek. Vagyis a nemzeti vagyon
legértékesebb hányadát részben vagy egészben privatizálták!
Az utóbbi időben sok mendemonda keringett arról, hogy ezeket a létesítményeket
és értékeket többségében áron alul adták el. Ezzel kapcsolatban illetékes
részről cáfolatok nem hangzottak el, ezért a földi halandó kétségek között van:
mi igaz , és mi nem?
Márpedig a magyar ember számára nem lehet közömbös, hogy a rendszerváltozást
megelőző évtizedek alatt ebben az országban épített, az ő szellemi képessége
vagy keze által létrehozott nemzeti vagyonnak mi lett a sorsa! Gyakran szó esik
a volt üdülőkről is, melyek a rendszerváltozásig rendkívül kedvezményes,
lényegében jelképes áron biztosították a dolgozók és a nyugdíjasok pihenését.
A volt üdülők értékesebbjei ma három- vagy négycsillagos szállodaként működnek,
és méregdrága áron kínálják "szolgáltatásukat" a hazai és külföldi tulajdonosok.
Éppen ezért jogos az igény, hogy a felelős kormányzati szervek rövid határidővel
hozzanak nyilvánosságra tételes kimutatást arról, hogy az 1989-től mostanáig
kiárusított, lényegében elherdált volt nemzeti vagyont mikor, mely külföldi,
esetleg hazai cégnek, személynek, s pontosan mennyiért adták el. A kimutatás azt
is tartalmazza, hogy a bevételt mire fordították.
Az sem lehet közömbös, miszerint az elmúlt l7-18 évben hogyan alakult az ország
külső és belső adóssága, és mennyi annak a jelenlegi bruttó összege. Az is
érdekli az állampolgárokat, hogy az eladott volt értékeink bevételéből mikor és
mennyit fordítottak az adósságok törlesztésére, továbbá: mi lett a sorsa a
megmaradt pénznek? Mindezek nem lehetnek közömbösek a szavazati joggal
rendelkező állampolgárok számára, akik közül sokan élnek még, akik a háborús
romokon építették fel ezt az országot…
Ismert, hogy az SZDSZ privatizációs kedve rendkívül nagy, és eladás fenyegeti a
még megmaradt állami tulajdont. Súlyos hibának tekintjük, hogy a 20 parlamenti
képviselővel rendelkező SZDSZ gátlástalanul zsarolhatja a 190 képviselőt
számláló MSZP-t. Persze igaz az is, hogy Gyurcsány mindehhez szolgalelkűen
asszisztál. Ha ez így folytatódik, és ha nem vigyázunk, előbb-utóbb albérlők
leszünk saját hazánkban. Ne engedjük!
