A BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI PÁRTTAGÉRTEKEZLETHEZ

Kedves Elvtársak!

Budapest kommunistáinak életében fontos esemény lesz e hét szombatján. A budapesti párttagság közös értekezletre, közös eszmecserére jön össze, hogy áttekintse a Munkáspárt 22. kongresszusa óta eltelt időszak tapasztalatai és döntsön mindarról, ami ránk vár 2010-ig.
  Budapest és Pest megye nélkül a parlamenti választásokon akár csak minimális eredményt sem tudunk elérni. Emlékezzünk vissza! 2006-ban az MSZP felismerte, hogy a Pest megyei listánk gyenge, éppen annyi egyéni jelöltet állítottunk, amennyi a listához kell. Az MSZP egész egyszerűen jogi eszközökkel kilőtte egy emberünket, ezzel egyszerre szétzúzta a Pest megyei listát, és súlyos csapást mért az országos listánkra is, hiszen ebben a nagy megyében nem lehetett a pártra szavazni.
  Sikerült-e 2006 vége óta javítani ezen a helyzeten? Igen, haladunk előre, de ha tízszer ilyen gyorsan mennénk, akkor is kevés lenne. Nézzük a tényeket!
  Létrejött a Nagy-Budapesti Elnökség. Neki kell irányítania a fővárost és a megyét. Ebből a célból régiókat hoztak létre. A helyzetben van némi javulás, de nem alapvető. Hiába olvasztottunk egybe erős és gyenge kerületeket, ettől a gyengék nem lettek erősebbek. Pest megyében hiába hoztunk létre régiókat, ha azokban nincsenek vezetők, és a Nagy-Budapesti Elnökség sem tud naponta kimenni a térségbe. A körülményeket jól mutatta a népszavazási aláírásgyűjtés. Az első körben sikerült 13 és fél ezer aláírást összeszedni, ami akár szép is lehetne, ha nem tudnánk, hogy ez néhány szorgalmasan dolgozó kollektíva munkájának eredménye. És a többiek?
  Világossá vált, hogy tagjainknak csupán egy töredéke jelent aktív, harcra képes erőt. Rájuk számíthatunk az ünnepségeken, tüntetéseken, s ez jó dolog. Az is világossá vált, hogy az aktív erőink a kerületekben vannak szétszórva, elaprózva, s nem tudjuk őket egy-egy nagy közös feladatra koncentrálni. Ezt mutatta a XI. kerületi és a Pest megyei időközi választás, amikor is egyik helyen sem tudtuk a kopogtatócédulákat összegyűjteni.
  Nagy-Budapest térségében is kineveztük a Központi Bizottság képviselőit. Jobban mondva, egy listára felírtunk neveket. A 2006-os tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a személy kiválasztása önmagában semmit sem jelent. Kemény munkával fel kell építeni a KB-képviselőinket. Nagyon sokat kell dolgozni azért, hogy képviselő-jelöltként indulhassanak, és meglegyen a 750 kopogtatócédula. A mostani KB-képviselőink zöme nagyon értékes ember, de még messze van a céltól. Nem értik a feladatukat, nem tesznek semmit A Szabadság terjesztéséért, a párt politikai jelenlétének erősítéséért. A budapesti kerületekben eddig szervezett elnöki látogatások világosan mutatják ezt a helyzetet. Ha ezen nem változtatunk, 2010-ben Budapesten listát sem fogunk tudni állítani.

Mire van szükség?

A Munkáspárt tagsága és vezetése azt várja a nagy-budapesti kommunistáktól, hogy amit vállaltak a 22. kongresszuson, azt végezzék is el. A párt helyi vezetői és aktivistái erősítsék meg, hogy 2010-ig minden nehézség, fáradság, gond ellenére becsülettel dolgoznak. Ahol ezt akármilyen ok miatt nem akarják, ott azonnali váltásra van szükség.
  A párt közös érdeke az, hogy a Nagy Budapesti Elnökség erősebb, hatékonyabb szervezet, igazi politikai központ legyen. Azok vállalják ezt a munkát, akik valóban hajlandóak áldozatokat vállalni, lemondani szabad idejük jelentős részéről, anyagilag jelentősen támogatni a pártot! Nagy-Budapest vezetőinek személyes példamutatásukkal kell az élen járni, lelkesíteni és magukkal ragadni az aktivistákat, tagjainkat.
  Gyökeresen meg kell változtatni a KB-képviselők tevékenységét. Ráadásul a lehető legrövidebb időn belül! A KB-képviselő legyen gazdája a térségének. Kapcsolódjon be az önkormányzati munkába! Legyen véleményünk a kerület, a térség saját kérdéseiről! Kezdeményezzünk! Jó példákat látunk erre Csepelen, a Ferencvárosban és másutt az országban is. Kövessük, utánozzuk a sikeres példákat! A Nagy-Budapesti Elnökségnek nem lehet fontosabb feladata, minthogy irányítsa, képezze, nevelje a KB-képviselőket. Ez egyszerre biztosítja a párt politikai jelenlétét és segíti a választásokra való felkészülést.
  Abból kell kiindulni, hogy Nagy-Budapest tagságának nagy része idős elvtársainkból kerül ki, akik már kevesebbre tudnak vállalkozni. Számítsunk ezekre az elvtársakra! Számítsunk abban, amit erejük még enged elvégezni! Vigyük el hozzájuk A Szabadságot! Sokan vannak még, akik azért nem tudnak előfizetni, mert nem jutunk el hozzájuk. Magyarázzuk el nekik, hogy milyen fontos ma a pártot pénzzel támogatni! Sokan azért nem támogatják a pártot, mert nincs velük élő kapcsolat. Tájékoztassuk őket mindennapi harcainkról, de a napi munkát ne rájuk építsük!
  Jobban hasznosítsuk az aktív, harcra képes tagjainkat! A nagy-budapesti gárda a párt egyetlen harcképes egysége ma a fővárosban. Együtt nagy erő lehet, külön-külön csak szétaprózódunk. Közösen, budapesti, sőt nagy-budapesti méretekben adjunk feladatokat a május elsejei felvonulásban és más rendezvényekben! A gárda tagjait mozgósítsuk a budapesti és kerületi akciókra! Tanítsuk meg elvtársainkat más kerületekben, közös budapesti akarattal dolgozni. 2010-ben enélkül semmit sem érünk el. Ez is a városi vezetés feladata, és most kell elvégezni.
  Segítsük a Baloldali Front budapesti szervezetének megerősítését! A Front kongresszusa ezt elhatározta, a Front ve-zetése akarja, nekünk segítenünk kell. A Front több megyében és városban a Munkáspárt megerősítésének, sőt túlélésének döntő ereje. Ez elkerülhetetlen a fővárosban is.
  A párt Központi Bizottsága, Elnöksége számít Budapest és Pest megye minden kommunistájára. Bizalommal van a Nagy-Budapesti Elnökség iránt. Ez azt jelenti, hogy a párt országos vezetése a jövőben is ott lesz a budapestiek mellett. De nem lehetünk elnézőek, ha mulasztásokat, lassúságot, tehetetlenséget tapasztalunk. A pártért ugyanis közösen viseljük a felelősséget, de a munkát kinek-kinek magának kell elvégeznie.

Sok sikert, elvtársak, hitet, meggyőződést, lelkes munkát kívánunk!

MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT ELNÖKSÉGE