November 6. - Újabb tárgyalás! Küzdöttünk a bíróságon és az utcán is!

Per

Thürmer Gyula beszéde a per után a bíróság épület előtt

Szeptember 21-én valóban Székesfehérvárra figyelt a Munkáspárt és még sokan mások. Már a kora reggeli órákban ott voltak a Munkáspárt szervezeteinek képviselői és a Baloldali Front fiataljai az ország minden pontjáról a bíróság épületével szemben lévő parkban - transzparensekkel és vörös zászlókkal.

Nagy sajtóérdeklődés mellett kezdődött meg a párt elnöksége elleni per. Thürmer Gyula az egybegyűlteknek hangsúlyozta: a Munkáspárt az Európai Unióban is általánosan elfogadott, elismert, biztosított és garantált jogával, a szabad véleménynyilvánítás jogával élt. S meg is védjük ezt az alkotmányos jogunkat. Ezért küzdünk az utcán és a tárgyalóteremben is.

A mostani tárgyalás mintegy három óráig tartott. Az ügyészség fenntartotta a vádat a Munkáspárt elnökségének tagjaival szemben. Majd az elnökségi tagok bírósági meghallgatására került sor - a terembe beférő mintegy negyvenfős munkáspárti hallgatóság, és a sajtó nyilvánossága előtt.

A tárgyaláson a párt elnökségét Dr. Nagy Zoltán elvtárs és Dr. Janicsák Tímea a Társaság a Szabadságjogokért szervezet ügyvédje védte. A bíróság a Munkáspárt elnöksége elleni pert elnapolta, s az újabb tárgyalást november 6-ra tűzte ki.

A tárgyalás után a párt elnöke megköszönte a támogatást a mindvégig kitartó párttagoknak, szimpatizánsoknak. A Munkáspárt nincs egyedül - mondta. Számos európai és Európán kívüli kommunista és baloldali párt, valamint nem kommunista józanul gondolkodók is szolidárisak velünk.

A párt elnöke és az elnökség tagjai a meghallgatásuk során összefoglalóan a következő álláspontot képviselték a bíróság előtt

Véleményt mondtunk, nem tényeket állítottunk

A Munkáspárt Elnöksége a véleményét fejtette ki egy konkrét bírósági ítéletről. Tette ezt annak ismeretében, hogy az Alkotmány 61. paragrafusa mindenki számára biztosítja ezt a jogot. A szabad véleménynyilvánítás semmiképpen sem bűncselekmény.

A Munkáspárt Elnöksége nem tényeket állított, hiszen nem rendelkezett, és nem rendelkezhetett pontos információkkal a magyar államapparátus, a magyar bíróságok belső viszonyairól, és természetesen nem rendelkezhetett pontos információkkal egy-egy bírósági döntés mögött meghúzódó motivációkról.

A hatalomnak nem állt érdekében a népszavazás

A Munkáspárt Elnöksége ugyanakkor pontosan tudhatta, hogy a hatalomnak nem állt érdekében a 2004. évi népszavazás, amelyet éppen a Munkáspárt kezdeményezett a kórházak eladásának megakadályozására. Ezt tudhatta abból, hogy a kormány nyilvánosan ellenezte a népszavazást. A Munkáspárt Elnöksége azt is pontosan tudta, hogy a népszavazás előtt felelős politikai tényezők igyekeztek a Munkáspárt vezetését rábírni arra, hogy álljon el a népszavazástól, illetve ne induljon az Európai Parlamenti választásokon. Erre a Munkáspárt nem volt hajlandó. A Munkáspárt önálló fellépése az Európai Parlamenti választásokon és a népszavazáson nyilvánvalóan hátrányosan érintette a kormányon lévő erőket.

A Munkáspárt Elnöksége tisztában volt az elmúlt közel két évtized magyarországi politikai történéseivel. Mindezek alapján fogalmazta meg véleményként azt a sejtését, hogy "a hatalom így áll bosszút a Munkáspárton a tavalyi népszavazásért".

A Munkáspárt Elnöksége nem hagyta figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy bírósági döntéssel kapcsolatban korábban más szervezetek és személyek is fejtettek ki véleményt, és ezeket semmiféle szankció nem követte.

