190 ÉVE SZÜLETETT MARX KÁROLY          

Marx és Engels emlékműve, amelyet a rendszerváltók
eltávolítottak és a szoborparkba száműztek

Ki az az ember, akinek sírjánál 1883-ban összesen csak tizenegyen voltak? Ki az az ember, akinek csak az Interneten ma már 6,2 millió oldalát találjuk? Ki az az ember, akinek neve egyetlenként került bele a kommunista és munkáspártok kilencedik minszki tanácskozásának záróközleményébe? „A kommunista és munkáspártok képviselői kifejezték készségüket, hogy együttműködnek a következő irányban: rendezvényeket szerveznek annak érdekében, hogy a fiatalság Marx születésének 190. évfordulója és a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 160. évfordulója alkalmából megismerje Karl Marx eszmei örökségét.” 

Karl Marx egyike volt azon kiváló férfiaknak, akikből egy évszázad csak keveset szül. Charles Darwin felfedezte a szerves természet fejlődési törvényét bolygónkon. Marx a felfedezője annak az alapvető törvénynek, amely szerint az emberi történelem mozog és fejlődik; olyan egyszerű és világos törvény ez, hogy úgyszólván puszta kifejtése elegendő elismerésének biztosításához. De ez nem minden; Marx azt a törvényt is felfedezte, amely létrehozta a társadalom jelenlegi állapotát és nagyszabású osztálymegosztását tőkésekre és bérmunkásokra; azt a törvényt, amely szerint ez a társadalom szerveződött és növekedett, amíg csaknem túlnőtt önmagán, és amely szerint végül el kell pusztulnia, mint a társadalom minden korábbi történelmi szakaszának.
  De ez nem minden. Marx felfedezte a mai tőkés termelési mód s az általa létrehívott polgári társadalom sajátos mozgástörvényét is. Az értéktöbblet felfedezése itt egyszerre világosságot teremtett, míg minden előbbi vizsgálat, a polgári közgazdászoké csakúgy, mint a szocialista kritikusoké, a sötétben tévelygett.
  Marx mindenekelőtt forradalmár volt. Igazi élethivatása az volt, hogy valamilyen módon közreműködjék a tőkés társadalom és az e társadalom által létrehozott állami berendezkedés megdöntésén, hogy közreműködjék a modern proletariátus felszabadításán, amelyet elsőként ő ébresztett helyzetének és szükségleteinek tudatára, felszabadulása feltételeinek ismeretére.
  A harc volt az eleme. S harcolt olyan szenvedéllyel, olyan kitartással, olyan sikerrel, mint kevesen. A harc a bérmunkások osztályának felszabadításáért a termelés jelenkori tőkés rendszerének bilincsei alól, ez volt az ő igazi közege, és sohasem létezett nála aktívabb harcos. Évtizedes szervező munkáját megkoronázta a Nemzetközi Munkásszövetség megalapítása, amelynek elismert vezére volt 1864-től 1872-ig. A Szövetség külső látszatra megszűnt, de valamennyi európai és amerikai civilizált ország munkásainak testvéri köteléke egyszer s mindenkorra fennáll és külső formális egyesülés nélkül is tovább él.
  Karl Liebknecht mondta Marxról a következőket: Legrégibb barátja és küzdőtársa az évszázad leggyűlöltebb emberének nevezte Karl Marxot. Ez így van. Ő volt a leggyűlöltebb, de ő volt a legszeretettebb is. A leggyűlöltebb a nép elnyomói és kizsákmányolói részéről, a legszeretettebb az elnyomottak és kizsákmányoltak részéről, amennyiben tudatában vannak helyzetüknek. Az elnyomottak és kizsákmányoltak serege szereti Marxot, mert Marx szerette őket és halhatatlan érdeme, hogy a proletariátust, a dolgozó nép pártját megszabadította a frázistól és megadta neki a tudomány erős, semmi által meg nem ingatható alapját.
  A tudomány alapja, amelyet Marxnak köszönhetünk, képessé tesz bennünket arra, hogy az ellenség minden támadásával dacoljunk, és a harcot, amelyre vállalkoztunk, egyre növekvő erőkkel folytassuk.
  Marx a szociáldemokráciát szektából, iskolából párttá tette, azzá a párttá, amely már most legyőzhetetlenül küzd és kivívja a győzelmet.
  Marx a proletariátusé. Egész életét a világ proletárjainak szentelte. A világ gondolkodóképes és gondolkodó proletárjai hálás tisztelettel és szeretettel vannak iránta.
  Cselekedni kell, minden erővel arra törekedni, hogy a lehető leggyorsabban megvalósuljon mindaz, amire tanított, és amire törekedett.
  Az orosz szocialisták már halálakor elismerték a kor valamennyi szocialistája közül kimagasló mesternek. Az orosz nyelv volt az első, amelyre lefordították a Tőkét, a jelenkori szocializmusnak ezt az evangéliumát. Az orosz egyetemek diákjai elsőként hallgathatták meg e hatalmas gondolkodó elméleteinek rokonszenvező kifejtését.
  Még azoknak is, akik a Nemzetközi Munkásszövetség megalapítójával gyakorlati szervezeti kérdéseket illetően ellentétben álltak, mindenkor meg kellett hajolniuk a felhívás előtt, amelyet Marx életre szóló barátjával, Engelsszel együtt világgá kiáltott:
  »Világ proletárjai, egyesüljetek!«
  Neve és műve élni fog századokon át!
  „Fel sem mérhető, mit vesztett ebben a férfiúban az európai és amerikai harcos proletariátus, mit vesztett benne a történelem tudománya. Nagyon is hamar érezhetővé lesz az űr, amelyet ennek az óriásnak a halála hátrahagyott” – mondta barátja, Engels Karl Marx sírjánál 1883-ban.

BENYOVSZKY GÁBOR