AKI NEM VÁLOGATJA VÉLEMÉNYÉT

– Mi hozott, mi tart a pártban?

– Zuglóból indultam nagyon tisztességes, a szocializmusért tevő és azért elkötelezett szülők gyermekeként. Az út először Angyalföldre, egy satupadhoz vitt. Ma is sokszor mondom: „én angyalföldi vagyok”. Az a környezet adta meg a tisztesség, a tiszta emberi viszonyok, az alkotás hangulatát. Itt váltam ifjúsági vezetővé, és innen indulhattam egyetemre. Ma is szeretetteljesen él bennem a Váci út és a Lehel út közötti üzem, a stílus, a tartás. Ez persze a mai Zuglóban is el­várt forma, így ezzel a helyzettel jól megvagyok.

– Hosszú ideig politikai munkás voltál…

– Képletesen két helyre kerültem a satupadtól, az egyik a már említett egyetem, a másik a politikai munkásság. Mindkettő valóságos kiteljesedést hozott számomra. Megismerhettem a küzdelem és öröm minden bugyrát. Talán ma is élvezem a felém áramló tiszteletet. Sajnos kevesekkel maradtam egy pártban, de mindenki elismeri: Jóska, te nem változtatgatod a véleményed. Mint majdani képviselő elfogadom, hogy minden KB-megbízottnak a maga helyén sokkal többet kell tenni. Ez ma a politikai munka, ez a forradalmi feladat!

– Mi a véleményed az elmúlt idők változásaival kapcsolatban?

– Az újjászervezett pártban pedagógusként ismertek meg. A kezdeti pillanatokban nem is gondoltam, hogy mára közel 20 évi örömet hordozhatok magamban. Pontosan ott vagyok, ahol a társadalom sajátos leképeződését testközelből érzékelhetem. Kéznyújtásnyira van a hátrányos helyzetű tanuló, naponta láthatom a családjáért aggódó diákot, mint ahogy itt éltem meg, hogy naponta egyszer étkező, éhes gyerekkel találkoztam. Szerencsémre – szemben a kapitalizmus könyörtelenségével – olyan vezetésnek vagyok része, ahol a diák személye áll a gondolkodás középpontjában. Az igazgatóval ma már nem vagyunk egy pártban, de őszintén támogatom erőfeszítéseiben. Minden fellelhető forrással igyekszik a minimálisra csökkenteni a tanulók költségeit és az ellátást javítani.
  Közoktatási kérdésekben a párt álláspontját képviselem. A pedagógus munkacsoport közös gondolkodásának eredménye: az 1985 óta erőteljesen és folyamatosan liberalizált közoktatást normális mederbe kéne terelni. A mai állapotokat tragikusnak tartom. Ami most van az rossz a tanárnak, rossz a gyereknek és rossz a társadalomnak. Még nem tudok véleményt mondani az új oktatási programról, de a közeljövőben összegezzük véleményeinket.

– Mivel töltöd a szabadidőd?

– Nem tagadhatom, ebben nem vagyok példamutató. Helyzetemből adódóan szinte nincs szabadidőm. A pihenés sokszor a kedd délelőtti politológia órára való készüléshez való hozzáolvasást jelenti.

– Mit olvastál mostanában? Mit néztél?

– Tudom, hogy az általános műveltség ügyében van mit pótolnom. Ady, József Attila, Radnóti és Váci Mihály egy világot jelent számomra, de világnyi távolság választ el Pilinszkytől, munkásságát mégis tiszteletteljes érdeklődéssel figyelem. Kedvenc színházam a Víg és a József Attila. Szeretem a balettet, éppen úgy, mint a modern táncművészetet megjelenítő Győri balettet. Szívesen hallgatom Strauss polkáit. fiatalként Beatles, Abba és Metró-kedvelő voltam, bár soha nem volt hosszú hajam. Szeretem A Szabadságot. Korszerűnek tartom. Tetszik a Balszemmel-rovat, amiben benne van az elnökség mindenkori véleménye. Az ideológiai sarok felkelti a tagok érdeklődését több téma iránt. mostani szerkesztési stílusa igen jó. Nagy elismeréssel adózom azoknak, akik ezt a lapot fillérekből hozzák létre. Ez a lap és ez a párt, ahol az ember kiteljesedhet, és azt teheti, amit szeret.

– Ha találkoznál az aranyhallal, mi lenne a három kívánságod?

– Nem hiszek az aranyhalban. Tudom, hogy fog élni még az emberiség szocializmusban. Tudom, hogy leszünk még nagy párt. Az ifjúságban meg fog je­lenni, éppen a sajátos radikalizmusából és türelmetlenségéből kifolyólag, az akarat, amely nem hagyja elveszni azt, ami jár nekik.

– Van vörös inged?

– Természetesen van. Kezdettől fogva támogattam. Szükséges egy külső megjelenítési forma is, ami hovatartozásunkat tükrözi.

– A család mit szól a pártmunkához?

– A valamikori KISZ-apparátusos feleségem, akkor csalódott volna, ha másképp léptem volna. Örül, hogy nem vagyok hajlandó más úton járni, másképp gondolkodni. A fiam sajnos nincs köztünk, de baloldali gondolkodású.

FOGARASI ZSUZSANNA