A MUNKÁT MA KELL ELKEZDENI!

Beszélgetés RÉPÁSI ZOLTÁNNAL, KB-KÉPVISELŐVEL, A BALOLDALI FRONT fővárosi ELNÖKÉVEL

„Egyenesség, tiszta beszéd, hűség az elveinkhez” – Répási Zoltán karakán ember, véleményét bármikor, bárkinek egyenesen megmondja. A Munkáspárt KB-képviselőjeként, a Baloldali Front fővárosi elnökeként május elseje sikeres lebonyolításában is oroszlánrészt vállalt.

– Mi hozott a pártba, mi tart itt?

– Azt mondhatom, a tenni akarás, a dinamikus életszeretet és az igazság győzelmében való hit hozott és tart itt. Mindig „pörög az agyam” valamin, így sokszor képtelennek látszó dolgok jutnak eszembe, amikről később kiderül, mégsem olyan eszementek: sokukat már vagy én, vagy ismerőseim megvalósítottak belőlük. A párt pörgésem egyik célállomása. Néhány évvel ezelőtt Miskolcon csatlakoztam a Munkáspárthoz, 2007 nyaráig ott is éltem, és ott erősítettem a mozgalmat.
  Tekintettel a súlyos káderhiányra, igen hamar bekerültem a mélyvízbe, feladatok sokaságát kaptam városi elnökünktől, Fülöp Józsefnétől. Létrehoztam és szerkesztettem a párt borsodi szervezetének in­ternetes honlapját, s összeállítottam egy kommunista linkgyűjteményt, a www.kommunizmus.lap.hu-t. Ennek az oldalnak több tízezer látogatója volt eddig. Mindenki figyelmébe ajánlom, hogy rengeteg kihasználatlan, ingyenes reklámhellyel rendelkezünk rajta.

– A családod mit szól a tevékenységedhez?

– Hallgatólagosan tudomásul veszi. Nem rendelkezem kommunista gyökerekkel, mélyen hívő, katolikus családból származom. Keresztény hitben neveltek, de már jó ideje nem vagyok vallásos - viszont tisztelem mások meggyőződését.

– Mi a legfontosabb érték az életedben?

– Elsősorban az egyenesség, a tiszta beszéd. Mindig megmondom, ha valamit másképp látok, valamiről eltérő a véleményem. Soha nem köntörfalazok. Kritikáimat építő jellegűnek tartom, és fontosnak, hogy a hibákat együtt kijavítsuk. Természetesen kimagasló érték, hogy kitartsunk elveink mellett.

– Mit olvastál mostanában? Milyen filmeket néztél?

– Hatszáz kötetes könyvtáram van. Sajnos elég kevés időm jut olvasásra, de minden este belevágok. Főleg a gazdasági és a kertészeti szakirodalom érdekel. Rendszeresen olvasom A Szabadságot és a HVG-t. Filmeket nem nézek, mivel minden reggel négykor kelek, így esténként szinte azonnal elalszom.

– Van vörös inged?

– A mozgalom beindítása előtt, már a kongresszuson is vörös ingben voltam. Jó ötletnek tartom a rendszeresítését. Minden rendezvényen lelkesítő szín, egységességet, összetartozást mutat.

– Mik a személyes tapasztalataid az elmúlt idők változásaival kapcsolatban?

– A jelenlegi rendszer nagyon sok embert kiszipolyoz, nemcsak a munkásokat, a vállalkozókat is, akiknek csak rendkívül szűk csoportja él jól. Egy új, magyar vállalkozónak lehetetlen talpon maradni, nem támogatja senki. Az állam, ha egyik kezével ad, a másikkal kétszer annyit vesz vissza. A magyar társadalom legnagyobb része ennek a rendszernek az áldozata.

– Mivel töltöd a szabadidőd?

– Amikor van ilyen, a pártmunkával. Töröm a fejem és megvalósítom az ötleteimet. Egy évvel ezelőtt, május elsején, Miskolcon nyitottunk egy „Politikai Palacsintázó Sátrat”, olyan nevű palacsintákkal, mint Kádár Elvtárs kedvence, Balos, Jobbos, Liberális, Mint a mókus vagy Rendszerváltás. Bejött! Az emberek megálltak, nézelődtek, nevetgéltek, mi pedig a kezükbe nyomtuk a tízezer példányban kinyomtatott szórólapjainkat.
  Mikor kell, kopogtatócédulát gyűjtök. Bebizonyítottuk, ha az elvtársakkal közösen, közös céljainkért dolgozunk, sikeresek lehetünk. Ennek eredményeként, képviselőjelöltként átestem a média-szereplés tűzkeresztségén is.

– A Baloldali Front frissen választott budapesti elnöke is vagy. Mik a terveid?

– Amellett, hogy mostanában rengeteg munkám volt, szállítottam a front anyagait, ahová kellett, Salgótarjánba éppúgy, mint a Városligetbe. Ez idő alatt is sok hajmeresztő ötletem támadt. Ha szükséges, kellő pimaszsággal, polgárpukkasztással, büszkén vállalva hovatartozásunkat fogjuk megvalósítani céljainkat. Tudom, hogy senkit nem szabad a partvonal mellé állítani. Aki egyik munkára nem alkalmas, találunk neki másikat. Mivel azt vallom, hogy mindenki kell a csapatunkba, szeretném megkérni a párt minden tagját, hogy a környezetében élő fiatalokat – gyerek, unoka, szomszéd, rokon – szólítsa meg, adja oda a telefonszámukat, fogunk rá időt szakítani, hogy elbeszélgessünk vele.
  A harcot több fronton képzelem el. Rendezvényekkel, aktivista akciókkal, személyesen, Interneten. Létrehoztam a MyVip közösségi portálon egy kommunista klubot, amelynek segítségével több fiatal is megtalálta már szervezetünket. Várjuk mindenkinek az ötleteit, a jelentkezését. A munkát ma kell elkezdeni. Sürgős!

FOGARASI ZSUZSANNA