A közelmúltban, szeptember 11-én tartotta a Magyar Szociális Fórum (MSZF) az
Igazságosabb és testvériesebb társadalomért című konferenciáját, amelynek a
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustítia et Pax Bizottsága adott otthont.
A fő előadásokat Goják János, a házigazda szervezet főtitkára, ny. főiskolai
tanár, Náray-Szabó Gábor, a Profeszszorok Batthyányi Köre elnöke és Gazsó
Ferenc, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának tiszteletbeli elnöke tartotta.
Felszólalt Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is. A
tanácskozás főbb gondolatait Símó Endre újságíró, közgazdász, az MSZF
szervezőjének zárszóként elhangzott előadása alapján ismertetjük.
A konferencia elősegítette különböző ideológiájú, kultúrájú, filozófiai
bellítottságú, vallásos és nem hívő emberek találkozását, párbeszédét és
kézfogását. Honi valóságunkra a mélyülő társadalmi egyenlőtlenség,
igazságtalanság, súlyosbodó megélhetési gondok jellemzőek. A tömeges
elégedetlenség radikalizmusba csaphat át, a szélsőségek malmára hajthatja a
vizet. Ilyen körülmények között önmagában is érték a nyilvános dialógus, a
készség a másik gondolatainak, szándékainak megismerésére és megértésére. A
baloldali és keresztény szociális értékeket megfogalmazó elóadók nem érték be az
eszmecserével, hanem felvázolták a cselekvés irányát is, javaslatok
fogalmazódtak meg arról, hogyan lehet kievickélni a súlyos erkölcsi, politikai
és társadalmi válságból, mely Magyarországot sújtja.
A nagyobb társadalmi szabadság tartalmát az előadók az egyén, a család és a
közösség szerepének kibontakoztatásában, az igazságosság, az emberi méltóság, a
szolidaritás, a szociális biztonság, a létbiztonság és a béke értékeiben
jelölték meg. Az előadásokból, a hozzászólásokból az is kiderült, hogy, mit nem
tekintünk értékeknek. Szemünkben nem érték a meggazdagodás, az egyenlőtlenség,
az igazságtalanság, a szabadság és a demokrácia hiánya, az emberi méltóság
tiszteletének mellőzése.
A neoliberális politikával szemben Goják János professzor leszögezte: az
államnak elsősorban az alsóbb osztályokra és a szegénysorsúakra kell tekintettel
lennie. Gazsó Ferenc szerint a piac mindenhatósága, a tőkeérdekek abszolút
primátusa kirívóan igazságtalan elosztási rendszerhez vezetett, és
megakadályozza az egyenlőtlenségek csökkentését. Társadalompolitikai
irányváltást és fordulatot tartott szükségesnek, hogy igazságosabbá váljék az
újraelosztás, hogy fel lehessen tartóztatni az elszegényedést. Mindez nemcsak
politikai akarat függvénye, de függ a tulajdonviszonyoktól is.
Goják János arra utalt, hogy "a tulajdonjog is alá van vetve a javak egyetemes
rendeltetésének, és nem abszolút." Nem érvényesül a tulajdonformák alkotmányban
deklarált egyenértékűsége - fűzte hozzá Gazsó Ferenc -, kisszámú csoport rövid
idő alatt nagy termelővagyont halmozott fel, míg a társadalom többsége eleve
kirekesztődött a tulajdonszerzés lehetőségéből.
Mindebből az is következik, hogy az elosztási viszonyok kiigazítása
rendszerkorrekciót föltételez a tulajdonviszonyok tekintetében is - hangsúlyozta
Simó Endre a zárszavában, hozzá téve: a közvetlen cél az ultraliberális politika
felülvizsgálata.
Fel kell tartóztatni a szolidaritás elvén alapuló jóléti rendszerek leépítését,
a közösségi tulajdon további privatizálását, az egészségügy, a
társadalombiztosítás, az oktatás üzleti alapokra helyezését.
A neoliberális fundamentalizmussal ezen a konferencián baloldaliak és
keresztények a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás ideálját szegezték
szembe - összegezte a tanácskozás tanulságát.
