2007. január elsejétől kitolódik a schengeni határ. Itt rögtön leírok egy
gondolatsort, ami nem igazán illeszkedik a cikkhez, de nem hagy nyugodni. Ha a
fegyveres testületi hiearchiát figyelembe vesszük, akkor a dobogó csúcsán a
katonaság van, mint honvédelem (persze, megtépázva, szétszedve, félve az
egységben az erő elvétől), majdnem vele egyenlő szinten van a határőrség, mint
határvédelem, és a dobogó alján van (ezzel nem degradálva) a rendőrség, mint
polgárvédelem.
Most Schengennek köszönhetően a határőrséget "integrálják" a rendőrség
kötélékébe. Amivel talán nem is lenne baj, de miért kell ezért rendőrkék ruhába
bújni a határőröknek? És miért járnak zöldcsíkos fehér (határőr) autókkal
innentől a rendőrök? A kormány pénzhiányra hivatkozik. Pedig Brüsszel pénzt ad a
schengeni átállásra. De ezt a pénzt talán nem vízágyúra kellett volna költeni.
Na, meg zűrzavar is van, ezredesi rangtól lefelé, mindkét testületnél
(zavarosban könnyű halászni). Jut erről eszembe, mert ez is biztos valakiknek
sok pénzt hoz a bankszámlájára.
Na, de visszatérek az alapgondolathoz. Belekerülünk a multinacionális nagytőke
holdudvarába. Habár a schengeni határon belül leszünk, azért marad az országban
is vasfüggöny. A rendszerváltás előtt azért volt a vasfüggöny, hogy ne vegyüljön
a Nyugat és Kelet, se, gazdaságilag se ideológiailag.
Addig a mostani vasfüggöny, amit sokan észre se vesznek, azért van, hogy mint a
nagytőke korbácsa kordában tartson bennünket. Megemlítek egy-egy példát:
Kronológiailag talán legelőszőr a média az, ami vasfüggönyként telepedett ránk.
Elárasztottak bennünket az amerikai filmekkel, butítva ez által gyermekeinket és
mindenkit. A valóságsók és a valós szituációkat feldolgozó műsorok is azért
születtek, hogy eltereljék gondolatainkat a nyomorúsággá sorvadt
egzisztenciánkról. Mivel a mondás is azt tartja "legszebb öröm a káröröm". Amíg
más baján derülünk, vagy sírunk, nem vesszük észre a sajátunkat. De ott van a
reklám, mézes madzagként mutat be termékeket, szolgáltatásokat. Amit szerintem
az ország lakosságának fele nem is engedhet meg magának. Kivéve a banki
hitelkonstrukciókat, ezeket egyre többen vesszük igénybe. De ez a nagytőke dönti
el azt is, hogy ki kerülhet a hírekbe. Ezért nem hallathatunk magunkról csak
nagyritkán. Ez messze nem demokrácia, ez a félelem, félelem a néptől, a
tömegektől.
De vasfüggöny az is, hogy saját hazánk saját földjén, nem mehetünk be akárhova.
Na, itt nem állambiztonsági épületekre gondoltam. Pedig ott is csak olyan dolgok
vannak nyilvántartva, amihez főként nekünk lenne közünk, és nem csak a
törvényhozó és titoktartási minisztereknek. Olyan területekre gondoltam, amit
megvesz egy multi. A Hankook, ami ugye kétes ingatlan ügyleteken keresztül
került dél-koreai kézbe. A kapuban marcona biztonsági őrök állják utunkat, ha be
akarunk menni. Emlékszem a múlt rendszerben, nem volt kitiltva egy potenciális
munkavállaló egyetlen gyár területéről se.
Na, kérdem én, mit titkolnak egy kerékgumigyárban? Megmondom, a munkaügyi
szabálytalanságokat, törvénysértéseket.
De itt van a nagyon közkedvelt amerikai üdítő ital, nevét szándékosan nem
említem. Nem csinálok ingyen reklámot. Szóval, az előbb említett cég a saját
területén fúrt egy jó mély kutat. Onnan szivattyúzza az üdítő alapanyagának
99%-át képező vizet. Kíváncsi lennék, ezért mennyit fizet környezetkárosítás,
vagy vízdíj gyanánt? Vagy csak annyit, mint majd nekem kell, ha elfogadják a
kútadót, amit a vízmű kíván bevezettetni?
De van egy sokkal látványosabb, és mindenkit bosszantó vasfüggöny. Ez szó
szerint vasból van, és a szabad mozgást gátolja. Ez a Déli pályaudvaron van. Azt
a célt szolgálja, hogy a vonatra ne lehessen jegy vagy bérlet nélkül felszállni.
De, hogy honnan ered a gond? 20 évvel ezelőtt megfizethetőek voltak a jegyek. És
nem csak azért, mert volt állami támogatás rajta, azért, mert nyereséges volt a
vasút, mivel volt iparunk, működő gazdaságunk, és nem csak papíron. Így
éjjel-nappal robogtak a tehervagonok, hozták-vitték a KGST-piac termékeit. Ebből
volt olyan nyereséges, hogy olcsó lehetett a jegy ára, és így mindenkinek
elérhető. De abban az időben a MÁV vezetői nem kerestek 6-800.000 Ft-ot, és nem
kaptak többmilliós jutalmat.
A 4-6-os villamos vonalán, amikor utazok, mostanában Mátyás király szól az
utazókhoz a hangszóróból. Kénytelenek vagyunk elviselni ezt a kulturális
reklámformát. Emlékeztetve mindenkit arra, hogy mi mindent tett annak idején
értünk, alattvalókért. Mint államformát, a királyságot nem támogatom, mivel nem
a legdemokratikusabb forma.
Viszont, ha a feljegyzéseknek lehet hinni, és Mátyás olyan volt, aki álruhába
bújt, elvegyülve a nép között, megtapasztalva saját bőrén, ki hogy él, és
büntetve az igazságtalanságot, főként a talpnyaló urakat, akkor én is
visszavárom Mátyást így, 500 év távlatából.
