A Magyar Nemzet a 2007. október 16-i számában közölt interjút
Thürmer Gyulával. A Szabadság olvasóival az interjút némileg rövidített formában
az alábbiakban ismertetjük.
- Példátlan, a Munkáspárt teljes elnökségét elmarasztaló ítélet született a
napokban egy korábbi bírósági határozatot minősítő pártközleményük miatt. A
Székesfehérvári Városi Bíróság, nem jogerősen, 2 év próbára bocsátotta a párt
teljes elnökségét. Mi a véleménye a döntésről?
- Nem szerencsés politikai pártok ellen bírósági eszközökkel küzdeni. Formális,
jogi szempontból bármit rá lehet húzni egy pártra, de a valóságban azt kell
felmérni, hogy egy-egy bírósági lépés milyen politikai következményekkel jár az
adott szervezet számára. Ebben az ügyben egy nagyon lényeges politikai,
erkölcsi, filozófiai vitakérdés volt az, hogy mit tekintünk
véleménynyilvánításnak és mit rágalmazásnak. Úgy érzem, hogy most egy olyan
üzenetet kapott a magyar társadalom, hogy ne nagyon merjünk beszélni, mert
előbb-utóbb bíróság elé kerülünk. Ez az üzenet nem jó itthon sem és végképp nem
hangzik jól az Európai Unióban.
- A döntést meghozó bírónő az ítélethozatal indoklása közben a kívül álló
számára úgy viselkedett, mint aki gyorsan túl szeretett volna lenni az egészen.
Hogyan élték meg ezt belülről?
- A bíróság hangulatában végbement változást magam is érzékeltem, de ezt nem
szeretném minősíteni. Amikor egy ilyen ügyet a magyar állam a nyakába vett,
hiszen a vádat képviselő ügyészség állami szerv, akkor nem igazán tudták, hogy
hogyan jönnek ki ebből a csapdahelyzetből. Ha két évre lecsukják a Munkáspárt
teljes vezetését, akkor mártírokká tesznek minket. Ezt láthatóan nem akarták.
Másodfokon azonban még megvan a lehetőség arra, hogy a józan ész keretei közé
tereljük vissza az intézkedéseket. Úgy látjuk, hogy az alkotmányos jog sokkal
fontosabb, mint bármely állami intézmény vélt vagy valós tekintélye.
- Úgy tudjuk, Európa, sőt a világ számos országa tudomást szerzett az ügyről.
- Azt gondolom, hogy a magyar kormánynak figyelembe kellene vennie azokat a
tiltakozásokat, amelyek Európa, sőt világszerte megfogalmazódtak. Huszonkét
európai parlamenti képviselő vette a fáradtságot és aláírt egy tiltakozó
levelet, s harmincnál több olasz szenátor szintén a kormányhoz fordult az
ügyben. Tiltakoztak a cseh parlamentben, és tudomásom szerint most az angol
alsóházban is aláírásokat gyűjtenek. Többségük nem kommunista, csak egyszerűen
nem értik, hogy a "fair play" szabályait miért szegik meg Magyarországon.
- A Fővárosi Bíróságnak, nyilvánvalóan más eszköze is lehetett volna, hogy
tiltakozzon a nekik nem tetsző pártközlemény miatt. Mi lehet az oka, hogy mégis
bíróságra vitték az ügyet?
- Mi politikai párt vagyunk, így egy-egy ilyen döntés a mi politikai
mozgásterünket érinti. Magyarországon sok olyan politikai erő van, amely agyon
akarja vágni a Munkáspártot, hiszen az MSZP-vel szemben mi vagyunk az élő
lelkiismeret. Egyetlen baloldali párt, amely baloldali alternatívát tud nyújtani
a szocialisták neoliberális politikájával szemben. Mi a választáson a
szocialistáktól veszünk el szavazatokat, amikor minket gyengítenek, az MSZP
esélyeit növelik. Másrészt, a szocialista párt köreiben rettegnek attól, hogy
létrejön egy új típusú politikai együttműködés, amely magában foglalná
mindazokat az erőket, amelyeknek nem tetszik a Gyurcsány-kormány népromboló
politikája. Ez a közös álláspont, a meglévő ideológiai különbségek ellenére,
azonos politikai platformra hozhatja a legkülönbözőbb erőket, adott esetben a
Fideszt, a Munkáspártot és a KDNP-t. Ez egy olyan új és erős összefogás lehetne,
amely megváltozhatná a magyar politika menetét.
