A jelenlegi kormány a magyar-orosz viszonnyal ugyanazt teszi, mint minden
mással: privatizálja. A kétoldalú kapcsolatok prioritásait nem a nemzeti érdek,
hanem a szocialista párthoz közel álló vállalkozók és a multik érdekei
határozzák meg.
"Oroszország igen nagy ország" - a sajátos bonmot Medgyessy Péter
miniszterelnöktől származik, másfél év kormányzás után az első kétoldalú
kormányfői találkozón mondta el Budapesten. Az első látásra finoman szólva is
komikus mondat indokolt volt, az Orbán-kormány idején a magyar-orosz kapcsolatok
lényegében megfagytak, úgy tűnt Budapest egyszerűen nem vesz tudomást Moszkva
létezéséről. A szocialista vezetésű kormány előtt történelmi lehetőség adódott,
hogy az elmúlt évtizedekből meglévő kapcsolatok segítségével rendbe hozzák, és
új alapra helyezzék a magyar-orosz viszonyt. Mire lehetett és kellett volna
alapozni a kapcsolatokat?
Kitáruló lehetőségek
Az első világos: el kell ismerni Oroszország nagyhatalmi státuszát. Jelcin
szétzüllesztette az országot, mára azonban katonai és gazdasági téren egyaránt
kezd magára találni.
Kettő: el kell fogadni, hogy az energiaellátás területén függünk Moszkvától.
Mind az olaj, mind a gáz Oroszországból érkezik. Nem csak azért, mert
megszoktuk, vagy viszonylag olcsó, hanem mert nincs más megoldás.
Amennyiben felépül az Európai Unió által támogatott Nabucco nevű gázvezeték, az
akkor is legfeljebb az ország ellátásának tíz-tizenöt százalékát fedezi. Ezt
tudomásul kell venni.
Mint, ahogy tény az is, hogy Vlagyimir Putyin az energiaszállításokat
külpolitikai fegyverként használja. Ezen nincs mit kiakadni, ezt teszi az
Amerikai Egyesült Államok, vagy más szférában több Nyugat-Európai ország is.
Teszi, mert megteheti. Mi következik mindebből?
Magyarország energiaellátását, lehetőség szerint a világpiacinál valamivel
kedvezőbb feltételekkel csak akkor lehet biztosítani, ha jó a viszonyunk
Moszkvával.
S végül a harmadik alappillér: a magyar iparnak és mezőgazdaságnak a
szocializmus éveiben korlátlan felvevő piacot jelentő Oroszországot gazdasági
értelemben vissza kell hódítani.
Haverok, buli, mutyi
Volt 100 gramm vodka és egy szendvics
Tudjuk tehát mit kellett tenni, de mit tettünk ténylegesen? Medgyessy, majd
az őt megbuktató Gyurcsány Ferenc is látványosan adózott Oroszország
nagyságának. A magyar kormányfő többször is találkozott Putyinnal is, az orosz
elnök is eljött Budapestre. Persze a gesztusok terén sem sikerült minden, a
Szabadság téren tavaly ősszel megrongált szovjet emlékművet hosszú hónapokig nem
sikerült helyreállítania a magyar illetékeseknek.
Külügyi pletyka szerint szándékosan: meg kellett mutatni a
NATO-szövetségeseknek, nem ugrunk minden moszkvai szóra. Ráadásul az amerikai
nagykövetségből is szebb látványt nyújtott a levert csillagú emlékmű. Azonban
nézzük a lényeget!
Mi a helyzet az energiaellátással? A gáz és a kőolaj jön, méghozzá jóval a
világpiaci ár alatt. Mit érez ebből a lakosság? Folyamatos áremelést, amelyet a
nyersanyagok áremelkedésével indokolnak. Arányaiban azonban az oroszok drágítása
messze nem esik egybe a magyarországi áremelkedéssel. A haszon a Mol-nál marad,
melynek milliárdos tulajdonosainak jogait, Hernádi Zsoltot, az OTP-s Csányi
Sándort immár törvényben is védi a magyar állam.
A Mol szibériai lelőhelyekhez is jutott Gyurcsány és Putyin megállapodásának
értelmében. Zsíros áramvásárlási szerződéshez jutott a milliárdos Kapolyi László
dísz-szociáldemokrata MSZP-s képviselő.
Jutott-e új piachoz a magyar mezőgazdaság? Hogyne. Például Csányi Sándor
húscégei - természetesen az OTP is vásárolhatott orosz pénzintézeteket -,
azonban az orosz piacra jutást lehetővé tevő állami hitelekre és szakmai
támogatásra több tucat nyírségi, borsodi és alföldi középvállalkozás kapott
határozott nemet.
A kormányközi egyezményben biztosított támogatásokat ugyanis akkorra már
kimerítették a Magyarországon jelenlévő multik. A támogatást zömében nem is
nálunk gyártott áruk kivitelére használták fel.
Egyezségre jutott a magyar és az orosz kormány az elmúlt években a több milliárd
dolláros szovjet államadóság kérdésében is. Nem a négyes metró épült belőle, nem
vadászgépeket kaptunk, hanem az MSZP vezette kormány negyed-ötöd áron az
adósságot eladta a párthoz közel álló vállalkozóknak. Ők aztán a teljes
összegért vásároltak orosz árút.
Az ismert tévéreklámban szerepel a következő mondat: Haverok, buli, Fanta. Nos,
az első kettő megvolt, s a Fanta is az övék lett. Kizárólagosan.