Elméleti rovatunkban új sorozatot kezdünk. Megismerkedünk a Kommunista
Kiáltvánnyal. Február 21-én lesz ugyanis 160 éve annak, hogy megjelent.
Önmagában már ezért is érdemes foglalkozni vele, de van ennél egy súlyosabb ok
is. A Kommunista Kiáltvány a munkásmozgalom legolvasottabb anyaga. A tőke című
marxi műről is sokan hallottak, de összehasonlíthatatlanul kevesebben olvasták.
A Kommunista Kiáltvány a munkásmozgalom alapműve, nagyjából olyan, mint a
keresztényeknél a Biblia. A Biblia minden rendes hivő házában megvan, s nem
ártana, ha a Kommunista Kiáltvány ott lapulna minden öntudatos munkás zsebében.
A Kommunista Kiáltvány egy szemléletmód kifejezése, szellemi iránytű. Ez a
szellemi iránytű működik ma is, igaz, meg kell tanulnunk olvasni. Sorozatunk
ehhez nyújt segítséget. Szerencsére nagy elődeink ebben már eleve segítségünkre
voltak. Olyan nyelven írták a Kiáltványt, amit akkor is, ma is, viszonylag
könnyű olvasni.
Nem véletlen! A 19. század közepén már elég fejlett volt a kapitalizmus. Ez azt
is jelentette, hogy az egyes munkások kezdtek osztállyá formálódni. Kezdték
felismerni közös érdekeiket, közös cselekvési lehetőségeiket. Most már többre
volt szükség! Meg kellett magyarázni a munkásnak, hogy mi a kapitalizmus, hogy
jutottak ide, mit tehet, ha nem akar elpusztulni. Karl Marx (1818-1885) és
Friedrich Engels (1820-1895) 1847-ben erre vállalkozott. Egyszerűen, de mégis
tudományosan, érthető nyelven, de mégis igényesen a munkásoknak megmagyarázni a
marxizmus lényegét. Erről szól a Kommunista Kiáltvány.
Ez teszi időszerűvé ma is. A mai magyar munkás kezd ébredezni, magyarázatokat
keres. A Kommunista Kiáltvány újraolvasásával, mai értelmezésével ebben
segíthetünk neki.
Elmélet és gyakorlati harc együtt
Az ilyen művek nem úgy születnek, hogy a szerzők beülnek egy kényelmes szobába
és leírják azt, ami eszükbe jut. Még az sem elegendő, hogy könyvtárakban hosszas
elméleti kutatásokat végezzenek. A marxizmus legjelentősebb művei az elmélet és
a gyakorlat összekapcsolásából születtek. Marx is, Engels is művelt, képzett
emberek voltak. Engels a gyakorlatban is ismerte a kapitalizmus működését,
hiszen vállalkozó, textilgyáros volt. 1844 őszén találkoztak először, és rögtön
elindult a közös gondolkodás.
Mindketten szereztek ismereteket a gyakorlati munkásmozgalomról is. Marx
1843-44-ben a párizsi német és francia szervezetekkel, Engels viszont
1842-44-ben az angol chartista mozgalommal került szoros kapcsolatba. A
chartisták az 1830-40-es években, Angliában azért küzdöttek, hogy mindenkinek
legyen választójoga, beleértve a munkásokat is, és a társadalom szegény rétegei
szociális támogatást kapjanak.
Marx és Engels támogatásával 1846-ban, Brüsszelben, majd több nagyvárosban
Kommunista Levelező Bizottság elnevezésű szervezeteket létesítettek.
Mit csináltak ezek a szervezetek? Ez még nem a kemény osztályharc bolt, de már a
kezdet. Ezekben a bizottságokban a munkások tanultak, vitatkoztak, készültek a
politikai küzdelemre.
1847-re ezekből a bizottságokból jött létre a Kommunisták Szövetsége. Az új,
ideiglenes szervezeti szabályzat rögzítette: ,,A Szövetség célja a burzsoázia
megdöntése, a proletariátus uralma, a régi, osztályellentéteken alapuló polgári
társadalom megszüntetése és az új, osztály és magántulajdon nélküli társadalom
megalapítása." A kongresszus a szövetség régi, utópista jelszavát (,,Minden
ember testvér!") felcserélte a ,,Világ proletárjai, egyesüljetek!" kommunista
jelszavával. Ennek a szövetségnek lett elnöke Marx, a párizsi szervezet vezetője
pedig Engels.
A Kommunista Kiáltvány tehát elméleti válasz a kor által felvetetett gyakorlati
kérdésekre, az élő mozgalom kérdéseire. A mi helyzetünk hasonló. Mi is tagjai
vagyunk egy élő, küzdő pártnak, és a gyakorlati kérdésekre elméletileg
megalapozott válaszokat kell adnunk.
Hol olvasható a Kommunista Kiáltvány?
A Kommunista Kiáltvány eredetileg németül jelent meg. Minden országban a
munkásmozgalom fejlődésének fontos állomása és egyben próbája is volt a
kiáltvány lefordítása. Aki le tudta fordítani, az többnyire alkalmazni is tudta,
és ez volt a lényeg. Magyarul 1896-ban jelent meg először, az első fordítást
Krejcsi Rezső (1859-1937) végezte, aki jogász és publicista volt.
Azt követően még sokan lefordították annak függvényében, ahogyan a nyelv és ezen
belül a mozgalmi nyelv is változott. 1945 után az alapfordítást Rudas László
(1885-1950) marxista filozófus, egyetemi tanár végezte el. A Kiáltványt az
Internetről le lehet tölteni.
