Cikkek
 

CSEHORSZAG

 

PÁRTKONGRESSZUS CSEHORSZÁGBAN


A cseh kommunista párt kiállt a szocialista társadalom mellett

A festői Hradec Králové városban tartotta a múlt hét végén 7. kongresszusát Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja.

A 77 ezer párttag képviseletében mintegy 270 küldött vett részt. A kongresszus döntése alapján ismételten a párt elnöke lett az 54 éves jogász, Vojtech Filip, aki a szavazatok mintegy 70 százalékát kapta. A politikai vonal baloldali jellegű korrekcióját sürgető Stanislav Grospic ennek töredékét, 70 szavazatot kapott, a jobboldali revízió programját hirdető Miloslav Ransdorf 22 szavazatot. Az egyetlen női elnökjelöltre, Sona Markovara öten szavaztak. A kongresszus személyi és politikai döntései egyaránt a kompromisszum igényét fejezték ki.
  A kongresszus több dokumentumot fogadott el. Kiemelkedő helyet foglal el a „Nyilatkozat a szocializmusról” című anyag, amely a mostani kongresszus felfogását foglalja össze a 21. századi szocializmusról. Eszerint „a 21. századi szocializmus a szabad és egyenlő polgárok társadalma, szociálisan igazságos és gazdaságilag virágzó társadalom, amelynek fő célja a társadalom polgárai életének mindenoldalú javítása”. A dokumentum kimondja, hogy a cseh kommunisták mindenféle tulajdonformát támogatnának. A szocializmus gazdasági alapjának a társadalmi tulajdont tekintik, de ennek számos formáját elképzelhetőnek tartják. Gazdaságpolitikájuk lényege a „szociális gazdaság” lenne, amely nem más, mint „piacgazdaság stratégiai tervezéssel”. A dokumentum tesz néhány megállapítást arra is, hogy miként következik be a szocializmus. „Tudjuk, hogy a szocializmus csak akkor következik be, ha az emberek azonosulnak vele.” Majd így zárul a nyilatkozat: „A mi utunk a szocializmushoz demokratikus út, a többség szabad választásának útja”.
  A kongresszuson részt vett a Munkáspárt küldöttsége, Thürmer Gyula elnök és Kovács István, a KB tagja is.

 



Vojtech Filipet meggyöző többséggel választották újra
 

PÁRTDIPLOMÁCIA MAGAS SZINTEN

Thürmer Gyula a Kubai Kommunista Párt küldötteivel

A cseh kommunisták közel negyven pártot hívtak meg kongresszusukra, melyet többségük el is fogadott. Néhányan csodálkoztak ugyan, hogy Belaruszból miért van jelen a Lukasenko elnök politikáját elutasító, Kaljakin-féle párt, és miért nincs ott a Golubeva-vezette, a Lukasenko mellett kiálló és egyebekben is marxista kommunista párt, de a meghívás a szervezők joga. Az is többekben keltett ellenérzést, hogy mit csinál egy kommunista kongresszuson az az iraki „kommunista” párt, amely speciel nem az ellenállókkal, hanem az USA-barát kormánnyal működik együtt.
  A cseh párt fontos dokumentummal készült a kongresszusra. Felhívással fordultak az „európai radikális baloldalhoz”, amelyben akcióegységet javasoltak. A radikális baloldal kifejezés azért került be a mozgalom szótárába, mert a kommunista pártok egy része más-más néven tevékenykedik, és esetenként a névből nem derül ki, hogy kikről is van szó. A kommunista pártok többsége elfogadná magára nézve a radikális baloldali jelzőt, ha a furcsa fogalom használata mögött nem lenne egy másik felfogás is, amivel viszont nagyon sokan nem értenek egyet. Ha ugyanis magunkat radikális baloldalnak nevezzük, akkor kell lennie egy másik „baloldalnak” is, ez pedig a szociáldemokrácia. A pártok jelentős része azonban a jobboldal részének tekinti a mai szociáldemokráciát.
  A cseh kongresszus közös fellépést javasolt „az Atlanti Óceántól az Urálig”. Ez jó gondolat. A baj az, hogy éppen az az Európai Baloldali Párt, amelynek elnökét ünnepelt vendégként fogadták a cseh kongresszuson, hallani sem akar arról, hogy az orosz, belarusz, ukrán marxista-leninista erők megjelenjenek az európai mozgalomban.
  A kongresszus idején Thürmer Gyula megbeszélést folytatott Vojtech Filip cseh elnökkel, továbbá a kubai, a görög, a spanyol, a brazil, a szlovák, a szíriai a lengyel pártok képviselőivel.

ELGONDOLKODTATÓ TÉNYEK

A cseh kommunisták taglétszáma 2003 óta 23 ezer fővel csökkent, százezerről 77 ezerre. Nem kevésbé súlyos gond, hogy a tagság 53 százaléka 70 évnél idősebb. A párt döntően a nyugdíjasok pártja, hiszen 67 százaléka nyugdíjas. Igaz, kiemelkedő pozitívum, hogy a munkások aránya 14,6 százalék, és ez évek óta lassan emelkedő tendenciát mutat. Az elmúlt négy évben csupán 2176 új tagot vettek fel, a tagság 2,8 százalékát. A kongresszus kimondta, hogy gyakran csak szavakban folyik pártépítés. Nem folyik munka egyes szociális kategóriákban, így például a háziasszonyok, baloldali értelmiségiek, diákok között. Elgondolkodtató az is, hogy a taglétszám csökkenése, magyarán a kilépések 34 százaléka a 40 évnél fiatalabb korosztályra esik.

A cseh kommunisták a jövedelmük 0,5 százalékát fizetik tagdíjként. A kongresszus megállapítása szerint e téren nagyobb gond nincs is. 2007-ben a párt bevételeiben a tagdíjak 26,7 millió koronát tettek ki, azaz az összbevétel 14,2 százalékát. Adományból származott 19 millió korona, azaz 10,1 százalék. Az összbevétel 40,8 százaléka, abszolút összegben 76,6 millió korona az állami támogatás, amelyet a választási eredmény alapján kapnak. Érdekesség kedvéért megjegyzendő, hogy a korábbi, jobb eredmény alapján ez az összeg 173 millió volt.

A párt 2002-ben a parlamenti választásokon 18,5 százalékot szerzett. 2006-ban 12,81 százalékot. 2002-ben 374 polgármesterük volt, 2006-ban 284 polgármesteri helyet vívtak ki. A 2004-es európai parlamenti választás kiemelkedő siker volt, a párt 6 képviselői helyet szerzett meg.