MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
Balszemmel
Kökény úr új ruhája
Kökény Mihály úr, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke most érezte úgy,
hogy egy új öltöny már nem lesz túlságosan nagy családi beruházás, és az MSZP
köztudottan erkölcsös köreiben sem kelthet feltűnést. Az új öltöny jól jön. A
hatalomban töltött kemény évek szépen gyarapították képviselő urat testben és
lélekben egyaránt.
Na meg, közeleg a várva-várt nap. A kórházainkat végre keblére ölelheti a
külföldi nagytőke. Kökény úr azonban elég régóta van a pályán ahhoz, hogy tudja:
az utolsó pillanatban is jöhet valami. Egyszer, 2004-ben már előre érezte azt a
melegséget, amellyel amerikai és izraeli barátai körbeveszik majd, amikor a
hárs-hegyi ideggyógyintézet helyén végre luxusszálloda lesz.
S, akkor közbejött az a fránya Munkáspárt. A munkáspárti népszavazás sokba
került Kökény úrnak. Egy perc alatt kirúgták a kormányból, s megingott a barátok
bizalma. Talán most? Mára a magyar nép már nem népszavazást akar, hanem erőskezű
irányítást. Mára a tömegek a saját nyomorukkal vannak elfoglalva, s nem járnak
se tüntetésre, se választásra. A nyugdíjasok szépen bevették, hogy az MSZP a
baloldal, és mint édes gyermeküket dédelgetik a Vezért. Egyszóval, minden
simának tűnik, meg lehetne venni az öltönyt. Kökény úr helyében én azért nem
kapkodnám el.
Nemcsak december 17-et várnám meg, hanem a jövő év elejét is. Karácsonykor nem
megy az osztályharc, de utána? Még kárba vész a szép új öltöny!
Legyen folytatás!
Szakszervezeti vezetőink egyike-másika nem akarja észrevenni, hogy a
kapitalizmusban nem rossz és jó fiúk vannak, hanem tőkések és munkások, akik
ellenérdekeltek. A tőkés azáltal válik gazdagabbá, hogy többet vesz el a
munkástól. Ha a munkás jobban akar élni, meg kell szereznie a tőkéstől.
Ez az osztályharc, alapfokon. Szakszervezeti vezetőink persze kezdik felismerni,
hogy az ő szervezett tagságuk egyre nyomorultabban él. Ha pedig így van, akkor
fel kell adni az eddigi csendes "ejnye-ejnye, de azért szeretjük a kormányt"
politikát, hiszen ők is a tagságuknak köszönhetően élnek és politizálnak,
November 10-e örömteli nap volt. A szakszervezeti tömörülések együtt tiltakoztak
az egészségügy eladása ellen. Nem volt ott a LIGA, mondván, hogy november 21-én
ők külön tüntetést tartanak. Ez így is volt, bár ettől még elküldhettek volna
egy kis küldöttséget. A résztvevők sem voltak sokan, látszott, hogy egyelőre
inkább a szakszervezeti aktíva mozdult meg, s csak kis részben a tényleges
munkás. De azért ő is megmozdult, és ez jó!
Mások is eljöttek, civilek és pártok, köztük a Munkáspárt is. Sok mindenben nem
értenek egyet, de felismerték, hogy csak együtt lehet az egészségügy eladását
megakadályozni. A felszólalók követelései sem voltak azonosak. Az MSZOSZ új
tárgyalásokat akart, a Munkástanácsok pedig kormányváltást. Nem ugyanaz! A közös
álláspont végül egy levélben összegződött, amelyben Szili Katalin közbenjárását
kérték. Azóta kiderült, hogy a levél nem késztette Szili Katalint cselekvésre.
Ez is tapasztalat.
November 21-én a pillanatnyi egység megbomlott. A LIGA sztrájkolt és
gyűlésezett, az MSZOSZ nem. Részt vett ugyanakkor szinte mindenki, aki ellenzi a
mostani kormánypolitikát, ahogyan a polgári média mondaná, Csurkától Thürmerig.
Ez egyébként így volt, találkoztunk is. A Fidesz nem volt ott, de teljes
támogatásáról biztosította. Ebben sincs semmi kivetnivaló. Azért nincs, mert
többről van szó annál, hogy hatalomra jut-e a Fidesz vagy sem. A tét az
egészségügy, ha tetszik, a magyar társadalom megmentése. Ez pedig egyszerre harc
a tőke ellen is, a hatalomért is. A harc pedig határozott cselekvést kíván.
Kár lenne siettetni az eseményeket! A LIGA december 17-ei sztrájkja nyilvánvaló
politikai célokért folyik. Az egészségbiztosítás eladását csak politikai
eszközökkel, törvényekkel lehet megakadályozni. Ha a kormány elfogadná a LIGA
követeléseit, másnap le is mondhatna. Ezért nem fogja elfogadni.
Mit tehet vajon a LIGA? Az MSZOSZ nem áll mellé, mert nekik jó a mostani
kormány. A dolgozó embereket karácsonykor nem lehet utcára vinni. Én azt mondom:
legyen meg a tüntetés december 15-én, és a sztrájk 17-én, de legyen meg a
folytatás lehetősége is.
A munkás- és dolgozó rétegek csak kezdik kóstolgatni a tőke elleni harcot, de
még nincsenek benne. A szakszervezetek éppen csak elindultak valami közös felé,
de még messze vannak a céltól. Le kell számolni az olyan illúziókkal, hogy lehet
politika és pártok nélkül. Nem lehet, de ehhez is idő kell.
Az osztályharc nem ér véget december közepén, de nem mindegy, hogy miként
folytatjuk.