- Úgy tűnik azonban, hogy nem csak a Gyurcsány-kormány politikája elleni
közös tiltakozás hozhatja önöket egy platformra, mintha a polgári oldal és a
Munkáspárt bizonyos fontos kérdések tekintetében is egy irányba húzna.
- Valóban, a Gyurcsány-ellenesség kevés lenne egy politikai kapcsolat
megalapozásához, de mindenképpen összeköt bennünket a magyarság érdekeinek
szolgálata. Ma a magyar nemzet védelmezőjének tekintem azt, aki kiáll a kis- és
középvállalkozók mellett a multinacionális tőkével szemben. Úgy gondolom, hogy a
multiknak bizonyos szférában helye van, ilyen a termelés, de ki kell szorítani
őket a kereskedelem nagy részéből, a szolgáltatásból, de végképp nem szabad
beengedni őket az egészségügybe. Ugyanilyen közös törekvésnek tartom a magyar
nemzeti kultúra megőrzését, hogy ne zárják be a kistelepülési iskolákat, és
legyen legalább négy általános iskolai osztály minden faluban. Ugyanilyen közös
értéknek tartom, hogy ezek az erők a munkahelyteremtés mellett is síkra
szállnak. Ha az emberek dolgozhatnak, akkor lehet majd versenyképes
Magyarország. Még egy dologban azonban feltétlenül egyetértünk, fontos, hogy új
irányt szabjunk a magyar külpolitikának. Nem kiszolgálni kell a nyugati
érdekeket, hanem egy markáns nemzeti politikát szükséges érvényre juttatni. A
kisemberek, a vesztesek hangulatát mi tudjuk leginkább megfogalmazni, mert mi
állunk hozzájuk legközelebb. Úgy látjuk, intézményesíteni kellene most már ezt a
szövetséget, meg kell fogalmazni, hogy a Fidesz kivel kíván együttműködni. Saját
"zászlónkat" megőrizve össze kell fognunk a nemzeti lobogó alatt.
- A Munkáspárt felemelte szavát a vasúti szárnyvonalak tervbe vett
megszüntetése ellen is. Egy újabb kapcsolódási pont?
- Nem csak ellenezzük a vasúti szárnyvonalak bezárását, hanem teszünk is ellene.
Az elmúlt hónapokban több vidéken megtartott tiltakozó akcióhoz csatlakoztunk,
legutóbb Balassagyarmaton és Orosházán emeltük fel a szavunkat. A vasútvonalak
bezárásával Magyarország nem közelebb kerül az Európai Unióhoz, hanem távolodik
tőle. Súlyos csapás éri a magyar falut, nincs megfelelő buszközlekedés, bezárják
a postahivatalokat, elvágják a vasúti összeköttetést. Az összes elmélkedés a
bolognai folyamatról, Európáról így nem több, mint elvont ígérgetés.
- A közelmúltban úgy fogalmazott, hogy az MSZP nem baloldali párt. Mire
alapozza ezt?
- Az MSZP nagyon nagy párt, ezért felelőtlenség lenne azt mondani, hogy a
szocialisták között nincsenek baloldali emberek. Mi nagyon várjuk, hogy ők végre
a fejükhöz kapjanak. Meg kell érteniük, hogy az a politika, amit a szocialisták
vezetése képvisel, nem baloldali. Nem lehet baloldali az a politika, amelyik
szétvágja a magyar nemzeti gyökereket, és csak és kizárólag a multinacionális
tőke érdekeit szolgálja ki, és ezzel végeredményben az emberek mindennapi életét
teszi tönkre. Mi azt üzenjük a baloldali MSZP-s tagoknak, hogy nem kell félni a
változástól. Semmi rendkívüli nem történik, ha nem a szocialisták irányítják az
országot, nincs a balliberális koalíció mindenkori kormányzása kőbe vésve. Főleg
nem igaz az a félelmük, hogy micsoda szörnyűség történik, ha jönnek a
konzervatívok. Semmi nem történik, hiszen Európa egyik felét a konzervatívok
irányítják, a másik felét a szociáldemokraták kormányozzák. Ma olyan erőknek
kell jönniük, amelyek valóban a nemzet érdekeit szolgálják.
