Cikkek
 

Az MSZP privatizálta a magyar-orosz viszonyt

Külföld

Otthon maradt a Gyula levele

A jelenlegi kormány a magyar-orosz viszonnyal ugyanazt teszi, mint minden mással: privatizálja. A kétoldalú kapcsolatok prioritásait nem a nemzeti érdek, hanem a szocialista párthoz közel álló vállalkozók és a multik érdekei határozzák meg.
"Oroszország igen nagy ország" - a sajátos bonmot Medgyessy Péter miniszterelnöktől származik, másfél év kormányzás után az első kétoldalú kormányfői találkozón mondta el Budapesten. Az első látásra finoman szólva is komikus mondat indokolt volt, az Orbán-kormány idején a magyar-orosz kapcsolatok lényegében megfagytak, úgy tűnt Budapest egyszerűen nem vesz tudomást Moszkva létezéséről. A szocialista vezetésű kormány előtt történelmi lehetőség adódott, hogy az elmúlt évtizedekből meglévő kapcsolatok segítségével rendbe hozzák, és új alapra helyezzék a magyar-orosz viszonyt. Mire lehetett és kellett volna alapozni a kapcsolatokat?

Kitáruló lehetőségek

Az első világos: el kell ismerni Oroszország nagyhatalmi státuszát. Jelcin szétzüllesztette az országot, mára azonban katonai és gazdasági téren egyaránt kezd magára találni.

Kettő: el kell fogadni, hogy az energiaellátás területén függünk Moszkvától. Mind az olaj, mind a gáz Oroszországból érkezik. Nem csak azért, mert megszoktuk, vagy viszonylag olcsó, hanem mert nincs más megoldás.

Amennyiben felépül az Európai Unió által támogatott Nabucco nevű gázvezeték, az akkor is legfeljebb az ország ellátásának tíz-tizenöt százalékát fedezi. Ezt tudomásul kell venni.

Mint, ahogy tény az is, hogy Vlagyimir Putyin az energiaszállításokat külpolitikai fegyverként használja. Ezen nincs mit kiakadni, ezt teszi az Amerikai Egyesült Államok, vagy más szférában több Nyugat-Európai ország is. Teszi, mert megteheti. Mi következik mindebből?
Magyarország energiaellátását, lehetőség szerint a világpiacinál valamivel kedvezőbb feltételekkel csak akkor lehet biztosítani, ha jó a viszonyunk Moszkvával.

S végül a harmadik alappillér: a magyar iparnak és mezőgazdaságnak a szocializmus éveiben korlátlan felvevő piacot jelentő Oroszországot gazdasági értelemben vissza kell hódítani.

Haverok, buli, mutyi

Volt 100 gramm vodka és egy szendvics

Tudjuk tehát mit kellett tenni, de mit tettünk ténylegesen? Medgyessy, majd az őt megbuktató Gyurcsány Ferenc is látványosan adózott Oroszország nagyságának. A magyar kormányfő többször is találkozott Putyinnal is, az orosz elnök is eljött Budapestre. Persze a gesztusok terén sem sikerült minden, a Szabadság téren tavaly ősszel megrongált szovjet emlékművet hosszú hónapokig nem sikerült helyreállítania a magyar illetékeseknek.

Külügyi pletyka szerint szándékosan: meg kellett mutatni a NATO-szövetségeseknek, nem ugrunk minden moszkvai szóra. Ráadásul az amerikai nagykövetségből is szebb látványt nyújtott a levert csillagú emlékmű. Azonban nézzük a lényeget!

Mi a helyzet az energiaellátással? A gáz és a kőolaj jön, méghozzá jóval a világpiaci ár alatt. Mit érez ebből a lakosság? Folyamatos áremelést, amelyet a nyersanyagok áremelkedésével indokolnak. Arányaiban azonban az oroszok drágítása messze nem esik egybe a magyarországi áremelkedéssel. A haszon a Mol-nál marad, melynek milliárdos tulajdonosainak jogait, Hernádi Zsoltot, az OTP-s Csányi Sándort immár törvényben is védi a magyar állam.

A Mol szibériai lelőhelyekhez is jutott Gyurcsány és Putyin megállapodásának értelmében. Zsíros áramvásárlási szerződéshez jutott a milliárdos Kapolyi László dísz-szociáldemokrata MSZP-s képviselő.

Jutott-e új piachoz a magyar mezőgazdaság? Hogyne. Például Csányi Sándor húscégei - természetesen az OTP is vásárolhatott orosz pénzintézeteket -, azonban az orosz piacra jutást lehetővé tevő állami hitelekre és szakmai támogatásra több tucat nyírségi, borsodi és alföldi középvállalkozás kapott határozott nemet.

A kormányközi egyezményben biztosított támogatásokat ugyanis akkorra már kimerítették a Magyarországon jelenlévő multik. A támogatást zömében nem is nálunk gyártott áruk kivitelére használták fel.

Egyezségre jutott a magyar és az orosz kormány az elmúlt években a több milliárd dolláros szovjet államadóság kérdésében is. Nem a négyes metró épült belőle, nem vadászgépeket kaptunk, hanem az MSZP vezette kormány negyed-ötöd áron az adósságot eladta a párthoz közel álló vállalkozóknak. Ők aztán a teljes összegért vásároltak orosz árút.

Az ismert tévéreklámban szerepel a következő mondat: Haverok, buli, Fanta. Nos, az első kettő megvolt, s a Fanta is az övék lett. Kizárólagosan.