AKI
AKKOR LÉPETT
A PÁRTBA,
MIKOR MÁSOK
ELMENTEK BESZÉLGETÉS
VÁNCSA
CSABÁVAL,
BUDAPEST
28. VÁLASZTÓKERÜLETÉNEK
KB-KÉPVISELŐJÉVEL
VÁNCSA
CSABA
MUKA
KÖZBEN |
Büszke arra, hogy nászajándékba
Lenin műveinek
55 kötetét
kapta. Olvassa,
tanulmányozza,
alkalmazza
a kommunista
mozgalom
tapasztalatait.
Munkásemberként
megérzi,
hogy mi
az igaz
és
mi a hamis,
mi jó
a munkásnak
és
mi rossz.
Amikor
a 2006-os
választások
után
sokan elmentek,
ő akkor
lépett
be a pártba.
Amikor sokan
csüggedtek,
ő hitet
és
lelkesedést
sugárzott.
Váncsa
Csabával,
a Központi
Bizottság
34 éves
tagjával
beszélgetünk.
-
Mi hozott
a pártba?
Mi tart
itt? -
Baloldali
családból
származom.
Édesapám
az MSZMP
tagja volt,
nagyapám
is. Az érzelmet,
a meggyőződést
otthonról
hoztam.
Nem voltam
teljesen
kiforrva,
a rendszerváltás
zűrzavaros
éveiben
nem köteleztem
el magam
egyetlen
párt
mellett
sem. A postánál
dolgoztam
hírlapkézbesítőként,
ahol egy
Szabadság
került
a kezembe.
Jókor!
Sokat gondolkoztam
akkoriban
azon, hogy
mi vagyok
én,
ha az MSZP-t
nevezik
kommunistának.
Egyáltalán
nem értettem
velük
egyet és
kerestem
eszmetársaimat. Azonnal
előfizettem
A Szabadságra.
Érdeklődtem
a szakszervezeti
mozgalom
iránt,
miközben
a volt „elvtárs“,
azaz a főnököm
azzal zaklatott,
hogy - ha
nem tetszik
- el lehet
menni. Könnyen
beszélt!
A felesége
volt a szakszervezeti
„főnök“.
Ez a Taurus
Gumigyár
szerszámkészítő
részlegén
történt.
Őket kizárólag
az érdekelte,
hogy minél
több
hasznot
szerezzenek. Rájöttem,
hogy a magyar
szakszervezeti
mozgalom
kiüresedett,
a magát
baloldalinak
hazudó
népnyúzó
társaság
szolgálatába
állt.
Közben
elkezdtem
interneten
is keresni
a kommunista
szervezeteket.
Jelentkeztem
a Front
honlapján
és
Székely
Péter
elvtárs
fel is hívott.
A Baloldali
Front klubját
látogattam.
Torkig voltam
és
vagyok az
egész
kapitalista
rendszerrel.
Egy szervezetben
kell dolgozni,
ahhoz, hogy
előre léphessünk
egy másik
jövő
irányába.
A 2006-os
választások
másnapján
felvételemet
kértem
a pártba.
Azóta
vagyok itt.
-
Mivel töltöd
a szabadidődet? -
Abból
bizony nagyon
kevés
van! A tőkés
kizsákmányolás
kevés
időt hagy
nekünk
a szórakozásra.
Főleg a
családommal,
nemrég
szültetett
Áron
fiammal.
Velük
beszélgetek,
játszunk,
meséket
nézünk.
Ezenkívül
tájékozódással,
elsősorban
az interneten.
Munkaidőn
kívül
a pártfeladatomra
koncentrálok.
-
Mi a személyes
tapasztalatod
az elmúlt
idők változásaival
kapcsolatban? -
A rendszerváltozást
elítélem.
Sok mindent
meg lehetett
volna javítani
a szocializmus
keretein
belül.
Saját
bőrömön
tapasztalom
ezt a munkásellenes
rendszert
minden nap.
Az öszszes
burzsuj
parlamenti
párt
hiteltelen.
Borzalmas,
hogy mivé
vált
az ország!
Súlytalan,
önállóságát
feladó
szolgaállammá.
KB-megbízottként,
Paulik elvtárssal
felkerestük
Pál
Tibor és
Burány
Sándor
szocialista
országgyűlési
képviselőket.
Pál
Tiborral
sikerült
beszélni,
Burány
nem jött
el. Első
percben
rá
lehet jönni,
mennyire
érdektelenek
az emberek
problémái
iránt. Az
MSZP közönséges
tőkés
párt.
Fontosnak
tartom,
hogy a Munkáspárt
ma forradalmibb
és
a szocialistáktól
élesen
elkülönülő
irányt
képvisel.
-
Mi a legfontosabb
érték
az életedben? -
Édesapám
mondogatja,
hogy tartsak
ki mindig
az álláspontom
mellett.
A kitartás,
a következetesség,
a meg nem
alkuvás
mindenképpen. A
fontos értékek
általában
nehezen
megtarthatók,
különösen
a kapitalizmusban.
Ebben a
rendszerben
embernek
maradni
óriási
érték.
-
Ha találkoznál
az aranyhallal,
mi lenne
a három
kívánságod? -
Az aranyhal
egy burzsuj.
Nem hiszek
a csodákban.
Persze a
mostani
világszemlélet
ezt sugallja.
Könnyen
nyerhetsz,
lehetsz
sikeres,
meg egyebek.
Hosszú
távon
a munkában
hiszek.
-
Mit olvastál
mostanában?
Mit néztél
televízióban,
moziban,
színházban? -
Gyerekkorom
óta
szeretem
a szépirodalmat.
Mostanában
kevés
időm van
olvasásra,
de igyekszem
szakítani.
Elsősorban
A Szabadságot
olvasom,
mellette
az interneten
tájékozódom.
Bulvárújságokat
soha nem
veszek.
Az utóbbi
időben a
marxizmus
klasszikusait
olvasom,
Engels és
Lenin műveit.
Ezeket a
könyveket
nem lehet
úgy
olvasni,
mint egy
regényt.
Témákat
választok
ki és
azokról
keresem
meg az oda
vonatkozó
írásokat.
Mindent
át
kell tanulmányozni.
Így
kapok teljes
képet. Aktuális
kérdésekre
keresem
a választ,
mindenekelőtt
a szakszervezetekkel
kapcsolatos
műveket
olvasom.
Elsősorban
mesefilmeket
nézek
a nagyobbik
fiammal.
Gyakran
több
emberi bölcsességet
közvetítenek,
mint a csacska
filmek és
tévéműsorok.
Szeretem
a munkásmozgalmi
filmeket
az 50-es,
60-as évekből.
Régen
mindenevő
voltam,
ma már
ritkán
nézek
filmet,
az amerikai
mozifilmeket
egyáltalán
nem kedvelem.
-
Van vörös
inged? -
Nincs. A
párthatározatoknak
eleget teszek,
mert fegyelmezett
vagyok,
és
ha kell,
hordani
fogom. A
vörösnek
belülről
kell elsősorban
fakadni.
Gondolkodásból,
érzésből
és
cselekvésből.
-
Mit szól
a család
a pártmunkához? -
A feleségem
a párt
aktív
tagja. Szüleim
támogatnak
és
segítenek.
Apám
szerint
a politika
mocskos
dolog, de
ez irányban
semmi idegenkedés
nincs benne.
Arra biztat,
hogy meggyőződésemért
mindig határozottan
álljak
ki.
Váncsa
Csaba
Bonyhádon
született
1974-ben,
igazi
szocialista
munkáscsaládban.
Szülővárosában,
a
Vörösmarty
Mihály
Általános
Iskolában,
majd
szakmunkásképzőben
végezte
tanulmányait.
A
rendszerváltáskor
esztergályosként
végzett,
de
munkát
nem
talált
szakmájában,
így
a
Magyar
Postánál
hírlapkézbesítőként
helyezkedett
el.
1994-ben
került
Budapestre,
ahol
különböző
üzemekben
dolgozott.
Esti
képzés
keretein
belül
gimnáziumi
érettségi
vizsgát
tett,
majd
a
Kertészeti
Egyetem
hallgatója
lett,
amit
a
tandíj
miatt
abbahagyott.
Jelenleg
CNC
esztergályos,
marós,
köszörűs
szakmákban
dolgozik
egy
magáncégnél.
2006
óta
a
Munkáspárt
Központi
Bizottságának
tagja,
a
szakszervezeti
munkacsoport
vezetője,
állandó
meghívott
az
Elnökség
ülésein.
|
|