A VIT-ek története: Prága, 1947

Mozgalom

A prágai VIT emblémája

Az első Világifjúsági Találkozót 1947-ben, az akkori Csehszlovák Köztársaság fővárosában, Prágában tartották meg. Az első VIT-en a világ 72 országából 17 ezer fiatal vett részt. Az esemény jelszava: „A nemzetközi barátsággal és az újjáépítéssel az ifjúság a békét építi!”

A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség azért döntött a prágai helyszín mellett, hogy megemlékezzenek 1939 októberének és novemberének eseményeire, amikor több ezer fiatal cseh tüntetett összefogva az ország náci Németország általi megszállása ellen. A tüntetésre elnyomással válaszoltak a nácik, bezárták a felsőoktatás intézményeit, több, mint 1850 diákot letartóztattak, és közülük 1200-at náci koncentrációs táborokba szállítottak.

A VIT résztvevői tiszteletüket fejezték ki Lidice és Ležáky városának, amiket teljesen megsemmisítettek megtorlásul Reinhard Heydrich, német kormányzó meggyilkolásáért, aki a prágai mészáros néven vált hírhedté.

Az első Világifjúsági Találkozót 1947. július 25-én a prágai Strahov Stadionban nyitották meg 17 ezer küldött jelenlétében. 72 országból gyűltek össze ide a fiatalok, köztük a spanyolok, görögök, albánok, jugoszlávok, franciák, szovjetek.

A megnyitón, amikor a DIVSZ kék színű zászlaja a magasba emelkedett, akkor hangzott fel először a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség himnusza, amit Lev Oshanin írt és Anatoli Novikov zenésített meg. Ennek a dalnak a története is érdekes. A VIT előkészítő bizottsága akkor nemzetközi pályázatot írt ki a DIVSZ indulójára. A világ minden tájáról özönlöttek az alkotások Prágába. Mivel sokan akkor még nem tudták, hogy mi a világifjúsági találkozó ideája, a legkülönbözőbb felfogásban készült dalokkal is pályáztak. Voltak, akik egyházi zenét küldtek a zsűri elé, voltak, akik slágereket komponáltak. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, a megnyitó előtti éjszakán még mindig nem tudták eldönteni mi legyen a Fesztivál dala.

Végre, hajnali három órára már csak három mű volt „versenyben“, egy rövid cseh tömegdal, egy olasz zeneszerző népdalokra írt kompoziciója és Novikov indulója. Az utóbbi mindenkinek elnyerte a tetszését, mert általános vélemény szerint ezt fejezte ki leghűbben a VIT alapgondolatát: béke és barátság a népek között.

Ez volt minden idők leghosszabb Fesztiválja, négy héten keresztül tartott.

Az első VIT mottója - ami mai is a DIVSZ jelmondata - "Fiatalok egyesüljetek, előre a hosszan tartó békéért!" volt.

A magyar delegáció felvonulása az első VIT megnyitóján

A prágai VIT legünnepeltebb fiataljai a spanyol demokratikus ifjúság 16 tagú küldöttsége volt. Ők vonultak ki elsőként a stadion pályájára a köztársaságot szimbolizáló piros-sárga-lila zászlóikat lengetve. Ezek a fiatalok géppuska tűzben szöktek át a Pireneusokon, hogy bizonyítsák a spanyol demokratikus ifjúság él, harcol. Mindenki ünnepelte őket, és hatvannégy nyelven kiáltották, hogy "Le a Franco-fasisztákkal, éljen a nép Spanyolországa!"

Az első VIT másik nagy ünnepeltje egy José Guidó nevű argentin buenos airesi fiú volt, aki alig múlt 14 éves, és az argentin kikötői rakodó munkások tiltott szocialista ifjúsági szövetségét képviselte a VIT-en. Hajója Olaszországba érkezett, ahol az olasz fiatal munkások várták már őt, és ők vitték el tovább Prágába.

1947-ben Dél-Afrika a szabadságáért küzdött, nem akart többé a britek alá tartozni. Szabad és faji elnyomás nélküli országot akartak. V. T. Mbobo, aki egy kitűnő tanulója volt az egyik afrikai iskolának az Afrikai Nemzeti Kongresszus Ifjúsági Ligának a képviseletében érkezett a VIT-re. Nem csak Dél-Afrikát, Afrikát képviselte itt, hanem Indiát is, akikkel a 40-es években nagyon jó kapcsolatot ápoltak a hasonló brit gyarmati sors miatt.
Útja Prágába Londonon át vezetett, ahol minden indiai és dél-afrikai diák összegyűlt az üdvözlésére. A Fesztiválon rengeteg delegációval beszélt a problémáról, és itt megválasztották a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Bizottságába őt, ami egy körutat szervezett a VIT után egész Európába. A hathónapos körút során nagyon sok támogatót szerzett a dél-afrikai fiatalok számára, és ez volt a kezdete annak a rengeteg harcnak, szolidaritásnak, nemzetközi nyomásnak a briteken, ami az 50-es években még nagyobb erővel folytatódott.

Az első VIT-en 250 tagú magyar küldöttség vett részt. A magyaroké volt az a javaslat is, hogy a világ öt kontinenséről stafétabotot indítsanak futókkal Prágába. Magyarországra jugoszláv és román fiatal futók hozták el Szegedig, ahonnan a magyarok Komáromig vitték a stafétát, ahol végül az eljutott a csehszlovák fiatalokig.

Már az első VIT-en sportrendezvények, sportversenyek is voltak. Ezeken 23 ország 1500 sportolója mérte össze erejét tizenhárom különböző sportágban. Ez a szokás hagyománnyá vált.