A Görög Kommunista Párt kampánycsend előtti választási gyűlése
Örülünk a Görög Kommunista Párt sikerének. Felmerül bennünk a kérdés, vajon
miként érték el a sikert, és a mi magyar viszonyaink között van-e mód ilyen
siker elérésére?
A görög kommunisták sok évtizedes munkájának gyümölcse érett be a mostani
választásokon. A 60-as években önfeláldozó harcot folytattak a görög ezredesek
fasiszta diktatúrája ellen, ami nemcsak osztályharcossá edzette a pártot, de
tekintélyt is adott neki a nem-kommunista emberek előtt is. Kitartó küzdelmük a
Jugoszlávia elleni NATO-agresszió idején megmutatta az embereknek, hogy a
kommunisták a görög nemzeti érdekek harcosai is. Az elmúlt években nem volt
olyan - a munkásokat érintő - ügy, ahol a kommunisták nem az első sorokban
lettek volna. Mindez együtt vezetett a mostani eredményhez.
A legutóbbi választások vesztese a görög szocialisták pártja, a PASOK volt. A
szocialisták neoliberális politikája ellenérzéseket váltott ki a görög
társadalomban. A kommunisták jó eredményéhez tehát a szocialisták gyengülése is
kellett. Az MSZP nálunk is gyengül, de ilyen mértékű visszaesésről nem lehet
beszélni. A görög politikai paletta sajátossága az is, hogy a liberális
politikai erőknek nincs olyan befolyásuk, mint Magyarországon. A liberális elem
ma Magyarországon akadályozza, hogy az MSZP politikájában csalódott emberek
tömegesen átáramoljanak a Munkáspárthoz.
A siker okai között feltétlenül meg kell említeni, hogy a Görög Kommunista Párt
következetes marxista-leninista párt, az egyik legharcosabb erő a kommunista
mozgalomban. A választók értékelik ezt a kiállást. Ebből a kiállásból nálunk
sincs hiány. Mi természetesen nem rendelkezünk azzal a tekintéllyel, amelyet
görög elvtársaink a fasizmus elleni harcban szereztek. Ez lényeges többlet. A
Magyar Kommunista Munkáspártnak viszont egyre növekvő tekintélyt szerez a tény,
hogy az elmúlt két évtizedben nem forgattunk köpönyeget, becsületesek és
tisztességesek maradtunk, amikor mások nem.
A siker okai között kell említenünk azt is, hogy a görög kommunisták jóval előbb
tisztázták viszonyukat a szocialistákhoz. A görög pártban nem volt kérdés az,
hogy a PASOK nem baloldali párt, s nem beszéltek együttműködésről. E tisztulás
részeként náluk már korábban végbement az ideológiai és politikai szakítás, ami
nálunk csak 2005-ben történt meg. Az MSZP-vel kapcsolatos illúziók terhét mi
lassan két évtizede cipeljük, és csak mostanság szabadulunk meg tőle. A 2006-os
párt kiválása ennek fontos állomása volt. Ha a Görög Kommunista Pártban nem megy
végbe ez a szakítás a 90-es években, aligha lehetne a mostani sikerről beszélni.
A görög kommunisták anyagi helyzete természetesen más, mint a miénk. Lehetne
arról beszélni, hogy a szocializmus idején a szocialista világ segítette őket,
és az akkor létrejött anyagi háttér ma is megvan. Ez igaz. De igaz az is, hogy a
görög kommunisták ma is képesek eltartani a rádiójukat, TV-állomásukat,
napilapjukat, a székházaikat. Most már nincs szocialista világ, de van egy
nagyon öntudatos párttagság, amely folyamatos feladatának tartja a pénzgyűjtést,
rendszeresen fizeti a tagdíjat, és minden más formában, pénzzel, kocsival,
szellemi és fizikai munkával támogatja a pártot.
Nekünk ez még nagyon jelentős tartalékunk.
A sikerhez hozzájárult az is, hogy a görög párt harcképessége nagyobb, mint a
magyaré. Ez nem a taglétszám kérdése, hanem sokkal inkább a tagság
hadrafoghatóságának. A görög kommunisták nagyon sokat dolgoztak a választási
sikerért. Ez számunkra is tanulság. Kemény munka nélkül nem megy.
