VÉDNÖKSÉG A MÁRTÍRSÍROK FELETT: LŐWY SÁNDOR

GYILKOLTAK

A Munkáspárt nagy-budapesti szervezetei védnökséget vállaltak a Fiumei úti sírkertben, a Munkásmozgalmi Panteonnál található mártírsírok gondozása felett. A Szabadság újságban ezen a héten Lőwy Sándort mutatjuk be.

Egyik legtragikusabb sorsú ifjú kommunista harcosunk. 23 esztendős volt mindössze, amikor Horthy pribékjei fondorlatos és kegyetlen módon meggyilkolták. Rö­vid élete a mozgalomé volt, s maradandó emléke példaként állítható a munkásosztály és hazája javáért tenni akaró fiatalságunk elé.
  1906. február l2-én Mádon látta meg a napvilágot, 1l éves korában költözött családjával Kassára. Ebben a polgárosodó-iparosodó városban már bimbózott a proletármozgalom. Sorra alakultak a munkásotthonok, ahol a kétkezi dolgozók rendszeresen találkozhattak szaktársaikkal, hogy egy korsó sör mellett megbeszéljék gondjaikat, vágyaikat, és kielégítsék kulturális igényeiket. Lőwy Sándor még gyermek, de már előszeretettel látogatta e helyeket, ahol érdekes emberek társaságában megismerkedhetett a felnőttek mindennapos, keserves életével. Génjeiben hordozta a szegények iránti együttérzést, így hamar elkötelezte magát a kisemmizett emberek ügye mellett. l5 évesen lépett be a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségbe. Ezek a trianoni békediktátum aláírása és életbe lépése utáni idők voltak, amikor már nem Horthyék és verőlegényei határolták be a dolgozók mozgásterét, hanem a Masaryk-Benes-féle polgári demokrácia. Ez a rezsim közbülső helyet foglalt el Nyugat és Kelet között, némi – erősen ellenőrzött – legalitást engedélyezve az antikapitalista irányzatoknak, mozgalmaknak.
  A tizenöt éves Lőwy közegében hamar kitűnt szervezőkészségével és szónoki képességeivel, így rohamléptekben haladt előre a funkciók lépcsőzetén. 18 évesen már a szlovákiai ifjúsági mozgalom vezetője. A Kommunisták Magyarországi Pártja Berlinbe küldte pártiskolára, majd annak elvégzése után, l926 májusában Budapesten a KIMSZ munkásalosztályának tikára lett. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt ifjúsága körében ugyancsak vezető szerepet játszott. A KMP Központi Bizottságának tagja is volt. Ebben a minőségben vett részt a párt l926. évi bécsi plénumán. Szervezői tevékenységének sikerét mutatta, hogy Magyarország nagyobb városaiban sorra alakultak az új legális párt, az MSZMP ifjúsági csoportjai. ”Tündöklése” Horthy Magyarországában nem tarthatott sokáig: 1927. februárjában, sok kommunista harcostársával együtt letartóztatták.
  Tizenhét napon keresztül válogatott kínzásoknak vetették alá, de így sem tudták vallomásra bírni. Statáriális bíróság elé állították, hogy ügyük végére mielőbb pontot tegyenek, ám a nemzetközi tiltakozás meghátrálásra kényszerítette a Bethlen-kormányt: perüket a „rendes” bíróság elé utalta. l927. novemberében, ügyük tárgyalásán a nagy októberi szocialista forradalom fennállásának tizedik évfordulóján a Szovjetunió mellett tüntettek.
  Lőwy Sándort három és félévi börtönnel sújtották, melyet Vácon kellett letöltenie. Nehéz helyzete ellenére sikerült a Kassai Munkáshoz eljuttatni írásait, melyek meggyőződésének töretlenségét bizonyították.
  1929. októberében, a magyar fegyintézetekben uralkodó tűrhetetlen állapotok miatt a politikai elítéltek éhségsztrájkba kezdtek. Ennek letörésére mesterséges táplálással akarták a foglyokat jobb belátásra bírni. A rabkórházban a Lőwy Sándorba erőszakolt gumicsövet, melyen keresztül a tejet juttatták volna el a gyomrába, tudatosan a tüdejébe eresztették. Lőwy Sándor nagy kínok közepette, az éhségsztrájk hetedik napján, 1929. október 29-én belehalt a „kezelésbe”. Amit a statáriális bíróság nem tudott elérni, azt elérte a váci fegyház orvosa, s Sztaron Sándorhoz hasonló sorsra juttatta.
  Vas Zoltán írja visszaemlékezéseiben (Tizenhat év fegyházban): „A Kommunisták Magyarországi Pártjának két új mártírja van. Sohasem feledjük el harcostársainkat, Lőwy Sándorunkat és Sztaron Sándorunkat.”

HEGEDŐS SÁNDOR