Cikkek
 

PÁRTÉLET

MUNKÁSPÁRT VEZETŐI ÁRTATLANOK
 
FERDINANDO NIKOLA SACCO ÉS
BARTOLOMEO VANZETTI

Igazat adott a Munkáspárt vezetõinek a  bíróság a másodfokú tárgyaláson. A pol­gári demokrácia szabályait most nem sikerült átlépni

 A Munkáspárt vezetõi ártatlanok – mondta ki a Fejér Megyei Bíróság március 11-én. Nem követték el a nagy nyilvánosság elõtti rágalmazás bûntettét, csupán éltek alkotmányos jogukkal és véle­ményt mondtak valamirõl. A valami történetesen a Fõvárosi Bíróság ítélete volt, amelyben még 2005 nyarán arra kötelezték a Munkáspártot, hogy vegye vissza a pártból kizárt személyeket, és ismételje meg a csepeli kongresszust. Erre mondta a Munkáspárt Elnöksége, hogy politikai ítélet. Ez a megfogalmazás nem nyerte meg a Fõvárosi Bíróság elnökének tetszését, és feljelentette a Munkáspárt vezetõit. Tavaly november 6-án a Székesfehérvári Városi Bíróság a nyilat­kozatot elsõ fokon bûncselekménynek minõsítette, és két év próbaidõre ítélte a Munkáspárt vezetõit.

  A másodfokú döntés a Munkáspárt számára elfogadható. Lényegében azt mondta ki, amit mi mindig is mondtunk. A polgári demokráciában vannak játékszabályok, ezeket a hatalomnak sem lehet átlépni. Ha egyszer van alkotmányos jogunk véleményt mondani, akkor ezt tiszteletben kell tartani. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása pedig azt mondja ki, hogy a közszereplõknek az ilyen véleményeket el kell tudni viselniük.
  Kérdés, hogy az ítélet elfogadható-e az ügyészségnek is? Annak az ügyészségnek, amely még 2005-ben elrendelte a nyomozást, amely 2006-ban vádat emelt a Munkáspárt vezetõi ellen. Annak az ügyészségnek, amely végül is a magyar államot képviseli, ebben az esetben a Munkáspárt vezetõivel szemben. Mi a fontosabb? Tovább költeni a pénzt az ügyre, amely már nyilván eddig is sokba került, hiszen a rendõrök is, az ügyészek is, és mindenki más is állami fizetést kapnak, vagy abbahagyni az értelmetlen ügyet? Védeni a mundért, vagy védeni az alkotmányos alapjogokat? Meglátjuk. Az ügyészségnek nyolc napja van.
  Miért sikerült olyan eredményt elérni, ami nekünk is jó? Nos, fontos szerepe volt a társadalom alig hallható, de mégis létezõ ellenállásának. Sokan mondták, hogy ezek után már senki sem szólalhat meg. Ezt fejezte ki az a tény, hogy a Társaság a Szabadságjogokért nevû civilszervezet kitûnõ jogászokkal segítette a Munkáspárt elnökének védelmét. Álláspontjuk szerint az Elnökség nyilatkozatában a bírósági döntéssel kapcsolatban fogalmazódik meg vélemény, s ez nem lehet alapja büntetõeljárás megindításának, lefolytatásának. A TASZ szerint egy demokratikus jogállamban mindenkinek joga van arra, hogy véleményét bírósági ítéletekkel szemben szabadon kifejtse, s a szólás szabadsága e körben büntetõjogi eszközökkel nem korlátozható.
  Nagyon fontos szerepe volt a nemzetközi szolidaritásnak. Aleka Paparigha, a Görög Kommunista Párt fõtitkára a másodfokú tárgyalás elõtt is teljes szolidaritásukról biztosította a Munkáspártot. Tavaly novemberben a kommunista és munkáspártot nemzetközi tanácskozása is felemelte szavát, valamint számos európai és nemzeti parlamenti képviselõ tiltakozott. Egyszóval, hatott a nemzetközi munásmozgalom ereje.

„SALLAIRA ÉS FÜRSTRE EMLÉKEZZ PROLETÁR!”
HÍRES-HÍRHEDT POLITIKAI PEREK KOMMUNISTÁK ELLEN

------------------------------------------------------------------

Sallai Imre (1897-1932) a KMP egyik alapítója, a Tanácsköztársaság alatt a Belügyi Népbiztosságon dolgozott. Fürst Sándor (1903-1932) a KMP központi bizottságának tagja, jelentõs szerepe volt az ifjúmunkás-mozgalom szervezésében. 1932 júliusában mindkettõjüket letartóztatták, és a biatorbágyi vonatrobbantás után bevezetett statárium hatálya alatt a rögtönítélõ bíróság mindkettõjüket halálra ítélte, és még aznap kivégezték.

Rákosi Mátyás (1892-1971), a KMP egyik alapítója, a Tanácsköztársaság népbiztosa, 1925-ben letartóztatták, a bíróság 8 és fél évi fegyházra ítélte. Büntetésének letelte után (1934. ápr. 24.) nem engedték szabadon, népbiztosi tevékenységéért ismét bíróság elé állították. Életét a nemzetközi tiltakozó mozgalom mentette meg, életfogytiglani fegyházra ítélték (1935. febr. 8.).
A szovjet kormány kezdeményezésére a cári csapatok által zsákmányolt 1848-49-es honvéd zászlókért cserébe kiadták a Szovjetuniónak 1940 októberében.

Ferdinando Nicola Sacco (1891-1927) és Bartolomeo Vanzetti (1888-1927) olasz születésû amerikai baloldali anarchista személyiségek. Az amerikai imperializmus a világgazdasági válság idején az ellenük hozott halálos ítélettel statuált példát. Az ítéletet 1927. augusztus 23-án hajtották végre, melynek következtében Bostonban ostromállapotot kellett elrendelni a tömegzavargások miatt. Az óceán innensõ partján a felháborodás hullámai öntötték. A genfi Népszövetség palotáját sok ezren ostromolták, a TransEurope expressz amerikai diplomatáknak fenntartott szalonkocsijára táblát erõsítettek: „Saccovanzetti-szakasz” felirattal.