A magyar dolgozók többet tanultak az elmúlt hetekben osztályharcból, mint
bármikor az elmúlt évtizedekben. Vegyük sorra a tanulságokat!
A munkásság egyelőre szervezetlen tömegeivel szemben nagyon is szervezett tőkés
erők állnak. Ennek része a konkrét munkaadó tőkés, a vállalat vezetése, a
kormány illetékes minisztériumaival, az APEH, a munkáltatók szövetsége és sok
minden más.
A harc nem csak arról szól, hogy emelik-e a vállalatnál a béreket jövőre. A
munkást nem csak a vállalatnál zsákmányolják ki. Ha bevezetik a
magánbiztosítókra épülő rendszert, a munkást intézményesen és társadalmi
méretekben fogják kizsákmányolni.
A szakszervezeteknek van erejük. Ezt mutatta a november 10-i közös megmozdulás
is. S talán az is érthetőbbé vált, hogy a munkás annál erősebb, minél
szervezettebb.
Sokan kezdenek rájönni arra, hogy nem kell rettegni a politikától. A
nyugdíjrendszer vagy a társadalombiztosítási rendszer nem vállalati
tárgyalásokon dől el, hanem politikai harcokban. Először volt ezért december
17-én lényegében politikai sztrájk.
A magyar szakszervezetek messze nem egységesek. November 10-e megmutatta, hogy
van, aki kormányváltást akar, de van, aki csak tárgyalni akar a biztosítási
törvényről. E mögött nem mindig a vezetők megalkuvása van. Gyakran a
szakszervezeti dolgozók sem ismerték még fel az összefüggéseket. Tanulság az is,
hogy sztrájkot vagy tüntetést szervezni nem egyszerű dolog. Sikerre csak akkor
lehet számítani, ha az emberek értik és támogatják az akciót.
Bebizonyosodott az is, hogy a kormány és a munkáltatók képesek a
szakszervezeteteket egymás ellen fordítani, és kijátszani őket egymással
szemben.
Fontos tanulság az is, hogy a civilszervezetek értelmes és hasznos módon képesek
a munkások küzdelmét segíteni.
Számunkra a legfőbb tanulság az, hogy a Munkáspártot, a kommunistákat kezdik
igényelni a munkásemberek. Még csak nagyon szerény szerepet játszunk, de kezdjük
megtalálni az új munkamódszereket.
A legeslegfontosabb következtetés: nem szabad csüggedni! Az osztályharc
elkezdődött és folytatódik 2008-ban is!
