A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 1990 márciusában alakult. Az
egykori egységes szakszervezeti tömörülés, a SZOT helyébe szakszervezeti
tömörülések léptek. Az MSZOSZ a legtöbb szervezetet tudta egységes szervezetbe
fogni. Az MSZOSZ elsősorban a versenyszférában működő szakszervezetek
szövetsége. Tagjai sorában a közszolgálat és a közszolgáltatás, a média és az
oktatás területén működő szakszervezetek is megtalálhatók.
Az MSZOSZ egyenjogú és önálló országos szakmai, iparági, ágazati
szakszervezetek, illetve országos szövetségeik szövetsége. Az MSZOSZ-t 38
szakszervezet alkotja. Köztük olyan szakszervezetek, mint a Bánya- és
Energiaipari Dolgozók Szakszervezete, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete, a
Textilipari Dolgozók Szakszervezete, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a
Vasutasok Szakszervezete, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete,
Konzervipari Dolgozók Szakszervezete, Postás Szakszervezet, Ruházatipari
Dolgozók Szakszervezete és mások.
A Szövetség alapvetően ágazati elven szerveződik, ugyanakkor regionális, megyei
és kistérségi szervezeteket is létrehozott. Az MSZOSZ tagszervezetei az aktív
munkavállalók mellett a szakmunkás tanulókat, a munkanélkülieket és a
nyugdíjasokat is tagjaik sorába szervezik.
A történelmi hagyományoknak megfelelően, elsősorban munkahelyen szerveződnek a
szakszervezeti alapszervezetek, az utóbbi években azonban területi
alapszervezetek is létrejöttek. A szervezet működése az ország egész területére
kiterjed.
A szövetség korszerűsítése, a működés modernizálása érdekében mélyreható
szervezeti és tartalmi átalakulási folyamat indult, amelynek célja a tagság felé
nyitott, szolgáltató jellegű, a nyomásgyakorlásra alkalmas ágazati
szakszervezetek egymással szolidáris szövetségének kialakítása. A rétegek
sajátos érdekeinek megjelenítése érdekében, önszerveződéssel rétegszervezetek
jöttek létre az MSZOSZ keretén belül, így az MSZOSZ Női Választmánya, a
Nyugdíjas Szövetség, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség.
Az MSZOSZ kezdettől fogva az MSZP politikai vonalához állt közel. Az első
ciklusokban számos szakszervezeti vezető vállalt országgyűlési képviselői
tisztséget az MSZP színeiben.
A Munkáspárt mindig támogatta a szakszervezetek, ezen belül az MSZOSZ
érdekvédelmi harcát. A Munkáspárt és az MSZOSZ viszonyára az elmúlt két
évtizedben jelentős hatással volt az MSZP és a Munkáspárt viszonya. Ha szorosabb
volt a viszony az MSZP-vel, szorosabb lett a viszony az MSZOSZ-szel is. Így az
1998-ban Thürmer Gyula meghívást kapott az MSZOSZ kongresszusára, 2001-ben
Sándor László, akkori MSZOSZ-elnök ellátogatott a Munkáspárt székházába. A
későbbiekben a Munkáspárt határozottan bírálta az MSZP-kormányok neoliberális
gazdaságpolitikáját.
A Munkáspárt figyelemmel kísérte az MSZOSZ változásait, de egyelőre még nem jött
létre találkozó Pataky Péter új elnökkel.
2007-ben a Munkáspárt részt vett több olyan akcióban, amelynek részese volt az
MSZOSZ is. A Munkáspárt is támogatta az üzletek vasárnapi zárva tartására
vonatkozó elképzelést.
November 10-én a Munkáspárt - hosszú évek óta először - részt vett azon a
tiltakozó gyűlésen, amelyen a szakszervezeti tömörülések emelték fel hangjukat
az egészségügyi törvénnyel szemben.
