A Magyar Kommunista Munkáspárt Központi Bizottsága a közelmúltban irányelveket
fogadott el az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom 90.
évfordulójának megünneplésére.
A dokumentum hamarosan megjelenik A Szabadságban. Mi is volt az a Nagy Október?
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világ első győztes szocialista
forradalma volt. Oroszországban a Vlagyimir Iljics Lenin vezette kommunisták,
vagy ahogyan akkor nevezték őket, a bolsevikek vitték győzelemre.
A régi orosz naptár szerint az esemény még októberben történt, de mi már az új
naptár szerint, november 7-én ünnepeljük.
Mit ünneplünk november 7-én?
Mindenekelőtt magát az eseményt. 90 évvel ezelőtt, 1917. november 7-e az
egyetemes történelem kiemelkedő eseménye, amely meghatározó hatást gyakorolt a
világra, a nemzetközi munkásmozgalomra, és ezen belül Magyarországra és a magyar
munkásság, a magyar dolgozó emberek sorsára.
Gondoljunk csak bele! A Nagy Október vezetett el a Szovjetunió létrehozásához
1922-ben. Ennek nyomán jöttek létre a 20. század 20-as éveiben az egész világ
kommunista pártjai.
A Nagy Október még most is jelkép, a szocializmus, a szocialista forradalom
jelképe.
De vannak más kötödések is. A Nagy Október nem légüres térben jött létre.
Folytatta azt a harcot, amelyet a munkásság, az elnyomott tömegek, a parasztság
évszázadokon át többször is megpróbált.
Bármilyen furcsa, az őskeresztények, a mai keresztény egyház őse, kommunista
nézeteket vallottak a tulajdonról, az emberek együttéléséről, a szegényekről és
gazdagokról.
Mi, mai kommunisták bátran vállalhatjuk ezt az örökséget, és elmondhatjuk a mai
magyar egyháznak is, hogy nekik nem, hogy fellépni nem lenne szabad a
kommunisták ellen, de támogatniuk is kellene. Ezen a napon emlékezünk a
középkori parasztháborúkra, a magyar Dózsa Györgyre, a német Geyer Flóriánra és
másokra.
Ők nem voltak kommunisták, de a nézeteik hasonlítottak.
A forradalmak közül különösen emlékezünk az 1871-es Párizsi Kommünre. A párizsi
munkások először vették kezükbe a hatalmat, de a túlerő leverte őket. Emlékezünk
Marxra, Engelsre, Leninre, akik megálmodták a szocializmust, és tudományos
választ adtak arra, hogy miként jutunk el oda.
Ho Chi Minh, a vietnami forradalom vezetője így fogalmazott: "Lenin, amíg élt,
vezetőnk volt, és apánk. Most, amikor már nincs közöttünk, fényes csillag a
szocializmus egén."
Kapcsolat a világ más pártjaihoz
A Nagy Október emléke összeköt bennünket a mai világ más kommunistáival. Eltérő
a helyzetünk, a lehetőségeink, gyakran egymás nyelvét sem értjük, de a
forradalom emléke közös. És az ellentéte is igaz: ha valaki nem tiszteli a Nagy
Október emlékét, az aligha lehet kommunista.
November 7-e kapocs a tőkés rend ellen küzdő százmilliókhoz, mindazokhoz, akik a
jövőt nem a multinacionális vállalatok uralmában, nem az amerikai imperializmus
világuralmában, hanem a szocializmusban, a népek békés együttműködésében látják.
A nagy október szelleme ma is él
A Nagy Október az első volt a szocialista forradalmak sorában. Mondhatnánk, hogy
most, amikor megszűnt a Szovjetunió, Magyarországon és a többi volt szocialista,
kelet-európai országban is tőkés ellenforradalom ment végbe, már elavult a Nagy
Október eszméje is. Ez nem így van.
A kapitalizmus születését 1640-től számítják, amikor Angliában győzött. Ma már
sok százéves, sokszor elbukott, sokszor visszajött. A szocializmus első nagy
kísérletei néhány évtizedig tartottak.
Voltak és lesznek sikerek és kudarcok, egymást követik a forradalmi apály és
dagály időszakai, de e folyamat végeredményben elvezet a szocializmus
világméretű győzelméhez.
Miért? Azért, mert egyre nagyobb gazdagság egyre kevesebbek kezében, egyre
nagyobb szegénység egyre több embernek, egyre növekvő lakosság és egyre pusztuló
természeti környezet, egyre pusztítóbb haditechnika egyre kevesebbek kezében,
egyre jobb technikai lehetőségek és egyre szűkülő demokrácia - ezek olyan
ellentmondások, amelyeket a kapitalizmus nem tud az ember érdekében megoldani.
