Cikkek
 

HÍREK

NATO-ÁLLAM KOSZOVÓBAN

img11.gifA SZERB ZELJKO BLAGOJEVICS BŐ KILENCSZÁZ KILOMÉTERT FUTOTT A BOSZNIAI BANJA LUKÁBÓL KOSZOVSZKA MITROVICÁBA, HOGY ÍGY TILTAKOZZON KOSZOVÓ NATO-MEGSZÁLLÁSA ELLEN

Mára már nyilvánvaló, hogy Szerbia bombázás általi kegyetlen lerombolásának egyetlen célja volt: a tartomány területén létrehozzák a világ első NATO-államát” – jelentette ki húsvét hétfőn, a NATO-bombázások kilencedik évfordulóján Vojislav Kostunica. A szerb miniszterelnök szerint a Nyugat cinikusan, az emberbaráti közbeavatkozás nevében elragadta Koszovót. 1999-ben, március 24-én este 7 óra 45 perckor kezdődött meg a NATO – akkor még – Jugoszlávia elleni akciója. A bombázáshoz azonban nem volt ENSZ-fölhatalmazás. Az Észak-Atlanti Szövetség formálisan azért döntött a lépés mellett, hogy megakadályozza a jugoszláv hadsereg koszovói akcióját. A 11 hétig tartó bombázásokban nem csak hidakat, olajfinomítókat, kormányzati, rendőrségi és katonai épületeket, hanem kórházakat, lakóházakat és iskolákat semmisítettek meg a NATO gépei. A bombázások végén a NATO vette át a tartományban a közigazgatás irányítását. Koszovó ugyanakkor papíron Szerbia része maradt. Idén február 17-én Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét. Ezt a nyugati államok mellett Magyarország is elismerte. Ugyanakkor a döntést továbbra sem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. 

AKTUÁLIS

BKV-sztrájk a járatritkítások ellen
Sztrájkra készülnek a BKV dolgozói. A két buszos szakszervezet arra szólítja fel a fõvárosi önkormányzatot, hogy a menetrend és a járatritkítások kérdéseiben ne hozzanak olyan döntést, ami az utasok számára káros, vagy a cég dolgozóinak érdekeit sérti. Amennyiben a városháza nem enged, a szakszervezetek „kemény és határozott fellépésre” kényszerülnek.

Eger: tilos a kórház elõtt tüntetni
Megtiltotta a rendõrség az egri Markhot Ferenc Kórház megtartásáért, a megyeháza elé tervezett tüntetést. A város fõkapitánya arra hivatkozott, hogy a korábban megrendezett két demonstráció veszélyeztette a közgyûlés zavartalan menetét.

Véres kurd újév
A török hatóságok az idén nem engedélyezték, hogy a kurdok nyilvánosan ünnepeljék meg március 21-én újévüket, a Newrozt. Ennek ellenére több tízezren vonultak utcára, az ünnep országszerte politikai megmozdulásokba csapott át: a tüntetõk az iraki kurd területek elleni offenzíva leállítását és Abdullah Öcalánnak, a Kurd Munkáspárt vezetõjének szabadon engedését követelték. A rendõrség a tömegbe lõtt, több százan sérültek meg, két tüntetõ a helyszínen életét veszítette. Washington nem ítélte el a vérfürdõt.

Zjuganov: mindenkinek dolgoznia kell!
„El kell felejteni a bürokratikus vezetési módszereket, megengedhetetlen, hogy a párt vezetõi irodáikból irányítsanak, az utcai megmozdulásokon, kampányokban csak tessék-lássék vegyenek részt” – mondta az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának múlt hétvégi értekezletén Gennagyij Zjuganov, az elnökválasztást értékelve. Az ORFK elnöke kulcskérdésnek nevezte a párt szervezettségének növelését és fiatalítását. Zjuganov szerint nincs kifogás arra, ha valaki nem végzi el a rá bízott feladatot.

NATO-ellenes tüntetések Európában
Németországban a múlt hétvégén több ezren vettek részt a hagyományos húsvéti békemenetekben. Stuttgartbanés Düsseldorfban mintegy ezer-ezer fõs tömeg gyûlt össze. Brüsszelben õrizetbe vettek körülbelül 150 háborúellenes tüntetõt. A rendõrök vízágyúval tartották távol a NATO-központ területétõl a több ezres tömeget, amely az iraki és az afganisztáni háború, valamint az atomfegyverek ellen tiltakozott.


TÜNTETÉS A CSEH KÖVETSÉGNÉL
2008. MÁRCIUS 29., 16 ÓRA

A Munkáspárt és a Baloldali Front szombaton a Cseh Köztársaság Nagykövetsége előtt tiltakozik a csehországi kommunista-ellenes kampány, a cseh kommunista ifjúsági szövetség betiltása ellen. A Kommunista Ifjúsági Uniót tavaly a cseh belügyminisztérium illegálisnak nyilvánította. Nem sokkal később támadások kezdődtek a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja ellen is. A két szervezet ellen indított támadás nem csak antikommunista, a minisztérium által kezdeményezett intézkedések sértik az emberi jogokat is. Európában nem ez az első eset arra, hogy támadják a kommunista ideológiát. Ezt mi, magyar kommunisták sem hagyhatjuk Ezért nagyon fontos, hogy minél többen tiltakozzunk, hiszen itt nem csak a csehországi helyzetről, hanem rólunk is szó van. A tüntetés helyszíne: Budapest, VI. kerület, Rózsa utca 61. (közel a Kodály Köröndhőz).


A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztõbizottság. Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61.; Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423;
A Szabadság e-mail címe: info@aszabadsag.hu; internetcím: www.aszabadsag.hu
Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató; ISSN 0865-5146

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu