|
A
cseh
kommunista
párt
kiállt
a
szocialista
társadalom
mellett
|
A
festői
Hradec
Králové
városban
tartotta
a
múlt
hét
végén
7.
kongresszusát
Cseh-
és
Morvaország
Kommunista
Pártja.
|
A
77
ezer
párttag
képviseletében
mintegy
270
küldött
vett
részt.
A
kongresszus
döntése
alapján
ismételten
a
párt
elnöke
lett
az
54
éves
jogász,
Vojtech
Filip,
aki
a
szavazatok
mintegy
70
százalékát
kapta.
A
politikai
vonal
baloldali
jellegű
korrekcióját
sürgető
Stanislav
Grospic
ennek
töredékét,
70
szavazatot
kapott,
a
jobboldali
revízió
programját
hirdető
Miloslav
Ransdorf
22
szavazatot.
Az
egyetlen
női
elnökjelöltre,
Sona
Markovara
öten
szavaztak.
A
kongresszus
személyi
és
politikai
döntései
egyaránt
a
kompromisszum
igényét
fejezték
ki.
A
kongresszus
több
dokumentumot
fogadott
el.
Kiemelkedő
helyet
foglal
el
a
„Nyilatkozat
a
szocializmusról”
című
anyag,
amely
a
mostani
kongresszus
felfogását
foglalja
össze
a
21.
századi
szocializmusról.
Eszerint
„a
21.
századi
szocializmus
a
szabad
és
egyenlő
polgárok
társadalma,
szociálisan
igazságos
és
gazdaságilag
virágzó
társadalom,
amelynek
fő
célja
a
társadalom
polgárai
életének
mindenoldalú
javítása”.
A
dokumentum
kimondja,
hogy
a
cseh
kommunisták
mindenféle
tulajdonformát
támogatnának.
A
szocializmus
gazdasági
alapjának
a
társadalmi
tulajdont
tekintik,
de
ennek
számos
formáját
elképzelhetőnek
tartják.
Gazdaságpolitikájuk
lényege
a
„szociális
gazdaság”
lenne,
amely
nem
más,
mint
„piacgazdaság
stratégiai
tervezéssel”.
A
dokumentum
tesz
néhány
megállapítást
arra
is,
hogy
miként
következik
be
a
szocializmus.
„Tudjuk,
hogy
a
szocializmus
csak
akkor
következik
be,
ha
az
emberek
azonosulnak
vele.”
Majd
így
zárul
a
nyilatkozat:
„A
mi
utunk
a
szocializmushoz
demokratikus
út,
a
többség
szabad
választásának
útja”.
A
kongresszuson
részt
vett
a
Munkáspárt
küldöttsége,
Thürmer
Gyula
elnök
és
Kovács
István,
a
KB
tagja
is.
Vojtech
Filipet
meggyöző
többséggel
választották
újra
|
PÁRTDIPLOMÁCIA
MAGAS
SZINTEN
|
Thürmer
Gyula
a
Kubai
Kommunista
Párt
küldötteivel
A
cseh
kommunisták
közel
negyven
pártot
hívtak
meg
kongresszusukra,
melyet
többségük
el
is
fogadott.
Néhányan
csodálkoztak
ugyan,
hogy
Belaruszból
miért
van
jelen
a
Lukasenko
elnök
politikáját
elutasító,
Kaljakin-féle
párt,
és
miért
nincs
ott
a
Golubeva-vezette,
a
Lukasenko
mellett
kiálló
és
egyebekben
is
marxista
kommunista
párt,
de
a
meghívás
a
szervezők
joga.
Az
is
többekben
keltett
ellenérzést,
hogy
mit
csinál
egy
kommunista
kongresszuson
az
az
iraki
„kommunista”
párt,
amely
speciel
nem
az
ellenállókkal,
hanem
az
USA-barát
kormánnyal
működik
együtt.
A
cseh
párt
fontos
dokumentummal
készült
a
kongresszusra.
Felhívással
fordultak
az
„európai
radikális
baloldalhoz”,
amelyben
akcióegységet
javasoltak.
