Cikkek
 

BELFÖLD

VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

(VDSZ) ÁLLÁSFOGLALÁSA

  MIT KELL TUDNI
  A VDSZ-RŐL
  A VDSZ szakszervezeti   szövetség, amelynek   tagszervezetei, a következő   ágazatokban   tevékenykednek:

   alumíniumipar
   gumiipar
   gyógyszeripar, gyártás és   forgalmazás
   kőolajipar
   gázipar
   papíripar
   vegyipar
   műanyagipar
   műszaki-,háztartási-
  vegyipari  és  kozmetikai
  termékek  gyártása
   szervetlen és szerves   vegyipa
   vegyiszál gyártás
   rokon- és társult szakmák  

  A VDSZ szervezeteinek   hatásköre a jelzett   ágazatokban kiterjedt az   alábbi területeken dolgozók   védelmére és képviseletére.
  
   gyártás, előállítás,   feldolgozás
   kutatás, fejlesztés
   tervezés
   telepítés-szerelés

  A VDSZ önálló, független,   demokratikus szervezet,   amely  önkéntes   
  szerveződésen és   szolidaritáson alapul.

  A VDSZ választott vezetői:             
  Elnök:  Paszternák György
  Alelnök: Székely Tamás
 

 A VDSZ elnöksége megdöbbenéssel fogadta az Alkotmánybíróság döntését. Kezdeményezzük, hogy az AB-határozat előírásainak megfelelően 2008. június 30-ig szülessen olyan törvényi szabályozás, amely biztosítja az egészségre ártalmas és veszélyes munkakörülmények között dolgozók munkaidő-kedvezményét.       
  Felkérjük a kormányt, hogy soron kívül készüljön e tárgyban OÉT előterjesztés. Az Alkotmánybíróság 2008. február 28-án a 720/B/2007. számon hozott határozatával megsemmisítette a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatokban történő végrehajtásáról szóló 1/1990. (VIII.21.) IKM. rendelet 4.§-át és annak mellékletét, amely kimondta, hogy a mellékletben felsorolt munkakörökben a heti munkaidő 36 óra.  
  Az Alkotmánybíróság az 1/1990. (VIII.21.) IKM. rendelet alkotmányellenességének megállapítását indítványozóknak kizárólag a jogforrástani kifogását vizsgálta, és ennek alapján nyilvánította a rendelet 4. §-át és mellékletét alkotmányellenesnek.    
  Az Alkotmánybíróság döntésében arra hivatkozik, hogy az 1992. július 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyve ad ugyan felhatalmazást arra, hogy törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály és kollektív szerződés meghatározhat a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőt, de az alacsonyabb jogszabályban való szabályozásra adott felhatalmazásnak konkrétnak kell lennie, mind a felhatalmazás jogosultja, mind a szabályozási tárgykör és annak korlátai tekintetében.        
  Az Alkotmánybíróság a rendeletet 2008. június 30-ai hatállyal semmisíti meg, megfelelő időt adva a jogalkotóknak arra, hogy az alkotmányos szabályozásnak megfelelő jogszabályt alakítsanak ki. A VDSZ elnöksége felhívja a kormány figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság nem a rendelet tartalmát nyilvánította alkotmányellenesnek, hanem csak a jogforrási rendszerben való elhelyezését, ennek megfelelően kéri, a Munka Törvénykönyvének az alkotmánybírósági határozatban, és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelő módosítását.       
  A rendeletben foglaltak megsemmisítése nem csak a vegyiparban, hanem más ágazatokban, például a kohászatban is a foglalkoztatottság nagy arányú csökkenéséhez vezetne annak dacára, hogy a rendeletben foglalt munkakörökben foglalkoztatottak helyzete veszélyekkel teli, és egy tudatos társadalomnak kötelessége támogatni azokat, akik egészségre ártalmas körülmények között kénytelenek munkát végezni.   A rendelet célja az volt, hogy a felsorolt munkakörökben a létező veszélyeket csökkentse, mert ehhez nem nyújtanak elégséges támogatást a munkavédelmi és kémiai biztonsági jogszabályok.       
  A munkavállalók egészségvédelme érdekében feltétlenül szükséges az expozíciós idők korlátozása. Erre hívja fel a figyelmet egyrészt a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelv, amely az átfogó megelőzés érdekében a munkaszervezés módosítását írja elő. Másrészt pedig a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv, amely konkrétan kimondja, hogy az expozíciónak kitettség idejét minimálisra kell csökkenteni. 

A MUNKÁSPÁRT ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATA ELLEN
  A Magyar Kommunista Munkáspárt szakszervezeti munkacsoportja tiltakozását fejezi ki az Alkotmánybíróság február 28-ai határozata ellen, mely alkotmányellenesnek minősítette a Munka Törvénykönyvének, az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók 36 órás munkahetére vonatkozó paragrafusát.
  A rövidített munkaidő megszűntetése a tőkés kizsákmányolás egyik eszköze. A munkaórák száma emelésének egyenes következménye a dolgozói létszámleépítés, és a profit növelése. Mindezt úgy, hogy ezekben a munkakörökben dolgozó munkások munkakörülményei nem lettek jobbak, az alkalmazott technológia nem lett fejlettebb.
  Az Alkotmánybíróság határozata azért jogellenes, mert alapjaiban sérti a dolgozók érdekeit, és a vegyipari, gyógyszeripari nagytőkének kedvez. Az AB, a burzsoá jogrend kiskapuit kihasználva, megszűntetve az önálló törvényi szabályozást, a 36 órás munkahetet egyéb, alacsonyabb jogszabályokhoz, és a Kollektív Szerződéshez kapcsolja, ezzel növelve a munkások kiszolgáltatottságát. A Munkáspárt szakszervezeti munkacsoportjának véleménye szerint ebben az esetben a kormány és az OÉT tárgyalása nem jelenthet valódi megoldást.
  A kormány a külföldi és hazai nagytőkét támogatja, érdekeik összefonódnak. Munkásellenes politikájának legutóbbi bizonyítéka a munkaügyi perek feltételeinek megváltoztatása, és a sztrájktörvény tervezett módosítása.
  A szakszervezeti munkacsoport úgy véli, hogy a fokozódó munkásellenes nyomásra egyedül a fokozódó szakszervezeti fellépés lehet a megoldás.