Cikkek
 

BELFÖLD

A SZTRÁJK A MUNKÁS FEGYVERE
 
A VASÚT SZTRÁJK KÖZBEN

 A sztrájk a munkásosztály, a dolgozók fegyvere.  A tőkés érdeke az, hogy mindig a lehető legkevesebbet fizesse a dolgozóinak. A munkás érdeke az, hogy minél nagyobb jövedelmet, minél jobb munkafeltételeket kapjon. A tőkés önmagától soha sem ad nagyobb bért és jobb feltételeket. A tőkést azonban rá lehet kényszeríteni arra, hogy adjon kedvezményeket.

A tőkés ereje két dologban van. Egyrészt, övé a gyár, ő ad munkát a munkásoknak. A munkás éhen hal, ha nem kap munkát.   
  Másodszor, a tőkés érdekeit szolgálják a törvények, az állam egész elnyomó gépezete.    
  A munkásnak nincs más ereje, csak a szervezettsége. Nem számíthat a tőkés államra, nem számíthat másra, csak önmagára. Minél nagyobb egy sztrájk, minél többen vesznek benne részt, a tőkést annál nagyobb veszteségek fenyegetik. Egy bizonyos szinten a tőkés megérti, hogy többet veszít a sztrájkok folytatódása esetén annál, mint amit béremelés címén adna a munkásnak.  A tőkés a munkás ellen kihasználja azt a tényt, hogy nem minden munkás akar sztrájkolni. Nem minden munkás képes egy hosszú sztrájk idején eltartani a családját. Kihasználja azt is, hogy a sztrájk zavarja a társadalmi környezetet, és a közhangulat a sztrájkolók ellen fordítható. Még azt is kihasználja, hogy a szakszervezetek nem egységesek, s kevés a harci tapasztalatuk.   
  A sztrájktörvény jellegzetesen osztálytörvény. A hatalmon lévő tőkésosztály szabályozza, hogy a tökével nem rendelkezők hogyan fejezhetik elégedetlenségüket.                   
  A sztrájktörvény jellege, a tőkés munkaadó és a munkás munkavállaló közötti jogviszony függ az adott ország viszonyaitól, az osztályharc szintjétől. Itt is igaz tételünk: a kapitalizmusban az a munkásé, amit kiharcol magának.       
  A jelenlegi magyar sztrájktörvényt 1989-ben fogadták el. A törvény viszonylag kedvező jogokat ad a munkásnak, a munkavállalónak. Miért?         
  Egyrészt azért, mert akkor éppen benne voltunk a tőkés rendszerváltásban. A rendszerváltók azt akarták, hogy a munkás örüljön a sztrájk lehetőségének, úgy érezze, hogy demokráciában él, s ne vegye észre, hogy elvették tőle a politikai hatalmat, na meg vele együtt a gyárakat, az országot is.                             
  Másrész azért, mert a munkást sikerült becsapni, és az osztályharc minimális szinten volt. Majdnem két évtizeden át Magyarország „osztályharc-mentes övezetnek“ számított.      
  Manapság azonban változik a helyzet. Egyes ágazati szakszervezetek, mint például a vasutasok, az egészségügyi dolgozók nagyon komoly és hatásos sztrájkokat szerveznek. A tőke még megbirkózik vele, de már nő a kára. A szakszervezeti mozgalomban megjelentek új szakszervezetek, amelyek a hagyományos szervezeteknél keményebben lépnek fel az érdekeikért. A döntő azonban az, hogy a munkásember kezdi megérteni, hogy a tőke kizsákmányolja, elveszi az utolsó tartalékait is.   A tőkésosztály most megijedt. Az a kevés is idegesíti, ami valójában az osztályharcban történik. Ezért akarja megváltoztatni a törvényt.        
  A munkás keményen fellép a saját érdekeiért. Ez nem tetszik a tőkésosztálynak, és most erővel üt vissza. Új törvényt akar, ami korlátozza a munkást.    
  Az 1989-es sztrájktörvény módosításához a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Most a Fidesz jelezte, hogy nem támogatja a módosítást. De ne legyenek illúzióink! A Fidesz is tőkés párt. Ha hatalomra kerül, lehet, hogy másként ül a lóra. Egyben bízhatunk: saját magunkban, a munkás, a munkásosztály harcában.

 

A munkáspárt NEM-et mond a sztrájktörvény tervezett módosítására

A Magyar Kommunista Munkáspárt szakszervezeti munkacsoportja tiltakozását fejezi ki a sztrájktörvény tervezett, egyoldalú módosítása ellen. A sztrájktörvény tervezett változtatása kizárólag a tőkések érdekeit szolgálja a munkással szemben.  
Az elmúlt hónapok sztrájkhullámai, és a VDSZSZ privatizációs bevételekre vonatkozó követelései komoly félelmet keltettek hazai, és külföldi tőkés körökben egyaránt. Válaszul a magyar burzsoázia képviselői, karöltve a kormánnyal, a sztrájktörvény módosításával a munkások kordában tartását kívánja elérni. A kormánypropaganda ezzel párhuzamosan politikai síkra próbálja terelni a sztrájkot, ellentétet szít a szakszervezetek között, és a magyar közvéleményt a vasutasok ellen hangolja.  A Munkáspárt szakszervezeti csoportja ismételten elítéli a kormány munkásellenes politikáját, és felszólítja a sztrájktörvény módosításának azonnali leállítására.

Budapest, 2008. febuár 28.

Munkáspárt szakszervezeti
munkacsoportja

 

NYILATKOZATOK A SZTRÁJKTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

A Népszava információi szerint a munkaügyi minisztérium valóban készen áll egy módosítás előkészítésére. Módosítani kellene a sztrájkörvényt - mondta a Független Hírügynökségnek egy sztrájkszakértő.  A sztrájktörvény szerint a közszolgáltatásokat érintő munkabeszüntetéseknél szükség van megállapodásra az elégséges szolgáltatásokról - mondta Tóth András. Ám egy 1991-es bírósági határozat a sztrájkhoz való jogot az elégséges szolgáltatás fölé helyezte, emiatt most néhány sztrájkoló is képes megbénítani az egész vasutat. Véleménye szerint a sztrájktörvényt kellene módosítani. Mint mondta: arányosságra lenne szükség az okozott kár, a sztrájkolók száma és követeléseik között. Enélkül ugyanis nem lehet tudni, hogy a bíróság jogosnak ítéli-e a sztrájkot.  
  Nem a sztrájktörvény alkalmazásával, hanem magával a törvénnyel nincs megelégedve Magyar György ügyvéd. Szerinte a közlekedési vállalatoknál tervezett munkabeszüntetés esetén kötelezővé kellene tenni, hogy a munkáltató és a szakszervezet állapodjon meg a még elégséges szolgáltatásban. Enélkül ugyanis az utasok nem tudhatják, hogy mire számítsanak, így ez teljes bizonytalanságot okoz. Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a napokban tartott vasutassztrájk előtt a felek nem tudtak megállapodni abban, hogy hány vonat közlekedik biztosan.