Gyurcsány Ferenc, kormányfő és pártelnök a minap bombasztikus bejelentést tett: lehetővé kell tenni a proletár számára, hogy részvényeket vásároljon, miáltal felemelkedhet a polgárság soraiba. Azt hiszem, ezzel a bejelentésével nem találta fel a spanyolviaszt, mert előtte már a fejlett tőkés országokban hasonló ajánlatokkal fosztották meg a nem-burzsoá elemeket megtakarított pénzüktől. Ám fogadjuk el, hogy megindul egy nagy invázió a tőzsde felé. Polgárrá válik-e a munkás? Aligha!
  Polgárnak lenni meghatározott helyet jelent a társadalmi munkamegosztásban, jelenti a termelési eszközök birtoklását, jelent egy meghatározott életformát, kultúrát, gondolkodásmódot. Vagyis: jelenti a kapitalizmus kizsákmányoló osztályához való tartozást, mert a polgár, a tőkés, a burzsoá, a kapitalista szinonimák. (A polgár nem tévesztendő össze a citoyennel, ami inkább a polgártárssal, állampolgárral egyértelmű.)
  A szocialista miniszterelnök falrengető találmányával nem a burzsoáziát akarja szaporítani, mint inkább a polgári lét érzetét, illúzióját felébreszteni, s ezzel érdekeltté tenni a rászedett proletárt a kapitalizmus fennmaradásában és erősítésében. Ezek a szirénhangok leszerelik az osztályharcot (legalább is ebben reménykednek a tőkés rend apologétái), megkönnyítik a valódi burzsoák számára a tőkefelhalmozást. Kétlem, hogy egy ilyen manipuláció felgyorsítaná a polgárosodás folyamatát. Inkább a társadalom elszegényedéséhez, a piac zsugorodásához vezet, hiszen a hiszékeny dolgozót (ha sikerül is őt megnyerni a kapitalista cselszövéshez) a vásárlókészség csökkentésére, tartalékainak „befektetésére” ösztönzi. Önmagán fog takarékoskodni (a megtollasodás reményében), hogy valójában a tőkést gazdagítsa. Átmenetileg, vagyis rövidtávon az új részvényes társadalmi bázisa lehet a réginek.
  Egyes teoretikusok szerint, a polgárosodás folyamata már az „átkosban” megindult, amikor sokan tudtak telket, gépkocsit, saját házat-lakást vásárolni. El kelloszlatni egy „tévedést”: a személyi tulajdont nem szabad a magántulajdonnal ösz-szetéveszteni. Az egyéni tulajdonon belül a határok ilyetén összemosása ugyancsak álságos mesterkedés: a Kádár-rendszerben egyre több munkás vásárolt autót, házat, telket, anélkül, hogy átlépte volna a proletár-burzsoá „szakaszhatárt”. Résen kell lennünk, ha nem akarjuk, hogy a mézesmadzagtól elakadjon a lélegzetünk.

HEGEDŰS SÁNDOR

HÁNYSZOR CSENGET MÉG A PÉNZES POSTÁS?

Az elmúlt napokban felreppent egy hír a Magyar Posta tájékáról, miszerint folyószámlára akarják utalni az eddig házhoz kézbesített nyugdíjakat, és mindezt a Posta új szolgáltatásával, a Posta Nyugdíjszámlával kívánják megoldani. Természetesen a lakossági tájékoztatást és meggyőzést elsősorban azoknak a kézbesítőknek kell megoldaniuk, akiknek a mindennapi megélhetése a nyugdíjasoktól is függ.
  Nézzük meg, mi igaz ebből, és mi áll a háttérben. Ténykérdés, hogy mindenféle pénzforgalom kizárólag banki átutalásra való terelése néhány éven belül megvalósul.
A munkabér kifizetések döntő többsége ma már folyószámlára érkezik, és semmilyen hitelt sem adnak már e nélkül. A bankszámla egyenlege bármikor ellenőrizhető, letiltható, zárolható. Ha csak a jogos béredhez akarsz hozzájutni, akkor is fizetsz kártyadíjat, számlavezetési, készpénzfelvételi és még ki tudja, milyen díjakat. Ez hatalmas haszon a bankszférának.
  Tény az is, hogy a Posta minden hagyományos piacáról kivonul. Postahivatalok százait zárják be, vagy adják magánvállalkozásba.
A levélforgalom privatizálása félúton van, a csomagküldés már rég nem monopólium, és a postai piacnyitással többek között a Posta pénzforgalma is megszűnik. A kormány megígérte, hogy ebben az esetben átvállalja a számlavezetés költségeit a rászorulóktól. Ebben a versenyben az OTP lesz a kedvezményezett.
  Ezt szeretné megelőzni a Posta, pontosabban a mögötte álló stratégiai partner, az Erste Bank. Az a közel másfél millió nyugdíjas, akinek a Posta mai napig háznál kézbesíti a nyugdíjat, óriási lefedetlen piacot és hasznot kínál. Ennek megszerzésére találták ki a Posta Nyugdíjszámlát, ezt a felemás konstrukciót, amely szerint a nyugdíj egy kisebb részét a számla mellett továbbra is házhoz viszi a postás.
  Józan paraszti ésszel kérdem, ki lesz az, aki várja a postást, és utána elmegy a bankba az átutalásait intézni? Senki. Hogy ezek után mi lesz a postásokkal? A piacnyitás a postások ötven százalékának az állásába kerül. Tényleg ezt akarjuk?

GILICZE ATTILA