A
radikális
baloldal
kifejezés
azért
került
be
a
mozgalom
szótárába,
mert
a
kommunista
pártok
egy
része
más-más
néven
tevékenykedik,
és
esetenként
a
névből
nem
derül
ki,
hogy
kikről
is
van
szó.
A
kommunista
pártok
többsége
elfogadná
magára
nézve
a
radikális
baloldali
jelzőt,
ha
a
furcsa
fogalom
használata
mögött
nem
lenne
egy
másik
felfogás
is,
amivel
viszont
nagyon
sokan
nem
értenek
egyet.
Ha
ugyanis
magunkat
radikális
baloldalnak
nevezzük,
akkor
kell
lennie
egy
másik
„baloldalnak”
is,
ez
pedig
a
szociáldemokrácia.
A
pártok
jelentős
része
azonban
a
jobboldal
részének
tekinti
a
mai
szociáldemokráciát.
A
cseh
kongresszus
közös
fellépést
javasolt
„az
Atlanti
Óceántól
az
Urálig”.
Ez
jó
gondolat.
A
baj
az,
hogy
éppen
az
az
Európai
Baloldali
Párt,
amelynek
elnökét
ünnepelt
vendégként
fogadták
a
cseh
kongresszuson,
hallani
sem
akar
arról,
hogy
az
orosz,
belarusz,
ukrán
marxista-leninista
erők
megjelenjenek
az
európai
mozgalomban.
A
kongresszus
idején
Thürmer
Gyula
megbeszélést
folytatott
Vojtech
Filip
cseh
elnökkel,
továbbá
a
kubai,
a
görög,
a
spanyol,
a
brazil,
a
szlovák,
a
szíriai
a
lengyel
pártok
képviselőivel.
|
ELGONDOLKODTATÓ
TÉNYEK
|
|
A
cseh
kommunisták
taglétszáma
2003
óta
23
ezer
fővel
csökkent,
százezerről
77
ezerre.
Nem
kevésbé
súlyos
gond,
hogy
a
tagság
53
százaléka
70
évnél
idősebb.
A
párt
döntően
a
nyugdíjasok
pártja,
hiszen
67
százaléka
nyugdíjas.
Igaz,
kiemelkedő
pozitívum,
hogy
a
munkások
aránya
14,6
százalék,
és
ez
évek
óta
lassan
emelkedő
tendenciát
mutat.
Az
elmúlt
négy
évben
csupán
2176
új
tagot
vettek
fel,
a
tagság
2,8
százalékát.
A
kongresszus
kimondta,
hogy
gyakran
csak
szavakban
folyik
pártépítés.
Nem
folyik
munka
egyes
szociális
kategóriákban,
így
például
a
háziasszonyok,
baloldali
értelmiségiek,
diákok
között.
Elgondolkodtató
az
is,
hogy
a
taglétszám
csökkenése,
magyarán
a
kilépések
34
százaléka
a
40
évnél
fiatalabb
korosztályra
esik.
A
cseh
kommunisták
a
jövedelmük
0,5
százalékát
fizetik
tagdíjként.
A
kongresszus
megállapítása
szerint
e
téren
nagyobb
gond
nincs
is.
2007-ben
a
párt
bevételeiben
a
tagdíjak
26,7
millió
koronát
tettek
ki,
azaz
az
összbevétel
14,2
százalékát.
Adományból
származott
19
millió
korona,
azaz
10,1
százalék.
Az
összbevétel
40,8
százaléka,
abszolút
összegben
76,6
millió
korona
az
állami
támogatás,
amelyet
a
választási
eredmény
alapján
kapnak.
Érdekesség
kedvéért
megjegyzendő,
hogy
a
korábbi,
jobb
eredmény
alapján
ez
az
összeg
173
millió
volt.
A
párt
2002-ben
a
parlamenti
választásokon
18,5
százalékot
szerzett.
2006-ban
12,81
százalékot.
2002-ben
374
polgármesterük
volt,
2006-ban
284
polgármesteri
helyet
vívtak
ki.
A
2004-es
európai
parlamenti
választás
kiemelkedő
siker
volt,
a
párt
6
képviselői
helyet
szerzett
meg.
|
|
