NATO-ÁLLAM
KOSZOVÓBAN
A
SZERB ZELJKO
BLAGOJEVICS
BŐ KILENCSZÁZ
KILOMÉTERT
FUTOTT A
BOSZNIAI
BANJA LUKÁBÓL
KOSZOVSZKA
MITROVICÁBA,
HOGY ÍGY
TILTAKOZZON
KOSZOVÓ
NATO-MEGSZÁLLÁSA
ELLEN
Mára
már
nyilvánvaló,
hogy Szerbia
bombázás
általi
kegyetlen
lerombolásának
egyetlen
célja
volt: a
tartomány
területén
létrehozzák
a világ
első NATO-államát”
– jelentette
ki húsvét
hétfőn,
a NATO-bombázások
kilencedik
évfordulóján
Vojislav
Kostunica.
A szerb
miniszterelnök
szerint
a Nyugat
cinikusan,
az emberbaráti
közbeavatkozás
nevében
elragadta
Koszovót.
1999-ben,
március
24-én
este 7 óra
45 perckor
kezdődött
meg a NATO
– akkor
még
– Jugoszlávia
elleni akciója.
A bombázáshoz
azonban
nem volt
ENSZ-fölhatalmazás.
Az Észak-Atlanti
Szövetség
formálisan
azért
döntött
a lépés
mellett,
hogy megakadályozza
a jugoszláv
hadsereg
koszovói
akcióját.
A 11 hétig
tartó
bombázásokban
nem csak
hidakat,
olajfinomítókat,
kormányzati,
rendőrségi
és
katonai
épületeket,
hanem kórházakat,
lakóházakat
és
iskolákat
semmisítettek
meg a NATO
gépei.
A bombázások
végén
a NATO vette
át
a tartományban
a közigazgatás
irányítását.
Koszovó
ugyanakkor
papíron
Szerbia
része
maradt.
Idén
február
17-én
Koszovó
egyoldalúan
kiáltotta
ki függetlenségét.
Ezt a nyugati
államok
mellett
Magyarország
is elismerte.
Ugyanakkor
a döntést
továbbra
sem hagyta
jóvá
az ENSZ
Biztonsági
Tanácsa.
AKTUÁLIS
|
BKV-sztrájk
a
járatritkítások
ellen
Sztrájkra
készülnek
a
BKV
dolgozói.
A
két
buszos
szakszervezet
arra
szólítja
fel
a
fõvárosi
önkormányzatot,
hogy
a
menetrend
és
a
járatritkítások
kérdéseiben
ne
hozzanak
olyan
döntést,
ami
az
utasok
számára
káros,
vagy
a
cég
dolgozóinak
érdekeit
sérti.
Amennyiben
a
városháza
nem
enged,
a
szakszervezetek
„kemény
és
határozott
fellépésre”
kényszerülnek.
Eger:
tilos
a
kórház
elõtt
tüntetni
Megtiltotta
a
rendõrség
az
egri
Markhot
Ferenc
Kórház
megtartásáért,
a
megyeháza
elé
tervezett
tüntetést.
A
város
fõkapitánya
arra
hivatkozott,
hogy
a
korábban
megrendezett
két
demonstráció
veszélyeztette
a
közgyûlés
zavartalan
menetét.
Véres
kurd
újév
A
török
hatóságok
az
idén
nem
engedélyezték,
hogy
a
kurdok
nyilvánosan
ünnepeljék
meg
március
21-én
újévüket,
a
Newrozt.
Ennek
ellenére
több
tízezren
vonultak
utcára,
az
ünnep
országszerte
politikai
megmozdulásokba
csapott
át:
a
tüntetõk
az
iraki
kurd
területek
elleni
offenzíva
leállítását
és
Abdullah
Öcalánnak,
a
Kurd
Munkáspárt
vezetõjének
szabadon
engedését
követelték.
A
rendõrség
a
tömegbe
lõtt,
több
százan
sérültek
meg,
két
tüntetõ
a
helyszínen
életét
veszítette.
Washington
nem
ítélte
el
a
vérfürdõt.
Zjuganov:
mindenkinek
dolgoznia
kell!
„El
kell
felejteni
a
bürokratikus
vezetési
módszereket,
megengedhetetlen,
hogy
a
párt
vezetõi
irodáikból
irányítsanak,
az
utcai
megmozdulásokon,
kampányokban
csak
tessék-lássék
vegyenek
részt”
–
mondta
az
Orosz
Föderáció
Kommunista
Pártjának
múlt
hétvégi
értekezletén
Gennagyij
Zjuganov,
az
elnökválasztást
értékelve.
Az
ORFK
elnöke
kulcskérdésnek
nevezte
a
párt
szervezettségének
növelését
és
fiatalítását.
Zjuganov
szerint
nincs
kifogás
arra,
ha
valaki
nem
végzi
el
a
rá
bízott
feladatot.
NATO-ellenes
tüntetések
Európában
Németországban
a
múlt
hétvégén
több
ezren
vettek
részt
a
hagyományos
húsvéti
békemenetekben.
Stuttgartbanés
Düsseldorfban
mintegy
ezer-ezer
fõs
tömeg
gyûlt
össze.
Brüsszelben
õrizetbe
vettek
körülbelül
150
háborúellenes
tüntetõt.
A
rendõrök
vízágyúval
tartották
távol
a
NATO-központ
területétõl
a
több
ezres
tömeget,
amely
az
iraki
és
az
afganisztáni
háború,
valamint
az
atomfegyverek
ellen
tiltakozott.
|
TÜNTETÉS
A
CSEH
KÖVETSÉGNÉL 2008.
MÁRCIUS
29.,
16
ÓRA
|
A
Munkáspárt
és
a
Baloldali
Front
szombaton
a
Cseh
Köztársaság
Nagykövetsége
előtt
tiltakozik
a
csehországi
kommunista-ellenes
kampány,
a
cseh
kommunista
ifjúsági
szövetség
betiltása
ellen.
A
Kommunista
Ifjúsági
Uniót
tavaly
a
cseh
belügyminisztérium
illegálisnak
nyilvánította.
Nem
sokkal
később
támadások
kezdődtek
a
Cseh-
és
Morvaország
Kommunista
Pártja
ellen
is.
A
két
szervezet
ellen
indított
támadás
nem
csak
antikommunista,
a
minisztérium
által
kezdeményezett
intézkedések
sértik
az
emberi
jogokat
is.
Európában
nem
ez
az
első
eset
arra,
hogy
támadják
a
kommunista
ideológiát.
Ezt
mi,
magyar
kommunisták
sem
hagyhatjuk
Ezért
nagyon
fontos,
hogy
minél
többen
tiltakozzunk,
hiszen
itt
nem
csak
a
csehországi
helyzetről,
hanem
rólunk
is
szó
van.
A
tüntetés
helyszíne:
Budapest,
VI.
kerület,
Rózsa
utca
61.
(közel
a
Kodály
Köröndhőz).
|
A
Magyar
Kommunista
Munkáspárt
központi
politikai
lapja.
Szerkeszti
a
szerkesztõbizottság.
Szerkesztõség:
1082
Budapest
VIII.,
Baross
utca
61.;
Telefon:
313-5420
(közvetlen);
334-1509/22
m.
Telefax:
313-5423; A
Szabadság
e-mail
címe:
info@aszabadsag.hu;
internetcím:
www.aszabadsag.hu Kiadja:
a
Progressio
Kft.,
a
kiadásért
felelõs:
Vajda
János
igazgató;
ISSN
0865-5146
|
A
Munkáspárt
internetcíme:
http://www.munkaspart.hu
|
|