Thürmer Gyula a bíróság előtt

A bíróság döntése politikai következményekkel járt

A véleménynyilvánítás jogával élve, a Munkáspárt Elnöksége kifejtette azon véleményét, hogy a konkrét ügyben politikai ítélet született. Ezt a véleményünket a következőkre alapoztuk: A Munkáspárt politikai párt, politikával foglalkozik, bármilyen döntés a tevékenységi területét, azaz a politikát befolyásolja. A Fővárosi Bíróság olyan ügyben döntött, amely a párton belüli belső politikai vita terméke volt. Nem anyagi visszaélésekről, nem lopásról, nem csalásról volt szó, hanem egy politikai párton belüli vita rendezéséről.

A Fővárosi Bíróság ítélete politikai következményekkel járt a Munkáspárt számára. Néhány hónappal a 2006. évi parlamenti választások előtt arra kényszerült, hogy megismételje kongresszusát, folytassa a belső politikai küzdelmeket. Mindezek egyenes következménye az lett, hogy a Munkáspárt nem tudott felkészülni a 2006. évi parlamenti választásokra. Így a korábbiaknál jóval kevesebb jelöltet tudott állítani. Tekintettel a nagy parlamenti pártok közötti igen csekély különbségre, teljes joggal állíthatjuk, hogy a Munkáspárt gyenge szereplése objektíve befolyásolta a 2006. évi parlamenti választások kimenetelét, azaz lehetővé tette az MSZP győzelmét.

A Munkáspárt Elnökségének figyelmét az sem kerülhette el, hogy több eljárási törvénytelenség fordult elő. A Fővárosi Bíróság például, úgy léptette életbe a párt 2005-ös kongresszusának felfüggesztésére vonatkozó határozatát, hogy nem vette figyelembe a Munkáspárt határidőn belüli fellebbezését.

Mindezek alapján a Munkáspárt Elnökségében az a vélemény alakult ki, hogy egyes erők a bíróságot használják fel politikai célokra.

Az ügy további kezelése megerősíti véleményünket

Az ügy 2005 nyara utáni kezelése megerősíti ezt a véleményünket. Nem vonatkoztathatunk el attól, hogy mi politika párt vagyunk, és az ellenünk folyó ügy a konkrét magyar politikai folyamatokkal párhuzamosan történik.

A rendőrség a Munkáspárt Elnökségének tagjait gyanúsítottként hónapokkal később, 2006. januárjában hallgatta ki. A rendőrség pontosan tudta, hogy a Munkáspárt Elnöksége soha sem tagadta, hogy közösen, kollektív döntéssel politikai véleményt formált. A rendőrség ennek ellenére látványos módon külön-külön kihallgatásra idézte be a Munkáspárt Elnökségének tagjait. Nehezen vonatkoztathatunk el attól a ténytől, hogy mindez röviddel a 2006. évi parlamenti választások előtt történt.

A rendőrség elutasította a Munkáspárt Elnöksége tagjainak tiltakozását a rendőrhatóság eljárásával kapcsolatban. Elutasították a Társaság a Szabadságjogokért szervezet és dr. Gesztesi Ferencnek, a párt ügyvédjének külön-külön megtett indítványát is az eljárás bűncselekmény hiányában történő megszüntetésére.

Elgondolkodtató az is, hogy az Ügyészség számára mindez ismeretes volt.

Ismeretes volt az is, hogy Magyarországon a véleménynyilvánítás értelmezésével kapcsolatban politikai párt ellen még nem folyt bírósági eljárás. Az ügyben hónapokig nem történt semmi. Időközben 2006. április 9-én parlamenti választásokra került sor, amelyeken a Munkáspárt a fent említett okok miatt vereséget szenvedett, és a pártot a megsemmisülés veszélye fenyegette. Az Ügyészség több hónap után 2006. májusában vádat emelt a Munkáspárt vezetői ellen.

Tárgyalás 2007 őszén

A Munkáspárt tavaly novembere óta megszilárdította helyzetét. Nőtt a párt társadalmi tekintélye. Újabb népszavazás előtt állunk. Jogosan feltételezhető, hogy a Munkáspárt politikai befolyása növekedhet, és ismét érdemben befolyásolhatja a következő parlamenti választásokat.

Nem feledhetjük el, hogy a Munkáspárt vezetői elleni első fokú tárgyalásra most és ebben a politikai helyzetben kerül sor.
Meggyőződésünk, hogy a Munkáspárt Elnökségének tagjai nem követtek el bűncselekményt. Alkotmányos jogukkal éltek, amikor véleményt mondtak egy ítéletről.

Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy bűncselekmény hiányában szüntesse meg az eljárást a Magyar Kommunista Munkáspárt Elnökségének tagjai ellen